Aktívan az egészségünkért – a sport jótékony hatásairól

A mozgás alapvető életjelenség és szükséglet is egyben. Ennek ellenére az erőkifeszítést igénylő fizikai aktivitásra sokszor nehezen szánjuk rá magunkat, még akkor is, ha tudjuk, hogy az egészségi állapotunk, a hangulatunk és a teljesítőképességünk javítása érdekében elengedhetetlenül szükséges a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás. Cikkünkben a fizikai aktivitás egészségfejlesztésben betöltött szerepét foglaljuk össze.

Az egészség megőrzésének és fejlesztésének fő színtere az életmód, illetve az egészséggel összefüggő viselkedésformák pozitív irányba történő befolyásolása, amelynek szerves részét képezi a rendszeres testmozgás preferálása. A kívánatosnak tartott fizikai aktivitás esetében rendszerint négy fő dimenzió, a gyakoriság, az intenzitás, az időtartam és a testedzés típusának figyelembe vételével dolgozzák ki az ajánlásokat. Fontos szempont továbbá, hogy a kialakítandó mozgásforma megfeleljen az egyén életkorának és az egészségi állapotának, valamint könnyen beilleszthető legyen az életmódjába. Előnyt jelent, ha a nap bármely szakaszában végezhető és nem igényel speciális helyszínt, illetve felszerelést. Ilyen – szinte minden szempontot kielégítő – mozgás például a napi rendszerességgel végzett séta. Kutatási eredmények szerint az életmódba könnyebben beilleszthető, mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást célzó programok esetében erősebb elköteleződés és nagyobb kitartás várható a kliensek részéről.

A rendszeresen végzett testmozgás

pozitív irányba befolyásolja a hangulatot, az érzelmeket és az önértékelést,

amelyek együttesen megalapozzák a pszichológiai jóllét állapotát. Berger és Motl 2001-ben megjelent tanulmányukban kifejtik, hogy várhatóan hatékonyabban javítja a hangulatot az örömmel végzett testedzés, illetve az ismétlődő, ritmikus mozgásformák, mivel ezek végzése során nagyobb lehetőség van a gondolatok szabad áramlásának, a befelé fordulásnak, vagy éppen az elme gondolatoktól való tehermentesítésének. Általánosságban elmondható, hogy a legalább heti 2-3 alkalommal és minimum 20-30 percen át végzett közepes intenzitású fizikai aktivitás viszonylag csekély kényelmetlenség árán, ugyanakkor az öröm kifejezett megélésével kivitelezhetővé válik a legtöbb ember számára.

A rendszeres fizikai aktivitás számos betegség kockázatát csökkenti, illetve a már kialakult betegségek esetében

jelentősen javítja a gyógyítás hatékonyságát.

A testedzés – a megfelelő étrend kialakítása mellett – a túlsúly, illetve az elhízás kezelésének lényegi részét képezi, de ugyanilyen fontos az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás megelőzésében és kezelésében egyaránt. Tanulmányok szerint a koszorúér-betegségek kialakulásának esélye fele akkora a fizikailag aktív egyének között, mint a mozgásszegény életmódot folytatók körében. Erbs és munkatársa által 2006-ban publikált vizsgálati eredmény szerint, a szívinfarktuson átesett betegek körében a megfelelő mértékű fizikai aktivitás jelentősen hozzájárult a tünetek csökkentéséhez, a szívizom kapacitásának fokozásához és hosszabb távon a halálozás csökkentéséhez is. A rendszeres testmozgás az anyagcserére, a hormonháztartásra, valamint az immunrendszerre gyakorolt jótékony hatásán keresztül a daganatos betegségek megelőzését is jelentős mértékben segíti. Segíthet továbbá a rákos betegek rehabilitációjában, a betegséggel járó tünetek és a kezelések mellékhatásainak csökkentésében, az életminőség javításában.

A fizikai aktivitás

jó módszer a figyelem fókuszának befolyásolására, valamint a gondolatok és érzelmek szabályozására.

Jelentős mértékben hozzájárul a kompetenciaélményhez, az énhatékonyság és a kontroll gyakorlásának megéléshez, amelyek a mentális egészség meghatározó elemei. Hatékony módszer a stressz kezelésében és a szorongás oldásában. Számos kutatás igazolta továbbá, hogy a rendszeres mozgás eredményesebbé teszi a depresszió kezelését, valamint jelentősen csökkenti a visszaesések kockázatát.

Összességében elmondható tehát, hogy a testmozgás révén valóban megélhetjük aktív szerepünket a betegségek megelőzése terén és a gyógyulás folyamatában egyaránt. Ha eddig nem tettük volna meg, érdemes most átgondolni, hogy a saját életvitelünkbe milyen mozgásforma illeszthető be a legkönnyebben? Mi az, amit szívesen végeznénk, akár napi rendszerességgel azért, hogy jobb legyen a hangulatunk, a közérzetünk és az egészségi állapotunk?

 

Felhasznált irodalom:

Berger, B., Motl,R. (2001): Phsysical activity and quality of life. In: Singer, R. et al. (eds): Handbook of Sport Psychology. John Wiley and Sons, New York.

Erbs, S. et al. (2006): Effects of exercise training on mortality in patients with coronary heart diseasa. Coronary Artery Disease, 17(3). 219.225.

Hevesi, K., Urbán, R.(2012): A fizikai aktivitás szerepe az egészségfejlesztésben. In: Demetrovics, Zs., Urbán, R., Rigó, A., Oláh, A. (szerk.): Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása I. Személyiség, egészség, egészségfejlesztés ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.


Iratkozz fel hírlevelünkre!