Minket egymásnak rendeltek…? – Tudósítás a „Párkapcsolatok útvesztőjében” előadássorozat folytatásáról

Miért épp azt választjuk, akit? Milyen rejtett dinamizmusok irányítják párválasztásainkat? Másképp választ a férfi és a nő? Ilyen és ehhez hasonló izgalmas kérdésekre keresték a választ Terápiás és Tanácsadó központunk pszichológusai, Mogyorósi Rebeka és Román Boglárka pár- és családterapeuta jelöltek. Tudósításunk.

„Szerintetek tudatos választás a párválasztás?” – keltették fel egyből a vendégek figyelmét ezzel az érdekfeszítő kérdéssel az előadók. Ahogy azt már a korábbi – a rózsaszín köd pszichológiájáról szóló – előadásukon is megtapasztalhattuk, dinamikus és interaktív kifejezésmódjuknak köszönhetően egy pillanat alatt itt is éberen figyelő és aktív résztvevővé vált a közönség.

Tudatos és tudattalan tényezők együttesen befolyásolják párválasztásunkat.

Az, hogy pontosan hogyan befolyásolják magatartásunkat a különböző tényezők, leginkább a bio-pszicho-szocio-spirituális emberkép keretébe helyezve válik jól érthetővé. Ennek a szemléletnek megalapozásául az evolúció nyújthat nekünk jelentős magyarázatokat. Na de mi is az evolúció? Egy örök versengés nemen belül és nemek között. „Nőként a nőknek öltözünk fel, a férfiak meg amúgy sem veszik észre” – hangzott el ez a találó példa a Román Boglárka szexuálpszichológustól. Na de hogyan érjük el, hogy felfigyeljenek ránk? Nem mindegy, hogy rövid vagy hosszú távra választunk párt, mert ettől függ az, hogy milyen erőforrásokat hasznosítunk. Rövid távon talán nem annyira meglepő, hogy a kinézet és a másodlagos nemi jellegek felé tolódik a hangsúly, (pl. a nők a keskeny csípőt, széles hátat, férfiak a kerekded formákat preferálják az ellenkező nemben) habár az új kutatások szerint a nők szemében rendkívül vonzó a határozott kiállású, boldog, erőt sugárzó megjelenés is. Hosszú távon mindkét nem részéről a megbízhatóság lehet a kulcsszó, ugyanis az utódnemzés evolúciós értelemben véve rendkívül „költséges” folyamat, tehát

egy nő szeretne bízni abban, hogy a párja gondozni fogja a gyermeküket, a férfinak pedig fontos társának hűsége, vagyis annak bizonyossága, hogy valóban a saját gyermekét neveli.

Változó azonban az, hogy az adott kultúrában és korban mik az ideálok. Korábban a teltebb alkat, ma azonban a vékonyság, karcsúság normája az uralkodó. Milyen evolúciós stratégiákra utalhat ez a jelenség vajon? Az egyik elmélet szerint a nők ezzel is a saját döntési szabadságukat szeretnék hangsúlyozni az utódnemzés időpontjáról, a másik nézet szerint ez egy – nem tudatos – sajátos versengés a nemek között oly módon, hogy a nők ezáltal fejezik ki a karrierjük fontosságát.

A nőt megszerezni kell, a férfit megtartani?

Nők és férfiak között – ahogy azt feljebb is láthattuk – számos különbséget fedezhetünk fel a párválasztási stratégiákban. Rebeka két figyelemre méltó jelenségre világított rá, amelyek ezeket jól tükrözik. Az egyik az úgynevezett Cyrano-effektus, amely férfiaknál figyelhető meg, és arra az önreklámozási folyamatra utal, ahogy ellensúlyozni próbálják előnytelennek vélt külsőségeiket, tulajdonságaikat, és előnyös színben tüntetik fel magukat az erősségeik és megnyerő vonásaik (túl)hangsúlyozásával. A Seherezádé-effektus pedig inkább a nőkre jellemző stratégia, ami a kapcsolat elején a férfi viselkedésének megfigyelésére vonatkozik, vagyis annak felmérése, hogy alkalmas lesz-e az utódnemzésre, megéri-e vele maradni. Később pedig arra utal, hogy a nők igyekeznek fenntartani a figyelmet és az érdeklődést, ezáltal maguk mellett tartva a férfit. Ha evolúciós szemszögből nézünk rá ezekre a stratégiákra, feltűnhet, hogy

tulajdonképpen folyamatosan mérlegelünk – tudatosan vagy tudat alatt – hogy megéri-e nekünk az adott kapcsolat;

ezen alapszik a Rusbult-féle befektetési modell, melynek célja a kölcsönös és közös jóllét. Mindemellett elmondható, hogy a nők a külsőségekkel (például fiatalság, alak hangsúlyozása), a férfiak pedig a teljesítmény és az egyéb javak hangsúlyozásával igyekeznek az ellenkező nem tagjait meghódítani. Sőt, eltanuljuk egymás preferenciáit, és megtanulunk aszerint viselkedni.

