A négy zsarnok – az érzelmi manipuláció formái

A manipuláció egyik erős változata az érzelmi zsarolás, mely során a hozzánk közel állók nyílt vagy rejtett formában azzal fenyegetnek bennünket, hogy megbüntetnek, ha nem az ő igényeik szerint járunk el. Zsarnokaink tudják, milyen fontos számunkra a velük való kapcsolat, ismerik a gyenge pontjainkat. Függetlenül attól, mennyire szeretnek minket, felhasználják ezeket az érzékeny információkat, hogy elérjék, amit szeretnének. Milyen típusai vannak az érzelmi zsarolásnak? Milyen folyamatok állnak mögötte? Hogyan semlegesíthetjük a hatásukat? Borbély Lilla tanácsadó- és iskolapszichológus cikke.

„Ha nem úgy viselkedsz, ahogyan szeretném, szenvedni fogsz” – hangozhatna az érzelmi zsarolás jelmondata. A folyamat alapja, hogy az érzelmi zsarolást alkalmazók tisztában vannak a feléjük irányuló szeretetünkkel, vágyunkkal arra, hogy megbecsüljenek és elfogadjanak bennünket. Fenyegetésük lényegévé az válik, hogy ezeket ideiglenesen vagy végleg megvonják tőlünk, vagy pedig keményen meg kell dolgoznunk mindezért. De mi az oka annak, hogy sokszor nem vagyunk képesek felismerni, hogy áldozatul estünk az érzelmi zsarolásnak? Miért nem tudjuk megállítani a folyamatot?

A zsaroló jellemzően olyan körülményeket teremt, amely ködbe burkolja a folyamatot, így nehezítve meg a felismerést, illetve olyan dinamikákat indít el, amely érzelmileg ejt minket csapdába a helyzetben. A zavarodott helyzetet három segítőtársával,

a bűntudatkeltéssel, a kötelességérzet felkeltésével, illetve félelemkeltéssel éri el.

Rendszerint kötelességünknek érezzük azt, hogy beadjuk a derekunkat, óriási bűntudattal fenyeget az ellentmondás lehetősége, illetve nagy félelmet ébreszthet bennünk a zsaroló megbecsülésének, szeretetének elveszítése. Milyen tipikus zsarolási módszereknek eshetünk áldozatul?

A négy zsarnok

„Ha tényleg szeretnél…”, „Ha elhagysz, én…”, „Te vagy az egyetlen, aki segíthet rajtam…”, „Megkönnyíthetném a dolgodat, ha hajlandó lennél…” – hangoznak el a tipikus mondatok, bevezetve a zsaroló követelését. Bár a cél azonos, négy jól elkülöníthető módszert ismerhetünk fel bennük. Ha megtanuljuk felismerni az érzelmi zsarolás négy különféle arcát, megtanulhatjuk azonosítani a másik viselkedésében a vészjósló jeleket, felkészülhetünk a folyamatra, és stratégiákat is kialakíthatunk annak megelőzésére. Melyek tehát ezek az arcok?

  1. A büntetők

A legkönnyebben felismerhető forma. Ők rendszerint nyíltan megmondják nekünk, mit akarnak, és azt is ilyen egyenesen kilátásba helyezik, milyen következményekkel szembesülünk, ha nem engedelmeskedünk. Sokan kifejezik felénk az agressziójukat, míg néhányan csak magukban dühöngnek, ha akadályozzuk a terveiket. Arra vágynak, hogy a kontroll a kezükben összpontosuljon. „Ha visszamész dolgozni, elhagylak” – hangzik el a súlyos, félelmetes kijelentés, mely éppen ezért lehet ránk olyan nagy hatással.

A büntetőkben sokszor nem is tudatosul, szavaikkal mekkora hatást keltenek bennünk. Nagyon szorongató lehet számunkra a velük való kapcsolat, hiszen két tűz közé kerülünk: ha ellenállunk, kockáztatjuk a fenyegetés beváltását, ha engedünk vagy időt szeretnénk nyerni, a határaink megsértésének haragja és sérelmei fortyoghatnak bennünk. A csendes büntetők közé tartoznak a szótlanok és a duzzogók, akik a szeretetük, figyelmük megvonásával igyekeznek hatással lenni ránk.

