Munka vs. család – vegyél részt te is a Stanford Egyetem izgalmas kísérletében!

Sokat dolgozol? Nyomaszt a munka? Konfliktusaid is vannak belőle? Már megint egy work-life balance cikk? A munka-család konfliktus már lerágott csontnak tűnhet. A Mindset támogatásával az ELTE és a Stanford Egyetem friss kutatása a család és a munka viszonyának egy új aspektusát tárja fel a világ különböző országaiban. Ha van 10 perced és van kedved megismerkedni a családi szolidaritás és a munka összefüggéseivel, akkor vegyél részt rövid kutatásunkban. Cikkünk végén egy elgondolkodtató kérdőívet találsz, amely kitöltése után az amerikai Stanford Egyetem jóvoltából további exkluzív információkhoz juthatsz a témában. Támogasd te is a tudományt és nyerj Pszicho-Kávéház belépőt! 

Az OECD szerint 2017-ben 1740 órát dolgoztunk átlagosan. A franciák 1514 órát, a svédek 1453 órát, a dánok 1408 órát, a németek 1356 órát. Azt az időt, amit nem a munkával töltünk, sok dologra lehet szánni. Az egyik leggyakoribb ezek közül az, hogy együtt vagyunk a családunkkal. Ebbe beletartozik, hogy sikerül hazaérni a közös vacsorára, le tudunk menni a gyerkőcökkel a játszótérre, vagy meglátogatjuk szüleinket. Azonban sokszor nemcsak a munkával töltött idő, hanem a munkához való viszonyulás is számít. Néhány éve adaptáltunk egy norvég kérdőívet arról, hogy mennyi gondot okoz az embereknek a túlzásba vitt munka. 2015-ben az internetet rendszeresen használók körében azt találtuk, hogy a válaszadók több mint 20 százalékának életében a legfontosabb munkafüggőségi tünetek többsége gyakran vagy szinte mindig jelen volt.

A munka és a család konfliktusai

Korábban körüljártuk a munka-család konfliktus kérdését magyar mintán, és azt találtuk, hogy a munka és család között feszülő, egymással szemben álló elvárások szerepkonfliktusokat okozhatnak, amelyekre adhatunk építő jellegű (például elvárások tisztázása), illetve destruktív (például nyugtatók) reakciókat is. Emellett nem mindegy, hogy a munka-család konfliktus melyik irányból származik. Előfordulhat, hogy a konfliktus a munkából fakad, de az is, hogy a családból ered. Tudjuk, hogy az eltérő forrásokból (a családból vagy a munkából) származó konfliktusok hátterében más-más okok állnak. Például a túlórák száma elsősorban a munkából származó családi konfliktust növeli, míg a munkába való bevonódás erőssége a családból származó munkakonfliktussal áll összefüggésben.

Azt az időt, amit nem a munkával töltünk, sok dologra lehet szánni, például együtt lehetünk a családunkkal.

Családi szolidaritás és munka

Újabban azt kezdtük el vizsgálni, hogy milyen módon tud a család a munka szolgálatába állni. A Stanford Egyetemmel együttműködésben azt kutatjuk, hogy a családi szolidaritás hogyan mozdítja elő a munkahely keresését. Minden jel arra mutat, hogy a különféle munkával kapcsolatos helyzetekben nemcsak a munka mennyisége, a feladatok elvégzésével kapcsolatos érzések, és a munka-család konfliktus számít, hanem a család szolidaritása is. Ezzel kapcsolatban készítettünk egy rövid felmérést, ami 5-10 perc alatt kitölthető. Ha kíváncsi vagy a tágabb összefüggésekre, akkor kitöltés után bemutatjuk azt, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a családi szolidaritás megjelenésében és erősségében. A kutatás linkjét itt találod. A kitöltés után nyereményjátunkban is részt vehetsz, ha páros Pszicho-Kávéház belépőt szeretnél nyerni! A kutatás lezárultával a többi ország tükrében a magyar eredményekről részletes leírást olvashatsz majd a Mindseten.


Iratkozz fel hírlevelünkre!