Digitális detox, I. rész – így tesz függővé az okostelefon

Az okostelefonok eltúlzott használata és gyors elterjedése összetett és széles körben vitákat okozó téma, amely az elmúlt 10 évben egész társadalmakra kiterjedő jelenség lett. Az első ilyen készülékek már az 1990-2000 közti időszakban megjelentek, de a bomba 2007-2008 körül robbant, amikor megjelent az első iPhone és az első Androidot futtató telefon. 2018-ban körülbelül másfél milliárd új okostelefont adtak el a világszerte, és az okostelefonok káros hatásairól egyre több publikáció és könyv születik: még vitatott jelenség, de úgy tűnik, hogy az okostelefon képes viselkedési függőséget kialakítani. Cikkünkben Catherine Price: Digitális Detox című könyve alapján mutatjuk be, milyen mechanizmusokon keresztül okozhat függőséget az okostelefon.

Milyen trükkökkel éri el az okostelefon, hogy függővé váljunk tőle? A legfőbb cél, hogy dopamintermelésünket asszociáljuk az okostelefon használatával. A dopamin egy hormon, amely az agy jutalomközpontjait aktiválva kellemes érzést okoz. Amennyiben egy tevékenységet dopamintermelődés kísér, akkor azt újra és újra, egyre gyakrabban elkövetjük az örömérzet megszerzéséért – ez pedig nem más, mint a klasszikus kondicionálás alapelve. Nézzük meg, milyen eszközökkel éri el az okostelefon, hogy a használata közben dopamint termeljünk és kellemes élményként azonosítsuk, nem pedig egy kapcsolatainkat megmérgező, látásunkat és tartásunkat rontó, időnket elrabló eszközként!

1) Nyerőgép-mechanizmus. Amikor elővesszük a telefonunkat, általában nem tudjuk, hogy a legutóbbi megnézés óta nem kaptunk-e éppen egy kedves üzenetet, esetleg egy megerősítést néhány like képében a legutóbbi Facebook-posztunkra, vagy pedig nem fogunk-e egy jó hírrel szembesülni. A megerősítés, és vele az örömérzet kiszámíthatatlan időpontokban és kiszámíthatatlan mennyiségben érkezik. A telefon által használt változó idejű és a változó arányú megerősítési terveket a nyerőgépek is használják, hogy az áldozat újra és újra visszatérjen a foglalatossághoz, hiszen sosem tudhatja, mikor kapja meg a megerősítést. Hiába az újabb és újabb vereség, a játékos dobálja az újabb érméket a gépbe, hiszen „most már össze kell jönnie ennyi idő/próbálkozás után”. Az okostelefon pont ugyanígy működik. Addig, amíg nem kapunk megerősítést, újra és újra elővesszük, majd a megerősítés felett érzett kis öröm után a kör újrakezdődik. Amikor telefonunkat elővesszük, általában meg is nézzük üzeneteinket, rápillantunk e-mailjeinkre, az internetre, a közösségi oldalakra, és máris azt vesszük észre, hogy a gyors megnézésből sok ideje tartó böngészés lett.

2) FOMO-szindróma. A FOMO, vagyis „fear of missing out” szindróma az a jelenség, amikor azért nézegetjük rendszeresen telefonunkat, mert félünk, hogy ha nem tesszük, akkor lemaradunk valamilyen remek lehetőségről vagy hírről, és emiatt valamilyen hátrány ér minket. Nem válaszolunk időben egy fantasztikus állásajánlatra LinkedInen, lemaradunk párunk üzenetéről, aki ezért lehet, hogy megharagszik ránk… az elképzelések listája végtelen.

3) Újdonságkeresés. A kíváncsiság és az új ingerek keresése általánosan jellemző emberi tulajdonság. Amennyiben pedig rendelkezünk működő internethozzáféréssel, mindig tud újat mutatni az okostelefonunk, akárhányszor csak elővesszük. A hiperhivatkozások lévén egyik oldalról gyorsan eljutunk a másikra, így hamar elveszhetünk az internet hálójában, sok értékes percet elpazarolva mindarra, amit az internet elénk dob, legyenek azok például kisállatos videók, hírhamisító oldalak vagy Belső-Ázsia vízrajzi viszonyait taglaló tudományos cikkek. Fontos a művelődés és érdeklődési körünk kiterjesztése, de legyünk őszinték magunkhoz, az interneten átszörfölt rengeteg cikkből és érdekességből csupán töredékinformációkat őrzünk meg, jókora időráfordítás árán.

