Utazás az átnevelő táborok világába – Cameron Post története

Választás-e a homoszexualitás? A gyermekkori feldolgozatlan traumák és sérelmek összefüggésbe hozhatók a szexuális orientációval? A vallásosság együtt jár a LMBTQI személyek elítélésével és a bigottsággal? Ehhez hasonló húsba vágó témákkal foglalkozik Emily N. Danforth regénye. Könyvajánlónk.

Az utóbbi időben nagy figyelem fordult a heteroszexuálistól eltérő szexuális orientációjúak felé. A könyvben Cameron Post, egy serdülő lány szexualitással kapcsolatos kérdéseit, vívódásait követhetjük nyomon. Tavaly megjelent egy film Cameron Post rossz nevelése címmel, most ennek a történetnek vaskos kötetét tartjuk a kezünkben, amely hazánkban az Athenaeum kiadó gondozásában jelent meg. Borítóján egy lány arca és egy idézet: „A szerelem az szerelem  de aki nem az elvárt módon szeret, az átnevelő táborban találhatja magát.”

Cameron Post egy amerikai kisvárosban él szüleivel. Iskolába jár, mint minden tizenéves lány, és ő a város úszócsillaga is, aki rendszeresen gyakorol a helyi tóban. Cameronra nagymamája szokott vigyázni, akivel közel állnak egymáshoz. A lány történetébe 1989 fülledt nyári délutánján kapcsolódunk bele, amikor Cameron barátnőjével, Irene-vel éppen egy csíntevéssel van elfoglalva. Rágót akarnak lopni a helyi kisboltból. A két lány jó barátnő, sokat vannak együtt. Irene-nel a lopási történet után folytatódik a délután. Heccelődni kezdenek a lányok, egy kihívás következik: „Fogadjunk, hogy nem mersz megcsókolni!” Erre persze több sem kell Cameronnak, ott helyben megcsókolja Irene-t. Rossz dolgot tettem? Talán nem szabadott volna? Mit szólnának a szüleim, ha tudnák? Ehhez hasonló kérdések futnak át Cameron agyán. Az utolsóra a választ azonban soha nem tudjuk meg. Ugyanis ez után közvetlenül kiderül, hogy a lány aznap este elvesztette szüleit egy balesetben. De az élet megy tovább, Cameron hűvös nagynénje szárnyai alá kerül. Cam tudja, hogy szülei halála után semmi nem lesz a régi, azonban talán ekkora változásra mégsem számít.

A könyv egyik fő témája Cameron leszbikus identitásának megtalálása.

Nagynénje életének központi témája a vallás. Sikerül is kiválasztani egy számára megfelelő gyülekezetet, ahol Cameron is be tud csatlakozni egy ifjúsági csoportba. Itt kezdetben idegennek és kívülállónak érzi magát, és sok dolgot hall, amivel nem ért egyet, egy dolog azonban előnyére válik: megismer néhány fiút, akikkel délutánonként felfedezik a vidéket. Közben az úszáson keresztül kapcsolatba kerül Lindsey-vel, a „leszbikusok zászlóvivőjével”, aki rendkívül tájékozott a nemi identitás és orientáció témáiban, és fennhangon hirdeti saját elveit. Ez a viselkedése közfelháborodásnak és pletykálkodásra ad okot, azonban Camet ez nem zavarja. Lindsey által Cameronnak lehetősége nyílik arra, hogy ismereteket szerezzen saját magáról, hiszen Cameron számára nem világos, hogy a csók mit jelentett Irene-vel, és hogy hogyan vannak ők most Lindsey-vel. Mi is a vonzalom? És mi a szerelem? Ő pontosan mit érez? Mit jelent az, hogy ő egyszer megcsókolt egy lányt, és azóta többször is megtenné, ha alkalma nyílna rá? A dolgok tisztázása végett Cameron kísérletezni kezd fiúkkal is. „Egy idő után kettesben maradtunk Jamie-vel, és akkor az én felhúzott pólóm is lekerült rólam […]. Eszembe jutott, milyen volt Lindsey-vel lenni […]. Pár percen át félig ott voltam, félig egészen máshol. Próbáltam lépést tartani Jamie hevességével, mialatt úgy tettem, mintha nem is vele lennék. […] Felültem, és figyelmeztetés nélkül ellöktem magamtól.”

Ez után az élmény után Cam rájön, hogy ő tényleg nem ebben a ligában játszik, nem is érdemes próbálkoznia. Tudatosul benne, őt a lányok érdeklik. Ez olyan problémákat vet fel, amire korábban sosem gondolt volna. Ki fogja őt viszont szeretni? Kinek mondhatja el, ha szerelmes? Következik tehát a titkolózás, a lebukástól való félelem. Mi lesz, ha a kisvárosban mindenki megtudja és róla beszélnek majd? Még belegondolni is rossz, hogy elveszíti barátait vagy megszégyenítő tekinteteket kell elszenvednie… Cameron néhányszor belegondol ezekbe, azonban számára kevésbé tűnnek égető problémának. Elsődlegesen

önmagán szeretne eligazodni, majd pedig a szerelmet megtalálni.

Többek között Lindsey-nek és a kísérletezéseknek köszönhetően kezdenek letisztulni Cameron számára az érzései, vonzalmai. Megtanulja címkézni érzelmeit, identitását. Bár a könyvben nehéz pontosan nyomon követni hogy éppen ennek a folyamatnak mely részén látjuk a főhőst, azonban a cselekményben bontakoznak ki Cameron felismerésének stádiumai.

