Facebook, a legális nyomozás helyszíne – avagy a szülői bevonódásról

Napjainkban nemcsak a kommunikáció formája változott meg, hanem az is, hogyan szerzünk információt az ismerőseinkről, a barátainkról és akár a családtagjainkról. Sok családban okoz súrlódást, hogy a közösségi média felületén megosztott személyes információk nem maradnak sokáig titokban a családtagok előtt. A legtöbb fiatal privát szféraként tekint a Facebook-profiljára, és nem feltétlen fogadja örömmel szülei bevonódását. Cikkünkben többek között arra keressük a választ, hogy milyen hatással van a közösségi háló a gyermekekre és családjukra. Valamint, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek a szülői kontrollnak.

A Facebook-használat olyan elfogadott és népszerű időtöltéssé vált, hogy a legtöbb szülő úgy érzi, a gyermekük kirekesztett lesz, ha nem tartozik a Facebook-közösséghez.

A gyermekek védett környezetként tekintenek a Facebookra,

az internet szinte minden lehetséges előnyével. Élvezik a saját kis territóriumukat, ahol teljes kontrollt gyakorolhatnak, szülői befolyás nélkül. Úgy érzik, hogy képesek irányítani, hogy miként vélekedjenek róluk mások, például előnyös fényképek és pozitív életesemények megosztásával. A közösségi hálón keresztül könnyen és gyorsan kapcsolatba léphetnek a barátaikkal, ahol és amikor csak szeretnének.

Hogyan kapcsolódnak szülők és gyermekeik a Facebookon? A közösségi média jellegénél fogva

korlátozza a szülőkkel való kommunikáció lehetőségét.

A szülők azzal próbálják ellensúlyozni a szemtől szembeni kommunikáció hiányát, hogy csatlakoznak a Facebook-közösséghez. Néhány szülő kizárólag arra használja a Facebookot, hogy nyomon kövesse gyermeke tevékenységét. Többen számolnak be arról, hogy az egyetlen módja annak, hogy megtudják, pontosan mit csinálnak a gyermekeik, a Facebookon keresztül érhető el. Más szülők azért jelölik ismerősnek gyermekeiket, hogy közelebb kerüljenek hozzájuk. A tizenévesek többsége viszont nem akarja, hogy a szülei az „ismerősei” legyenek.

Milyen előnyei lehetnek a szülők bevonódásának?

Amennyiben megvan a bizalmi kapcsolat a szülő és gyermeke között, a Facebook-használatról is könnyedén beszélhetnek. Fontos, hogy szülőként türelmesen és fokozatosan próbáljunk elbeszélgetni gyermekünkkel a lehetséges veszélyekről.

Szülőként beszélgessünk gyermekünkkel a közösségimédia-használat lehetséges veszélyeiről!

A legtöbb Facebook-felhasználó rendszerint monitorozza mások profilját és összehasonlítja azokat a sajátjával, mely

az életükkel való elégedettségérzet csökkenését eredményezheti.

A fiatalok gyakran elfelejtik, hogy a barátaik által bemutatott kép nem feltétlen tükrözi az életüket vagy a boldogságukat. Fontos, tisztáznunk gyermekünkkel, hogy az emberek többsége kizárólag a pozitív életeseményeit osztja meg a közösségi hálón, igyekszik idillikus képet mutatni magáról, de ettől függetlenül az ő életében is vannak nehézségek.

A Facebookon szinte mindent számokban mérnek (like-ok, kommentek, ismerősök), ami valószínűleg a fiatalokban, különösen a társas nehézségekkel küzdő fiatalokban torzított barátságérzetet okoz. Ezáltal előfordulhat, hogy nem értik az igazi barátság minőségét, és az ahhoz szükséges energiabefektetés fontosságát, helyette a barátok mennyiségére koncentrálnak. A szülőként saját példáinkkal, baráti társaságukkal, valamint a

valódi kapcsolatokról való beszélgetéssel tudunk példát mutatni gyermekeinknek.

A bejegyzések közzététele azt az érzést keltik a fiatalokban, hogy ők vannak a világ központjában. Amikor személyes tapasztalataikról írnak, a környezet azonnal reagál, azonnal kapnak visszajelzést. Ez az érzés a csecsemőkorban megélt élményeket hozza vissza, amikor azt hitték, hogy az egész világ körülöttük forog. Az életben viszont az én-központú gondolkodás hátráltathatja boldogulásukat. Szülőként tisztázzuk gyermekünkkel, hogy a nagybetűs életben és a munka világában alkalmazkodásra van szükség.

A Facebook-használat gyakoriságának és időtartamának felügyeletével arra ösztönözhetjük gyermekünket, hogy legyen jelen a „valós” életben és élje meg a pillanatokat.

Milyen hátrányokról beszélhetünk?

A gyermekekben bizalmatlanságot kelthet,

ha szüleik monitorozzák Facebook-tevékenységüket. Szülőként érdemes diszkréten kezelnünk a Facebookról szerzett információkat, és inkább személyesen kipuhatolni mi történt gyermekünkkel. Napjainkban kihívást jelent fenntartani a személyes beszélgetéseket, de a pozitív szülő-gyermek kapcsolat fenntartása érdekében megéri a fáradtságot.

Az, hogy a gyermekek már igen fiatalon elsajátítják a közösségi média használatát, megnehezíti a szülők számára, hogy vállalják a tanító és a vezető szerepét. Sok szülő veszti el szülői tekintélyét a technológiai hiányosságai miatt. Gyermekeik kevésbé fogadják el véleményüket, nem engednek beleszólást, mondván, hogy szüleik nem értenek hozzá.

A személyes kapcsolódás csökkenése maga után vonja, hogy a családok kevésbé képesek erős köteléket kialakítani egymás között. A gyermekek egyre kevesebb információt osztanak meg szüleikkel. Szüleik kevésbé tudnak arról, hogy mi történik gyermekükkel, és ezáltal nehezebben tudnak befolyással lenni rájuk. A szülők számára kihívást jelent, hogy ne csak megfelelő felügyeletet és útmutatást nyújtsanak gyermekeiknek, hanem modellként szolgáljanak, és képesek legyenek pozitív értékeket közvetíteni.

 

Felhasznált irodalom:

Krasnova, H., Wenninger, H., Widjaja, T., & Buxmann, P. (2013). Envy on Facebook: A hidden threat to users’ life satisfaction? Proceedings of the 11th International Conference on Wirtschaftsinformatik (WI2013). Universität Leipzig, Germany.

Ong, E. Y. L., Ang, R. P., Ho, J. C. M., Lim, J. C. Y., Goh, D. H., Lee, C. S., et al. (2011). Narcissism, extraversion, and adolescents’ self-presentation on Facebook. Personality and Individual Differences, 50, 180–185.

Van den Broeck E., Poels K. & Walrave M. (2015). Older and Wiser? Facebook Use, Privacy Concern, and Privacy Protection in the Life Stages of Emerging, Young, and Middle Adulthood. Social Media + Society July-December 2015: 1–11.


Iratkozz fel hírlevelünkre!