Alváshiány mint egészségügyi krízis – az ébrenlét fog minket a sírba vinni?

Aki sokat alszik, keveset él. Az egyébként is túlzsúfolt hétköznapjainkban, hogy ha már valamin „spórolni” kell, az könnyen az alvásra szánt idő lesz. Friss kutatások azonban arra figyelmeztetnek, hogy az alvási szokásaink drasztikus változása akár hosszú távú egészségkárosító hatással is járhat!

Akár az otthoni feladatok, akár a közösségi média pörgetése, akár maratoni sorozatnézés, de mindenképpen sok a csábító faktor, hogy egy nehéz nap végén ne rohanjunk az ágyba – még akkor se, ha fáradtak vagyunk. Közhelyesen hat, mennyire

felgyorsult az életvitelünk, de talán meglepő, hogy ez mekkora mértékben befolyásolta alvási szokásainkat (is).

Míg a huszadik század közepén egy átlagos felnőtt 7,9 órát töltött naponta alvással, addig 2013-ra már több mint egy órával kevesebb átlagértékről számoltak be. Egy 2016-os felmérés szerint pedig a megkérdezettek harmada nem „teljesítette” az ajánlott hét órás éjszakai pihenőt.

Miért van rá egyáltalán szükségünk?

Ez a néhány évtized evolúciós szempontból csak szempillantásnak számít, mégis radikálisan változott egy alapvető biológiai szükségletünk. És hogy mi ezzel a baj? Könnyen feleslegesnek tűnhet az alvás a természetes szelekció szempontjából – hiszen se ételt, se barátokat nem tudunk közben keresni, ráadásul sokkal sebezhetőbbek vagyunk ebben az állapotban. Ugyanakkor

akármennyire logikátlannak tűnik az alvás evolúciós perspektívából, pusztán a létezése bizonyítja szükségességét.

Habár teljesen mértékben kimerítő választ továbbra sem adott a tudomány, hogy miért alszunk pontosan, egészen biztos, hogy az évmilliók alatt lerövidült volna az alvással töltött idő, ha akár csak tíz vagy húsz százalékkal kevesebb óra megfelelő lenne az emberi működéshez. Befolyásolhatja a kognitív és a szociális képességeinket is, közvetetten pedig a mentális és fizikai egészségünket.

Mi történik, ha nem alszunk eleget?

Óvodásokkal végzett vizsgálatokból kiderült, hogy azok a gyerkőcök, akik kihagyták a délutáni szunyókálást, rosszabbul teljesítettek memóriajátékokban. A későbbiekben pedig

az alvás nélkül töltött éjszakák száma vagy a rendszeres alváshiány növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

Ráadásul már az enyhe alváshiány is növeli a magány és a társas izoláció érzését, ezen keresztül pedig szorongáshoz vagy akár depresszióhoz is vezethet. Bár sokszor az alváshiányt a depresszió tünetének tekintjük, valójában sokkal inkább egy oda-vissza folyamatról van szó, ahol az alvási problémák megelőzhetik, vagy adott esetben növelhetik a depresszió kialakulásának esélyét. Hasonló hatás figyelhető meg ötven év felett is, amikor az alváshiány valószínűsíti a nagyobb fizikai fájdalmakat. Akik rosszul alszanak, azoknak több mindene fáj, akiknek pedig nagyobb fájdalmai vannak, azok kevésbé jól fognak aludni. Valószínűleg persze senkit sem kell győzködni róla, hogy az alvás hasznos és szükséges, mégis kevésszer hangzik el a figyelmeztetés, hogy mennyire érdemes odafigyelni a megfelelő mértékre. Az alváshiány hatásait tekintve legalább olyan súlyos közegészségügyi probléma, mint az elhízás – mégse esik annyi szó róla.

A cikk alapjául szolgáló összefoglaló itt érhető el.

 

Felhasznált szakirodalom:

Blake, M. J., Trinder, J. A., & Allen, N. B. (2018). Mechanisms underlying the association between insomnia, anxiety, and depression in adolescence: Implications for behavioral sleep interventions. Clinical psychology review.

Kurdziel, L., Duclos, K., & Spencer, R. M. (2013). Sleep spindles in midday naps enhance learning in preschool children. Proceedings of the National Academy of Sciences110(43), 17267-17272.

Liu, Y. (2016). Prevalence of healthy sleep duration among adults—United States, 2014. MMWR. Morbidity and mortality weekly report65.

Shokri-Kojori, E., Wang, G. J., Wiers, C. E., Demiral, S. B., Guo, M., Kim, S. W., … & Miller, G. (2018). β-Amyloid accumulation in the human brain after one night of sleep deprivation. Proceedings of the National Academy of Sciences115(17), 4483-4488.

Simon, E. B., & Walker, M. P. (2018). Sleep loss causes social withdrawal and loneliness. Nature communications9.


Iratkozz fel hírlevelünkre!