A regény nem csupán a nemi orientáció felfedezésének kérdéséről szól. Másik fő témája a vallás és a homofóbia kapcsolata. Sokak vallásossággal kapcsolatos ellenérzéseit jeleníti meg meglehetősen sztereotipikus módon. A prűdnek és képmutatónak ábrázolt Ruth nagynéni a regény fő gonosz karaktere, akinek törhetetlen álarcán az olvasó számára nehéz átlátni. A könyv olvasása közben könnyű elviselhetetlen, régimódi vallásos nőként elkönyvelni. Ő csak jót akar, azonban nem képes és nem is igyekszik Cam nézőpontjának megértésére. Nem hallja meg Cameron életét és kérdéseit, a lány pedig a bizalmi viszony helyett inkább saját babaházát építgeti, ami a múltja egy darabjaként a szobájában marad. A két világ nem tud közeledni egymáshoz, mindenki megmarad a saját maga meg nem értettségében. Ruth nem adja fel a korábban kínkeservesen felépített biztonságos világát, ezen elvek szerint pedig a homoszexualitás bűn, amit ki kell javítani. Amikor tehát Cam titkára fény derül, Ruth a lányt egy „bentlakásos nevelőprogramba” küldi. Kezdetben az olvasó még reméli, hogy a nagymama tesz majd valamit. Támogató szereplőként Cam mellett áll és megóvja Ruth kirohanásaitól. Azonban ez nem történik meg, a nagymama tehetetlen, és bár békében élnek egymással, a döntés ellen fellépni nem mer. A könyv utolsó része a táborról, az Ígéretről szól. Vajon hogyan tudja ezt Cameron túlélni? Mi történik ott? Milyen eszközökkel próbálják megváltoztatni az oda kerülő fiatalokat?

Cam hamar megtalálja a társaságát a táborban. Segítik egymást hol legális, hol illegális módon. Hiszen az Ígéretnek sajátos logikán nyugvó szabályrendszere van. A táborban különböző módszereket vetnek be annak érdekében, hogy a „tanítványokat” az általuk jónak tartott útra térítsék. Hiszen „a homoszexualitás bűnének ellentéte nem a heteroszexualitás, hanem a szentség”. Vannak csoportfoglalkozások, és lelkipásztorral valamint pszichológussal folytatott beszélgetések. Utóbbi érinti Camet legfurcsábban.

„Nem tudtam volna megmondani, hol ér véget a vallási rész, és hol kezdődik a pszichológia.

[…] minden összekeveredett, egy bibliai idézetet valami olyan tevékenység követett, amit a Homoszexualitás Kutatásának és Kezelésének Nemzeti Szövetsége ajánlott. Vagy például Lydia emlékeztetett minket, hogy a bűn az bűn, azután a bűneinkhez kapcsolódó pszeudo-önmegerősítő viselkedésekről beszélt. […] Tudom, mi a jó szó erre az egészre: áltudományos.”

A foglalkozások fő célja a múlt feltárása volt. Annak belátása, hogy ez nem a helyes múlt, és ezt Camnek önmagával együtt el kell felejtenie. Mert a helyes múlttal senki nem került volna az Ígéretbe, azzal nem lett volna homoszexuális. Cameron olyan ellenállással érkezik a táborba, hogy egy ideig minden ilyen jellegű próbálkozás lepereg róla. Hiszen néha már túlzásnak is tűnik az a fajta ridegség, amelyet a könyvben tapasztalunk. Azt gondolhatjuk magunkban: tényleg vannak ilyen emberek, akik képesek tinédzsereket segítés címszó alatt szándékosan érzelmileg bántalmazni?

Azonban a beszélgetések során, a regény végén Camben elindul valami. Persze nem az intézmény által vágyott cél irányába, de Cam elkezd viselkedésén, érzésein és gyászán gondolkodni. Az egész könyvön átívelő elemként jelen lévő bűntudattal – amely Cameron lelkében a szülei halálhírétől kezdve él – szembenézni. Kívülről buta gondolatnak tűnhet az ő csókját egy lánnyal, és a szülei halálát összekapcsolni, mégis az ő gyászában sokszor megjelenik az önhibáztatás. A könyv az ettől való megszabadulással és megbékéléssel zárul.

Kiknek ajánljuk? 

A könyvben hitelesen elevenedik meg Cameron Post világa. Az oldalakat lapozva egyre inkább kikristályosodik az ő személyisége. Könnyű elveszni az oldalak között, izgalmas, olvastatja magát. Bár a regény nagy szerepet szentel Cameron szexuális identitásának fejlődésére, több egy leszbikus sztorinál. Egy fiatal önismereti útjának kezdetébe ad betekintést, foglalkozik a felnőtté válással, a gyász témájával, a családi kapcsolatokkal, barátság témájával és etikai dilemmákat vet fel. Ajánljuk mindenkinek, aki érdeklődik a téma iránt, és olyanoknak is, akik eddig nem tették, mert a könyv által könnyebben közelebb lehet kerülni hozzá. Fiatalok számára érzékenyítő célra is megfelelhet. Olvasmányossága, könnyen érthetősége miatt élvezetes, azonban értékes, irodalmi igényességű könyvélményben lehet részünk.


Iratkozz fel hírlevelünkre!