Tények az apás szülésről

Bent legyen az apa a szülésnél? A vélemények igencsak megoszlanak a kérdéssel kapcsolatban. Sok pár szeretné együtt végigcsinálni a terhesség és a szülés minden pillanatát. Mások viszont félnek attól, hogy milyen változásokat eredményez kettejük kapcsolatában a szülés megtapasztalása. De vajon milyen érzések kavarognak az apákban egy ilyen élmény során? Milyen hatással van a szülésélmény az apa-gyermek kapcsolatra? Cikkünkből kiderül!

A várandósság ideje alatt a leendő édesapák gyakran nem tudják kezelni az új helyzettel járó szokatlan érzelmeiket. A férfiak félelmei abból erednek, hogy háttérbe szorítva érzik magukat. A férfiakban lassabban fogalmazódik meg a tudat, hogy hamarosan apává válnak, hiszen terhesség alatt nem észlelik a baba jelenlétét olyan intenzíven, mint a nők. Az apaságra való felkészülést elősegíti, ha az apa aktív szerepet tölt be a terhesség alatt, például gyakran megérinti az anya hasát, amikor a baba érzékelhetően mozgolódik, részt vesz az ultrahangos vizsgálatokon vagy jelen van a gyerekholmik vásárlásakor. Vannak apák, akiknél viszont csupán a szülés közben vagy a szülést követően jön el az apaság felismerése.

Hogyan szembesülnek új szerepükkel?

A férfiak apaságra való átállását három szakaszra oszthatjuk: a szeparáció, a köztes állapot és az egyesülés szakaszára.

  1. A szeparáció szakasza a terhesség megerősítésével kezdődik, ami jelzi az apa új szerepére való átmenetet.

A jelenlegi szerepeit a leendő szerepéhez kell igazítania.

  1. A második fázis a köztes állapot, amikor a leendő apa a társadalmi szerepek közé esik, hiszen még nincs ténylegesen apa szerepben, de már felkészül rá.
  2. Az egyesülés szakaszában az apa alkalmazkodik az új szerepéhez, eggyé válik azzal.
Az apaság tudatának kialakulása az egyesülés szakaszában történik meg.

Min mennek keresztül a szülés közben?

A vajúdás és a szülés különösen ambivalens időszak a férfiak számára: tapasztalatlanságot, erőtlenséget és bizonytalanságot érezhetnek azzal kapcsolatban, hogyan segíthetik partnerüket. Ezért gyakran sebezhetőnek érzik magukat. Ugyan a férfiakat arra ösztönzik, hogy részt vegyenek a terhességben és a szülésben, vegyes üzeneteket kapnak: fizikai részvételüknek szükségét érzik, viszont az érzelmi bevonódás igényét nem észlelik.

Kutatások szerint a szülésen jelenlévő apák

szükségesnek érzik jelenlétüket, hogy védjék és óvják a szeretteiket.

Viszont a legtöbb apa nincs felkészülve az akut helyzetekre, aggodalmukat fejezik ki szeretteik egészsége miatt. Gyakran érzik magukat kirekesztettnek a személyzet által, amikor párjukat a műtőbe szállítják.

Mivel a szülésélmény nagymértékben befolyásolja az apai ragaszkodás mértékét, a szülési környezet feltételei is meghatározóak. A kiábrándulás, csalódottság megtapasztalása ronthatja az apák szülésélményét. Például azok az apák, akik tudomást szereznek a sürgős császármetszés szükségességéről, a szülést traumatikusabb eseményként élik meg. Jelentéktelennek érezik magukat, és gyakran nem is tudják, mi történik éppen a párjukkal és a születendő gyermekükkel.

Nagy jelentőséggel bír az is, hogy a személyzet mennyire vonja be az apákat a szülés során. A férfiak alapvetően értékelik a személyzet erőfeszítéseit arra vonatkozóan, hogy informálják őket az anya és az újszülött állapotáról, valamint, hogy behívják őket a császármetszésre, hiszen ekkor érvényesíteni tudják a család megóvására irányuló vágyaikat. Ebben az értelemben a vajúdás közben és a szülésen való jelenlét mérföldkő a férfiak számára az apasághoz vezető úton.

Sok apa számol be úgy a szülésélményről, mint

ami elmélyítette kapcsolatát a párjával,

hiszen az anyák jóllétére a szülés alatt és a szülés utáni gondozásban egyaránt az apa van a legnagyobb hatással.

A szülésen való részvétel mérföldkő a férfiak számára az apasághoz vezető úton.

Hogyan alakul az apa-gyerek kapcsolat a szülés után?

Kutatások, melyek közvetlenül a szülés után vizsgálták az apa és az újszülött viselkedését, az apáknál spontán lelkesedést, mély érzelmi odafordulást és kötődést állapítottak meg. Az apák szinte megigézett állapotában kiemelt szerepet játszanak az első pillanatok, kezdve az újszülött megpillantásával, majd az első napok közvetlen kontaktusával. Az újszülöttel való első találkozás,

a kézben tartás az apaság ösztönös potenciáit indítja be.

Az újszülöttek környezeti ingerekre adott válaszkészségét is pozitívan befolyásolja, ha az apa jelen van az első 24 órában.

Amennyiben a szülés komplikációmentes

a szülésélmény erősíti az apai ragaszkodás mértékét.

Az apa és az újszülött között már az első percekben kezd kialakulni a kötődés, mely az anyáknál már a terhesség alatt megtörténik.

Az első hetekben az apai bevonódás az apa felkészültségétől is függ. A szülésre történő megfelelő felkészítés elősegíti az apa gyermeke iránti érzelmi kötődését, illetve ápolási készsége kialakulását.

A központi kérdés általában az, hogy pontosan mi a férfi funkciója a szülés után. Az apák gyakran tanácstalanok, ha például rájuk hárul az altatás feladata. Mivel a csecsemő az első hónapokban általában szoptatás közben alszik el, erős a kísértés, hogy visszaadják az anyának, pedig a csecsemők előszeretettel elalszanak apjuk mellkasán, a szívverés és a légzés hangjára könnyen álomba merülnek.

A gyermek és apa között hasonló minőségű és intenzitású kapcsolat alakulhat ki már a korai időszakban, mint az anya és gyermek között. A kapcsolat milyensége szempontjából nem a szülő neme vagy a vele töltött idő a meghatározó, hanem a gyermek igényeire mutatott szülői érzékenység.

•••

Leendő szülőként számtalan kérdés merülhet fel benned a gyermekvárással, szüléssel és neveléssel kapcsolatban. Tematikus workshop sorozatunk keretében mindenre választ kaphatsz szakértőinktól! Jelentkezz tavaszi csoportjainkra és éld meg felszabadultan, örömmel ezt a csodás időszakot!

 

Felhasznált irodalom:

Benedek, Sz., A., & Dorner, L. (2015). Az apa szerepe a kisgyermek életében. Gyermeknevelés 3. évf. 2. szám 1–14.

Lindberg, I. & Engström, A. (2013). A qualitative study of new fathers’ experiences of care in relation to complicated childbirth. Sexual & Reproductive Healthcare 4. 147–152.

Szeverényi, P., Hetey, A., K. Török, Zs. & Münnich, Á. (1995). Befolyásolja-e az együttszülés az apa-gyermek kapcsolat alakulásával összefüggő szülői vélekedést? Magyar Pszichológiai Szemle 95/I, Budapest.


Iratkozz fel hírlevelünkre!