„Néha csak egy kis bátorításon múlik a győzelem” − tudósításunk egy futball szakmai napról

A labdarúgás központi téma. Baráti beszélgetések során, a legnagyobb médiumok hasábjain, a különböző sportszakmai konferenciák alkalmával. Egyesek azt mondják, hogy 10 millió futballszakértő országa vagyunk. Azonban van, hogy egyes információ épp nem releváns, vagy már elavult. Ezek elkerülésében bízva az MLSZ Budapesti Igazgatóságának szakmai napján jártunk, ahol Ferenczi Attila, Rózant János és Sz. Nagy Tamás adott elő. Tudósításunk. 

A szakmai nap célja az ötletadás és az információmegosztás volt. Az előadók olyan témákat vetettek fel, amelyeken a jelenlevő labdarúgóedzők korábban talán nem is gondolkodtak.

Rózant János: Nyelv és gondolkodás

A nyelvi relativizmus, vagy más néven a Sapir-Whorf hipotézis szerint a beszélt nyelv befolyásolja gondolkodásunkat, azt, ahogyan észleljük a világot. Rózant előadása azon gondolkoztatta el a közönséget, hogy vajon a magyar nyelv befolyásolja-e azt, ahogyan a futballról gondolkodunk, ahogy játsszuk ezt a labdajátékot. Az előadó szerint a magyar nyelv − Európában egyedüliként − agyunk jobb oldalát veszi igénybe. A jobb agyféltekés gondolkodás többek között holisztikus, intuitív, kreatív és kockázatvállaló, míg a bal agyféltekés sokkal inkább analitikus, praktikus, logikus és az érzelmek által kevésbé befolyásolt.

A magyar nyelv tulajdonságai kapcsán Rózant kiemelte, hogy logikus, lényegre törő − mivel a lényeg van elöl, és szavaink leírják jelentésük történetét. Továbbá sok nyelvvel ellentétben a magyarban nincsenek korlátozó szabályok a mondatszerkesztéssel kapcsolatban. Szinte jelentésváltozás nélkül tudjuk variálni azon szavak sorrendjét egy mondaton belül, amelyekkel szeretnénk megfogalmazni gondolatainkat. Az előadó szerint ezért tudunk kreatívak lenni.

Szabadságot ad a pályán, ha előre tudjuk, hogy hova kellene továbbítanunk a labdát.

A nyelvtani szóelemzések után bemutatta, hogy miként lehet a magyar nyelv stílusjellemzőit a futballal összefésülni. Rózant szerint a magyar nyelv sokszínűsége, részletgazdagsága, ravaszsága, kiszámíthatatlansága és árnyalt kifejezésmódja képessé tehet minket arra, hogy valódi szándékunkat elrejtsük a pályán is ellenfelünk elől.

Ekkor hozta be Johan Cruyff könyvének egyik kulcsgondolatát, amely szerint a játékosoknak nem azt kell látnia, hogy kinek passzolják tovább a labdát, hanem, hogy azt követően ki lesz majd megjátszva. Tehát, ha mondjuk T1-nél van a labda, aki tőle kapja, az a T2, akihez pedig ő továbbítja, az a T3. Ebben a rendszerben a T3-as jelölésű játékosnak van helyzetteremtő szerepe.

Pep Guardiola − korunk egyik legmeghatározóbb edzője − szerint, ha egy csapatnak sikerült ezt a fajta gondolkodásmódot elsajátítania, akkor azt nem tudják levédekezni az ellenfelek. Ennek kapcsán kiemelte, hogy milyen fontos a csapat számára saját rendszerük, alakzatuk ismerete. Hiszen ebben az esetben tudják, mikor és hova helyezkedjenek a társakhoz képest, előre látják, mi fog történni a labdával, illetve tudják, hogy egy adott helyzetre mi a megoldás. Így nem ott és akkor kell kitalálniuk. Ez pedig szabadságot ad a pályán.

Rózant zárásként arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar labdarúgáshoz köthetően nem lehetnek ellenségek, se versenytársak a különböző szakemberek, mivel

a cél közös: jobbá tenni a labdarúgásunkat, és együtt alkotni valami szépet.

Sz. Nagy Tamás: Értelem vagy érzelem? Tudomány vagy művészet a foci?

Rózanthoz hasonlóan Sz. Nagy is a Neofutball labdarúgó képzőműhely munkatársa, és elsősorban személyes tapasztalatai alapján fejtette ki a címbeli témát. Az általuk tartott fociedzések során azt tapasztalta, hogy a labdarúgók többségének focitudása teljesen rendben van, a probléma inkább mentális eredetű. Sok esetben azzal van gond, hogy a játékos nem tud beilleszkedni a csapat rendszerébe, az edzővel vagy a társakkal való viszonya nem megfelelő. Sz. Nagy szerint a sportolónak először emberileg kell megtalálniuk a helyüket a csapatban, és erre épül majd rá a jó teljesítmény.