  1. Az önsorsrontók

Ezzel szemben az önsorsrontók agressziójukat, fenyegetéseiket befelé fordítják, és azt fejezik ki a számunkra, mit fognak tenni magukkal, ha nem engedünk. Közlik velünk, hogy ha visszakozunk, kiborulnak, esetleg az is előfordulhat, hogy képtelenek lesznek élni vagy fájdalmat okoznak maguknak. Tudják, hogy fontos a számunkra a boldogságuk és az egészségük, így ez hat ránk a legnagyobb erővel. „Ha veszekszel velem, belebetegszem.”, „Ha elhagysz, megölöm magam.” Ezek az önsorsrontók tipikus fenyegetései.

Ha nem szeretnénk újra és újra beleesni az érzelmi zsarolás csapdájába, új reagálási módokat kell kialakítanunk.
  1. A szenvedők

Tehetségük a bűntudatkeltésben és a hibáztatásban mutatkozik meg. Gyakran hagyják ránk, hogy rájöjjünk, mit is szeretnének valójában. A történet vége ugyanakkor mindig az, hogy a mi felelősségünk, hogy megkapják azt. „Már fel se hívsz. Azt se vennéd észre, ha valami történt volna velem” – mondhatná egy tipikus szenvedő. Világossá teszik, hogy ha nem teljesítjük a(z olykor kimondatlan) követeléseiket, ők szenvedni fognak, ami a mi hibánk lesz. Rendszerint a „találd ki, hogy mit tettél velem” játékot játsszák. A szenvedők magukat áldozatoknak tekintik, ritkán vállalják fel a helyzet tisztázását vagy a nyílt kérést a másiktól.

  1. A kínzók

Sorozatos teszteknek vetnek alá minket, és valami számunkra kívánatosat helyeznek kilátásba, ha teljesítjük azokat. A legkifinomultabb zsarnokok. Elhúzzák az orrunk előtt a mézes madzagot: bátorítanak bennünket, pénzt vagy szerelmet ígérnek, majd egyértelműen közlik, hogy ha nem az igényeik szerint járunk el, nem remélhetjük a jutalmat. „Segítek neked az előléptetésben. De ne hívd el azokat a bohém barátaidat, szerintem csak visszahúznak” – hangzik a kínzó ajánlata.

Véget vetni a zsarolásnak

Bár vannak jól elkülöníthető típusai, a zsarnokok sokszor több módszert is előszeretettel alkalmaznak. Az érzelmi zsarolás minden formája rombolja a belső egyensúlyunkat. Fontos ugyanakkor látni, hogy a zsarolók legtöbbje nem szörnyeteg, a legtöbb esetben motivációjuk nem a rossz szándék.

Saját problémáik, elakadásaik irányítják őket.

Nagyon nehéz lehet számunkra felismerni egy hozzánk közelálló, szeretett személyben a fentebb tárgyalt dinamikákat. Nem könnyű alaposan megvizsgálnunk viselkedésüket, amit eddig igyekeztünk elnézni, figyelmen kívül hagyni, és felismerni, milyen hatással volt ránk.

Susan Forward pszichoterapeuta szerint az érzelmi zsarolásból való kilépés kulcsai rendszerint nem az eddigi viselkedésünk komfortzónájában keresendők: új, önerősítő reakciókat kell kialakítanunk a védekezők helyett. Az új reakciókat új kommunikációs technikák elsajátításával erősíthetjük meg. Ezzel párhuzamosan fontos dolgoznunk a belső világunkon: régi sérüléseinken dolgozva, fájó pontjainkat kikapcsolva és hibás meggyőződéseinket megváltoztatva elérhetjük, hogy kevésbé legyünk fogékonyak az érzelmi zsarolásra. Határaink definiálása, a felelősség valódi tulajdonosának felismerése szintén segíthet abban, hogy könnyebben elengedjük a zsarolónk által kiváltott nehéz érzéseinket.

 

Felhasznált irodalom:

Forward S. (2018): Érzelmi zsarolás. Háttér Kiadó.


Iratkozz fel hírlevelünkre!