„Anya, Apa! Tényleg a gólya hozza a kisbabát?”, II. rész

Kétrészes cikksorozatunkban olyan túlélő kalauzt igyekeztünk összeállítani szakértőink közreműködésével, amely megkönnyítheti a szülők mindennapjait, ha kisgyermekük érdeklődni kezd a fogantatás és a születés iránt. A sorozat előző részéből többek között az is kiderült, hogy a gyerekeket pont annyira érdekli ez a téma, mint az összes többi dolog a környezetükben. A kitüntetett figyelmet és a hozzá társuló kínos feszengést sokszor csak mi szülők éljük át. Szakértőink felhívták rá a figyelmünket, hogy ha váratlanul is ér minket ez a kérdés, mindig éreztessük a gyermekünkkel, hogy komolyan vesszük a dilemmáit, szeretnénk neki válaszolni, még ha hirtelen nincs is ott a kész válasz a zsebünkben. A sorozat második részében két másik területen dolgozó szakember egészíti ki eddigi ismereteinket.

Szél Dávid – tanácsadó szakpszichológus, az Apapara és a Túl a parán könyvek szerzője

Szél Dávid – tanácsadó szakpszichológus

A gyereket nem a gólya hozza, és nincs is sok köze a gyerek fogantatásának és születésének a méhekhez és a porzókhoz. Tehát én ezeket az ornitológiai-kertészeti magyarázatokat elfelejteném. Van viszont egy egész kézenfekvő magyarázat, ami egyébként nem olyan sokkoló, mint amennyire a szülők félnek tőle. Főleg azért nem, mert

a gyerekeket egyáltalán nem a szex érdekli, hanem egyrészt a varázslat, másrészt a saját vagy a testvérük eredettörténete.

Ettől függetlenül persze zavarba ejtő is lehet a kérdés. Ilyenkor ott van a szülő egyik legerősebb és leghatásosabb fegyvere, a visszakérdezés: „Miért kérded? Mit szeretnél tudni?”. Vagy, ha igazán transzparensek akarunk lenni: „Hú, egy kicsit várj, ezt végig kell gondolnom!”. Amíg gyerekünk megfogalmazza a válaszát vagy vár egy kicsit, addig van időnk végigpörgetni a fejünkben a különböző forgatókönyveket. Általában egyébként a születéssel kapcsolatos kérdésekre a gyerekek messze nem várnak olyan mély választ, mint amitől a szülők sokszor tartanak. A legtöbb esetben elegendő számukra egy ügyesen elejtett egyszerű mondat.

Ha pedig végképp tartunk a fogantatással és a születéssel kapcsolatos sejtek és szervek kiejtésétől, akkor egyrészt érdemes elgondolkodni azon, hogy az egyik legtermészetesebb dolognak a megbeszélése miért jelent ekkora nehézséget számunkra. Másrészt pedig léteznek már nagyon jó felvilágosító mesekönyvek, amik nem csak arra jók, hogy azokat felolvasva átdelegálhatjuk a feladatot a könyvek szerzőire, hanem ezek a könyvek a szülők számára is kijelölik azokat a szavakat, amiket használni érdemes. Azonban a felvilágosító könyvek sem spórolják meg a témáról való spontán, könyv nélküli, tabukat nélkülöző, őszinte, de a gyerekek szintjét eltaláló és megértő beszélgetéseket.

Novák Julianna – perinatális szaktanácsadó, dúla 

Novák Julianna – perinatális szaktanácsadó, dúla

Azoknak a szülőknek, pedagógusoknak, akik nem tudtak a szüleikkel gyerekkoruktól kezdve nyíltan és őszintén beszélni a szexualitásról, mert a felnövekedésük idején ezt a témát tabuként kezelték, sokat segíthet a Peti, Ida és Picuri című kedves svéd könyv, melynek első kiadása 1987-ben jelent meg. Azóta már a saját – időközben felnőtt – gyerekeimen kívül sok-sok óvodással, kisiskolással volt lehetőségem megosztani Picuri történetét, és jó néhány kisgyerekes szülőnek is segítettem abban, hogy túllépve saját gátlásaikon, szégyenlősségükön, őszintén és nyíltan tudjanak beszélgetni a gyerekeikkel a születésük csodájáról. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy akkor is

mintaként szolgál a gyerekeink számára a nemiséggel kapcsolatos viselkedésünk,

ha nem tudunk róla. Az intimitással kapcsolatos határok mindenkinél máshol húzódnak, ezért nem érdemes meggyőződésünkkel ellentétesen viselkednünk. A gyerekek egymásközt sok mindent megbeszélnek, gyakran az idősebbek „világosítják fel” a kicsiket, és ha otthon nem kerülnek elő időben ezek a fontos kérdések, ha arra várunk, hogy a kicsik „elég idősek legyenek”, akkor könnyen előfordulhat, hogy elmulasztjuk a lehetőséget, és családon belül óhatatlanul is tabuvá válik a téma.

Mikor beszéljünk róla?
A gyerekek fejlődési ritmusa és érdeklődése nagyon eltérő, ezért nem lehet meghatározni, hogy melyik életkor az ideális. Megvárhatjuk, hogy a kicsi kérdezzen, de szülőként is kezdeményezhetünk beszélgetést, ha kistestvér születik, vagy a tágabb családban, baráti körben kisbaba érkezése várható. A gólyamesék helyett a természetes, őszinte hozzáállás az egész család javára válik, a kisgyerekek is megtapasztalhatják, hogy a nemiséggel kapcsolatos kérdésben is bizalommal fordulhatnak a szüleikhez.

Ajánlott válaszok óvodásoknak:

Hol jön ki a baba?
A lányoknak a két lábuk között három testnyílásuk van, az egyiken pisilnek, a másikon kakilnak, és a harmadikon tud kibújni a kisbaba.

Hogyan nőtt a kisbaba az anyukája pocakjába?
Két kis magocska találkozott, az egyik az apa, a másik az anya testében fejlődött. Amikor összetalálkoztak, egyetlen mag lett belőlük. Ez a mag növekedni kezdett, majd kisbaba fejlődött belőle.

Hogyan került a magocska az anyukája pocakjába?
Apa és anya nagyon szeretik egymást. Néha este összebújnak, megölelik egymást, és apa fütyijéből anya pocakjába jut be a magocska, azon a nyíláson át, amin majd a kisbaba kibújik.


Iratkozz fel hírlevelünkre!