Van köztünk kémia…

Társkeresésünk biológiai alapjának egyik fontos bizonyítéka az immunkompatibilitás jelensége. Ez azt jelenti, hogy nem tudatosan például olyan párt választunk magunknak, aki nem teljesen különböző, de nem is teljesen megegyező ellenállóképességgel rendelkezik, ezáltal egészíti ki egymást a két genetikai állomány. Mindemellett kutatások bizonyítják, hogy az illatok, feromonok is szerepet játszanak abban, hogy kit választunk magunk mellé – gondoljunk csak a parfümipar sikerességére. Végül, de nem utolsó sorban, amikor szerelmesek leszünk és mindig a másikra gondolunk, nehezen koncentrálunk, izgatottak vagyunk, akkor bizony szervezetünkben nagy mennyiségben jelenik meg a feniletilamin, más néven a szerelemhormon, ami részben felelőssé tehető a fent felsorolt történésekért.

Ahogy azt már a korábbi előadásukon is megtapasztalhattuk, előadóink dinamikus és interaktív kifejezésmódjukkal aktivizálták a közönséget.

Mit hozunk otthonról?                                     

A biológiai alapokat követve a pszichológiai hatásokról beszélgettünk. Honnan tudom, hogy bízhatok-e másokban, a világban? Szerethető, elfogadható vagyok-e? Kifejezhetem-e a szükségleteimet és az érzéseimet? Az, hogy mit láttunk a szüleinktől, milyen kapcsolatban álltunk velük, vagyis milyen mintákat követünk, ugyancsak tudattalanul hatást gyakorolnak a párválasztásunkra. Ehhez kapcsolódik tehát az a megfigyelés, hogy azt választjuk, ami ismerős, legyen az egy pozitív (meleg, szerető légkör), vagy negatív (például bántalmazó) családi séma. Kiszélesítve a kört, a transzgenerációs minták és az első párkapcsolati élmények lenyomatai is kihatással lehetnek a későbbi társkeresésünkre. Mindezeknek Rebeka szerint lehet tudatos része is, mint például ha rossz anyagi körülmények között nőtt fel valaki, akkor elképzelhető, hogy a későbbiekben szándékosan köteleződik el egy magas szocioökonómiai státuszú személy mellett.

Kin múlik a választásunk?

Rajtunk? Vagy talán másokon? Amennyiben rajtunk múlik, abban tudatos és tudattalan tényezők egyaránt szerepet játszanak. Választhatunk abban, hogy kész listákkal indulunk a randira, és pipálgatjuk azokat a pontokat, amelyekben „megfeleltek” elvárásainknak.

Nagyon gyakran azonban a családi mintáink, hiedelmeink és félelmeink alapozzák meg azt, hogy kit választunk.

Sokan hivatkoznak arra, hogy a pártalálás a sorson, végzeten vagy épp a horoszkópok összeillésén múlik. Azonban ezek a hiedelmek gyakran tévútra vezetnek, ugyanis ezek felelősségelhárító mechanizmusként működhetnek, így például addig nem teszünk semmit, ameddig a sors elénk nem sodorja azt a bizonyos valakit, vagy „kézzelfogható” jeleket nem küld felénk.

Az segít, ha nem csinálom tovább, ami nem segít. Avagy hogyan legyünk sikeresebbek?  

Az előadás során is többször elhangzott az önismeret fontossága, a felfedezés és tapasztalás jelentősége – akár esetleges kudarcok árán, hogy a legközelebbi kapcsolatba már ne vigyük bele ugyanazokat a hibákat. Fontos lenne továbbá kapcsolatba kerülni az érzelmeinkkel, ugyanis – Boglárka szerint – „korábban a szexualitást igyekeztünk elfojtani, most meg olyan, mintha az érzelmeinket tekintenénk tabunak”. Érdemes megtanulni kifejezni a saját igényeinket, továbbá ne szűkölködjünk az elismerő szavakkal. „Amit nem tudunk megoldani kommunikációval, azt meg tudjuk oldani még több kommunikációval” – utaltak az érdeklődés, értő figyelem fontosságára előadóink. Befejezésül pedig ne feledkezzünk meg a humorról, ami nagy értékkel bír az életben és a párválasztásban is.

Tipp: Előadóink zárásként egy nagyon érdekes kutatást hoztak azzal kapcsolatban, hogy mitől működhet két ember kapcsolata hosszú távon. Hoffmann & Weiner 12 személyiségvonást gyűjtött össze, amelyek közül ha már 4 közöset találunk a párunkkal, akkor ez elég jól bejósolhatja a viszonyunk sikerességét. Ezek a vonások a társaság iránti igényre, az idealizmusra és filozófiára, az érzelmeink átélésére, spontaneitásra, libidóra, neveltetésre, anyagiasságra, extraverzióra, esztéticizmusra, aktivitási szintre, szubjektív jóllétre és intellektusra vonatkoznak.

•••

Boglárka és Rebeka előadássorozata áprilisban folytatódik a Terápiás & Tanácsadó Központunkban. Hasonló témában jelentkezünk márciusban a „Sajátos kapcsolódásaink – korai kötődésünk és felnőtt életünk” címet viselő előadással. További részletekért kövessétek nyomon honlapunkat és Facebook-oldalunkat!


Iratkozz fel hírlevelünkre!