4) Személyre szabhatóság. Az okostelefonok menürendszere, háttérképei, hangjai, gyakran még külsejük is jelentős mértékben személyre szabható. Személyre szabott telefonunkon tükröződik ízlésünk, személyiségünk apró jellemzői, így amikor kezünkbe vesszük, biztonságban érezhetjük magunkat, és jó érzés rátekinteni egyedi, praktikus menüsorunkra és a szép tájképre, amit háttérnek állítottunk be.

5) Ingeréhség, az unalom elkerülése. A felgyorsult, urbanizáló, posztmodern világ egyik jellemzője, hogy megállás nélkül zúdítja az emberekre az ingereket. Főleg a városokban, minden másodpercben színek, zajok, szagok, képek özöne zúdul ránk, számos emberrel létesítünk kapcsolatot, internetezünk, tévézünk, üzeneteket kapunk és adunk. Hozzászokunk ehhez a felgyorsult, ingergazdag környezethez, így „unalmas” pillanatainkban, ingerszegény környezetekben is telefonunkért nyúlunk, hogy megidézzük ezt az érzést.

6) A saját elménktől való félelem. Ez a jelenség voltaképp az előző trükk másik oldala. Amennyiben egy kis időre feltűnő ingerektől mentes környezetbe kerülünk és gondolataink lecsillapodnak, óhatatlanul is felmerülnek saját tudattartalmaink – ezek pedig lehetnek ijesztőek és szorongatók. Az okostelefont görgetve figyelmünket a képernyőre koncentrálhatjuk, így elmenekülhetünk ezen tartalmakkal való szembenézéstől – legalábbis egy darabig.

7) Kényelem. A közösségi oldalak hírfolyama végtelen, folyamatosan pakolják elénk az újabb és újabb ingereket. A YouTube és a telefon zenelejátszója automatikusan elkezdi a következő számot és videót, ha az előzőt meghallgattuk. Mi az egyszerűbb egy fárasztó nap végén, miután elhevertünk a telefonunkkal a kanapén? Letenni, felkelni egy könyvért, felgyújtani a villanyt és ismét elhelyezkedni, vagy maradni fekve és görgetni a végtelen hírfolyamot, miközben a telefon fáradhatatlanul etet minket a legfrissebb információkkal és folyamatos zenelejátszással, mint egy keleti despotát a rabszolgái?

Fontos leszögezni, hogy az okostelefon egy fantasztikus eszköz a megfelelő keretek közt használva. Káros hatásairól máig viták folynak, egyes kutatók szerint felesleges tartani a hatásoktól, mások szerint súlyosan maladaptív lehet a fokozott használat. Catherine Price szerint, amennyiben a használattal töltött idő mennyisége átlép bizonyos határokat – amelyek egyénenként is változnak – negatív hozományait nem képesek a pozitívak ellensúlyozni. Tanulmányok szerint szinaptikus kapcsolataink, kognitív funkcióink (például az emlékezés és hosszas koncentrálás képessége), valamint társas kapcsolataink is jelentős károkat szenvedhetnek el, ha túlzásba visszük az okostelefonhasználatot. Ezen felül késő este telefont használva a képernyő kék fénye megzavarja alvásciklusunkat, a folytonos képernyőbámulás káros a szemnek, a jellegzetes lehajtott fejű telefontartás pedig mozgásszervi problémákat okozhat nyaktájékon. Price szerint az emberek többsége érzi, hogy a telefonjával való kapcsolata káros, és ha megvan hozzá a megfelelő eszközük, törekednek az okostelefon függőséget okozó trükkjeivel szembeni harcra. Könyvében bemutatja azt a programot, amit a telefonhasználat visszaszorítására, a kontroll visszaszerzésére és az eszköz negatív hatásainak ellensúlyozására állított össze. Ezt a programot cikkünk folytatásában fogjuk ismertetni.

 

Felhasznált irodalom:

How Smartphones Hijack our Minds. (2017) Carr N. https://www.wsj.com/articles/how-smartphones-hijack-our-minds-1507307811

Catherine Prince.(2018) Digitális detox. (Libri Kiadó, Budapest)

The relationship between smartphone use and subjective musculoskeletal symptoms and university students. (2015) Kim, H.-J., Kim, J.-S. https://www.jstage.jst.go.jp/article/jpts/27/3/27_jpts-2014-504/_article/-char/ja/

A Statista okotelefon-piaci 2018-as évi kimutatásai: https://www.statista.com/topics/840/smartphones/


Iratkozz fel hírlevelünkre!