Nashville, a zene, ami felszabadít – a zene terápiás megjelenései

New Orleans, Nashville, Austin. Ezek az amerikai városok egy dologban megegyeznek: a zenéről híresek. Évente több millió turista közkedvelt látogatási célpontjai. De hogy kapcsolódnak a zeneterápiához? Milyen terápiás hatása van a zenének? Cikkünkben a zene pszichoterápiás hatását járjuk körbe.

Nashville az amerikai countryzene fővárosa. Számos híres együttes és énekes származik innen, többek között Johnny Cash vagy Miley Cyrus. A várost teljes mértékben átjárja a zene. Az utcákon híres bandák vagy zenészek előadását élvezhetjük, harangszókor egy-egy klasszikus számot hallhatunk. Számtalan hangszerbolttal és zenei tematikájú kávézóval is találkozhatunk. Bár minden zenei stílus megjelenik, a város főként az élő koncertjeiről híres, melyek a nap huszonnégy órájában, hétfőtől vasárnapig látogathatók a Broadway nevű utcában, s melyek általában teltházasok.

Milyen pszichológiai hatása van a zenének?

A zene összefüggésben áll jóllétünkkel és mentális egészségünkkel is. Hatással van a memóriára és ezen keresztül érzelmeket idéz elő. Csakúgy, mint az illatok, nagyon erős érzelmi élményeket hoz elő az emlékezetből, és teszi tudatossá azokat. Ez azért sem meglepő, mivel a zene mindennapi szociális, illetve egyéni életünk része is. Néhány példát említve a vallási ceremóniák, házasságkötés, temetési rítusok elválaszthatatlan részét képezi a zeneszó. Tehát rengeteg asszociáció van a zenei elemek és az érzelmi töltetű emlékek között. Ezen kívül, úgy, mint az illatok, a dallamok is az agy alacsonyabb szintjein kerülnek feldolgozásra. Majd az adaptáció után részlegesen ellenállnak az újonnan bejövő ingereknek. Tehát egy emlékkel összekapcsolt dallam nehezen módosítható. Továbbá

a különböző hangulatú zenék más-más emlékeket hívnak elő.

Egy kutatás kimutatta, hogy vidám hangulatú zenék hatása segíti a pozitív jellegű élmények előhívását, a szomorú számok pedig pont ellentétesen hatnak.

A zenehallgatás és a zenélés jótékony hatással van életünkre

Zeneterápia

A zeneterápia alatt pszichoterápiás kezelési módokat értünk, melyek során a zene egyes elemeivel tudatállapot-változást idéznek elő a terapeuták, és felszínre hozzák az elfojtott lelki tartalmakat, traumákat. Ezen kívül a terápia során az emocionális, szociális és kognitív funkciókra is hatást gyakorolnak annak érdekében, hogy az egyén sérült területei újjáépülhessenek. Mindezek pedig a személy pszichológiai jóllétéhez vezetnek és életminőségén javítanak.

A zeneterápia formái

A módszert többféle pszichológiai irányzat is átvette.

  • Pszichoanalitikus szemlélet mentén a zene segítségével tudattalan asszociációkat tárnak fel. A páciens szimbólumokon keresztül éli át elfojtott élményeit, mely magasabb fokú önismerethez vezet. Az aktualizáló zeneterápia önismereten vezeti végig a személyt. A páciens a terápia során nagy intenzitással éli meg érzelmeit, gondolatait az adott helyzetről.
  • Pallatív zeneterápia során a zene és annak megélése egyfajta fájdalomcsillapítóként hat a kliens problémájára. Itt a terapeuta támogató szerepet tölt be. Ezt a formát többnyire a gyászfolyamat segítése során alkalmazzák.
  • A reaktív zeneterápia esetén csoportos zenélésről vagy zenehallgatásról beszélünk. Az eljárás a kliens csoportban megélt szerepét aktiválja és erősíti. Segíti az önkifejezést és a közösségi életben való elhelyezkedést.

A zeneterápiás folyamatok lehetnek aktívak és passzívak is.

Az aktív foglalkozások során a személy maga is részt vesz a zene, ritmus kialakításában. Például tapssal, hangok megszólaltatásával vagy egyszerű hangszerek alkalmazásával. A terápiás folyamat lehet passzív is, mely során a kliens a hallgató szerepét tölti be és így azonosul a lejátszott dallammal. Ennél a folyamatnál egy választott zene meghallgatása után a terapeuta és a kliens megbeszélik a hallgatás közben előjött emlékeket, élményeket és a hozzájuk kapcsolódó érzéseket.

Alkalmazási területeit tekintve a klinikumban, pszichiátrián, rehabilitációs központokban a legelterjedtebb. Ezen kívül a gyógypedagógia is használja, például látás- és hallássérülteknél, beszédkészség-zavarokban szenvedőknél, de az asztmások kezelésében is jól bevált módszerként funkcionál.

A zene egyfajta szublimációs mechanizmusként is megjelenik. Ekkor a tudattalan elfojtott folyamatai a zenén keresztül fejeződnek ki, ami lehet terápiás hatású. Ezen kívül egy koncerten lévő csoportos élmény elősegítheti az empátiás folyamatok megélését. Valószínűleg ezért is állnak a turisták érdeklődésének központjában a zenei nagyvárosok. Olyan élményekkel gazdagodhatunk látogatásukkor, melyeket máshol, hasonló formában nem biztos hogy megkaphatunk. Főként, ha egy város minden rezgését egy-egy ritmus vagy szólam járja át, mint Nashville városát.

„…az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Fejleszti a közösségi érzést.” – Kodály Zoltán

 

Felhasznált szakirodalom:

Vink, A. (2001). Music and emotion: Living apart together: A relationship between music psychology and music therapy. Nordic Journal of Music Therapy10(2), 144-158.

Scherer, K. R., & Zentner, M. R. (2001). Emotional effects of music: Production rules. Music and emotion: Theory and research361, 392.

MacDonald, R., Kreutz, G., & Mitchell, L. (Eds.). (2013). Music, health, and wellbeing. Oxford University Press.

Thompson, W. F. (2015). Music, thought, and feeling: Understanding the psychology of music. Oxford university press.

Buda, B.: A pszichoterápiás irányzatok integrációjának lehetőségei. Psychiatria Hungarica, VIII. Évfolyam, 1993, 215-223.

János, K. (2006). Zeneterápia az Alzheimer-kóros betegek kezelésében. Ponticulus Hungaricus.

További források itt és itt.

 

Olyan problémával küzdesz, amit egyedül nem sikerül megoldanod? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!


Iratkozz fel hírlevelünkre!