Az előadó összehasonlította a hazánkban használt edző szót és az angol nyelvterületen használt coach, trainer szavakat. Míg az edző szó jelentése keményítő, acélozó, addig angol megfelelőjének jelentése: eljuttatni valakit valahonnan valahova. Sz. Nagy szerint utóbbi szemléletmód célravezetőbb. Ugyanis

a játékosok személyiségének kibontakoztatására kell helyezni a hangsúlyt,

azt kell kihozni belőlük, ami bennük van, és nem azt, amit az edző szeretne látni bennük. Ezáltal a játékosok is jobban érzik magukat, mivel saját vágyaik kerülnek előtérbe. Utánpótláskorú sportolóktól szerzett információja szerint egyesek már sokkal kevésbé élvezik a focit, mint amikor elkezdtek edzésekre járni. Pedig a fejlődés egyik alapja, hogy jól érezze magát a sportoló.

Henri Laborit francia biológust, filozófust idézte, aki szerint „minél erősebb az érzelem, annál erősebb a tanulás során megszerzett emlék.” Sz. Nagy szerint azért is kell hagyni, hogy a játékos kibontakozzon, mivel a tapasztalatokból többet tanul, mint az utasításokból. Majd feltette a kérdést, hogy vajon megadják-e ezt a szabadságot az edzők a gyerekeknek? Vagy inkább a korlátozás a jellemző? Zárásként pedig Carl Lewis-t idézte: „néha csak egy kis bátorításon múlik a győzelem”.

Ferenczi Attila: A döntés folyamata a labdarúgásban

Ferenczi a magyar futball egyik legtermékenyebb szakembere, hiszen 14 könyve mellett rengeteg szakcikket írt és hasznos weboldalt hozott létre a tanulni vágyó edzők számára. Rendkívül fontosnak tartja az edzők folyamatos képzését, mivel egyetért a német edzők elgondolásával, akik szerint a játékos 99 százalékban edzéstermék. Ezzel szemben hazánkba sokszor többre viszi egy (ideje korán) tehetségesnek titulált játékos, mint egy motivált, küzdeni képes labdarúgó.

Véleménye szerint sok képzőhelyen nem jól értelmezik a döntés folyamatát, leegyszerűsítik azt. Ferenczi úgy gondolja, hogy a döntési folyamat egy sok választásos rendszer, amelyben a döntés mozzanata maga csak egy elem. A közhiedelem szerint a magyar labdarúgó lassan dönt, Ferenczi szerint viszont rosszul dönt, ezért ha az edzéseken a tempót növeljük, azzal nem fejlesztünk, hanem az egy időegységre eső hibák számát növeljük.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az az érvelés, mely szerint a magyar játékos lassan gondolkodik, nem állja meg a helyét, hiszen

a gondolkodásunk sebessége állandó, szinte egyáltalán nem fejleszthető.

Az előadó szerint a játékosoknak nagy szüksége lenne arra, hogy egy adott játékhelyzetben ne a megoldást keressék, hanem már tudják előre, hogy mit kell tenniük ahhoz, hogy a számukra kedvező helyzet álljon elő. Azaz a játékhelyzet-teremtés minőségibb játékot eredményez, mint a játékhelyzet-megoldás (vö. proaktív vs. reaktív gondolkodás).

A résztvevők megismerhették Ferenczi kidolgozott elméletét a döntés folyamatáról, amelyet teljességében lehetetlenség bemutatni egy cikk keretein belül. Ezt követően valós példákon keresztül mutatta be, hogy a folyamatban mikor és milyen hiba lehetséges. Elmélete alapján ezeket a hibákat egy edző tudja, tudná értelmezni és korrigálni is, mivel nem mindegy, hogy a hiba a folyamat mely pontján jelentkezik. Ha ilyen szinten világítanánk ezt meg a játékos számára, és így adnánk visszajelzést, akkor ez az értő tudás előbb-utóbb a pályán mutatott teljesítményben is megjelenne pozitív előjellel.

A különböző nagy futballhatalmak más-más stílusban művelik a labdarúgást.

Az előadása során kitért a különböző futballkultúrák mintázataira is. A spanyol, a holland, a brazil, az angol és az olasz iskola mellett ismertette az Aranycsapat háromszög játékát is, amely a sikereket eredményezte. Rózant előadásához kötötte ezt, ugyanis, ahogy a nyelvünk, úgy Puskásék játéka is egy alakzatra és annak különböző formációra épült. Ferenczi szerint ez a stílus megjelent még többek között Kovács „Kokó” István bokszolásában és Nagy Tímea vívásában is.

Összességében elmondhatjuk, hogy a nyelvünk különlegességére támaszkodva, egyedi gondolkodásmódunkat használva, a szakemberek tudására építve ki tudnánk alakítani egy olyan játékstílust, amellyel újra, és akár hosszú távon is sikeres lehetne a magyar labdarúgó-válogatott.


Iratkozz fel hírlevelünkre!