Hol élnek, és milyenek Magyarország legboldogabb emberei? Átfogó boldogság-kutatás készült

Az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja és a Jobb Veled a Világ Alapítvány közös kutatása idén is megalkotta Magyarország boldogságtérképét, emellett pedig azt is felmérték, milyen erősségekkel bírnak Magyarország legboldogabb emberei.

A boldogságszintet mérő nemzetközi vizsgálatot most már sokadik éve végzik el hazánkban is. A magyar kutatásban idén 17-89 év közötti férfiak és nők vettek részt, az ország 832 településéről. A felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét és a mentális egészség szintjének a megállapítására is.

Az eredmények szerint Magyarország lassan, de biztosan araszol előre a nemzetközi boldogságrangsorban: idén már a 62. helyen állunk a világ országai között (2012-ben még csak a 110. helyen voltunk, tavaly pedig a 69-en). Idén főleg a nőknél volt megfigyelhető a boldogságszint emelkedése Magyarországon, a férfiaknál nem volt szignifikáns változás. Földrajzilag változatlanul a nyugat-dunántúli régióban a legboldogabb a lakosság, és Észak-Magyarországon vallják magukat a leginkább boldogtalannak az emberek. Megyék szintjén jelentősebbek a változások az eddigi évekhez képest: Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a boldogság szint, Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében pedig csökkent.

A megyeszékhelyek közül Tatabánya lett a legboldogabb város, Salgótarján és Miskolc pedig az utolsó a sorban.

A többi nagyváros közül Győr a befutó, de Debrecenben, Pécsett, Békéscsabán, Kaposváron és Szekszárdon is nőtt a boldogságszint – Kecskeméten, Zalaegerszegen, Veszprémben és Szombathelyen pedig kicsit csökkent. Általánosságban a kisebb településeken élők boldogabbak, mint akik nagyvárosban laknak. A Budapesten élők boldogságszintje a magyar lakossági átlag alatt van, és ez vonatkozik a mentális egészségre és a pszichológiai immunitásra is.

Magyarország 2019-es Boldogságtérképe.

A nők összesítve is minden területen boldogabbak (ez az arány csak a 65 év felettieknél fordul meg), és jobbnak vallják a mentális egészségüket. Emellett boldogságban kiemelkednek még a gazdagabbak, az iskolázottabbak, a több gyermeket nevelők és a házasságban élők. A legboldogabb korosztály a 36-50 évesek. A munkát tekintve idén a köztisztviselők csoportjában lett a legmagasabb a boldogságszint, megelőzve a vállalkozókat.

A boldogságszinten túl, szintén a pozitív pszichológia szemléletéhez híven, idén először azt is felmérték, a magyar lakosok mit tartanak a legjellemzőbb erősségeiknek. Ezáltal összevethető, hogy milyen erősségekkel bírnak a magukat nagyon boldognak valló személyek, vagyis milyen erősségekkel nagyobb az esély a boldogságra Magyarországon. A magyar férfiak saját bevallásuk szerint őszinték, igazságosak, humorosak, szeretetképesek és kíváncsiak, viszont kevésbé kitartóak, alázatosak, céltudatosak és bátrak, és nem olyan erős az önkontrolljuk. A magyar nők szintén erősségüknek tartják az igazságosságot, az őszinteséget és a szeretetképességet, emellett a kedvességet és kötelességtudatot is. Ők is azt mondják viszont, hogy kevésbé bátrak, alázatosak, kisebb az önkontrolljuk, és nem annyira erősségük a vezetői képesség és az óvatosság sem. A boldogsággal összefüggésben az látható, hogy

a férfiaknál az optimizmus, a humor, az őszinteség és a szeretet képessége magas a legboldogabbaknál, a nőknél pedig az optimizmus és szeretetképesség mellett a kedvesség, a hála és az önkontroll.

Korábbi cikkünkben mi is írtunk arról, hogy melyek a legfontosabb tényezők a boldogságban – a fenti kutatás megerősíti a szeretetteli kapcsolatok fontosságát, illetve a céltudatosság, optimista gondolkodás és a hála szerepét. A mentális egészségünk gondozása – amiben Budapest a magyar átlag alatt van – szintén nem elhanyagolható szempont: abban, hogy a nők boldogságszintje átlagosan magasabb, mint a férfiaké, az is szerepet játszat, hogy Magyarországon még mindig erős tabu kapcsolódik a mentális egészség kérdéséhez, különösen a férfiak körében.

A világ legboldogabb országaiban ez például nem így van: egy nemrég megjelent interjúban Purebl György, a SOTE Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese arról beszélt, milyen nagy probléma nálunk a mentális betegségekkel járó stigma, és hogy Norvégiában, ahol a miniszterelnök is felvállalta saját küzdelmét a depresszióval, a lakosság körében is sokkal természetesebb a mentális problémáik esetén pszichiáterhez vagy pszichológushoz fordulni. Norvégia egyébként ebben a nemzetközi boldogság-felmérésben idén a harmadik helyen végzett, Finnországot és Dániát követve. Ezek az országok azért is tűnnek ki, mert

erős a szociális háló és az egymást támogató közösségek, így a tragikus eseményekkel vagy mindennapi nehézségekkel szemben is ellenállóbbak, jobban meg tudnak küzdeni.

Az amerikai boldogság-jelentés külön fejezetet szentel a különböző addikciók (szerhasználat, szerencsejáték, vagy akár közösségimédia-függőség) és a boldogtalanság összefüggésére: annak ellenére, hogy az USA jólléti állam, a társas kapcsolatok gyengülő tendenciát mutatnak, ezzel együtt a túlzásba vitt közösségimédia-használat növekvő szorongást idéz elő, főleg a fiatalabb generációkban. A világ legalacsonyabb boldogságszintje a nagyon szegény, illetve háború sújtotta országokban mérhető, ahol az alapvető szükségletek, mint éhség, szomjúság, biztonság sincsenek kielégítve: a lista végén Haitit, Botswanát, és Szíriát találjuk.

A magyar kutatást az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja készítette, a Jobb Veled a Világ Alapítvány közreműködésével. Oláh, A., Vargha, A., Csengődi, M., Bagdi, B. és Diósy, T.  (2019)

Úgy érzed, hiába hajszolod a boldogságot? Mi segíthetünk! A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!


Iratkozz fel hírlevelünkre!