Lövöldözés a figyelemfelkeltésért – iskolai mészárlások pszichés háttere

Április 16-án volt a tizenkettedik évfordulója a Virginia Tech egyetemi mészárlásnak. Az esetet Amerika legtöbb halálos áldozatával járó iskolai lövöldözéseként jegyzik. Az esemény az egész világot megrázta és kérdéseket vetett fel, miért is történhetett meg a tömegmészárlás. Viszont a hasonló gyilkosságok száma nem csökkent, sőt, egyre inkább fokozódott. Milyen személyiségjellemzőkkel rendelkeznek az elkövetők? Mi a pszichológiai háttere a növekvő rátának? Hogyan támogatja a média a bűntett elkövetését? Cikkünkben ezen kérdéseket járjuk körbe.

Semmi sem történik magától vagy megerősítés nélkül. Az iskolai mészárlások többségét a média is befolyásolja, inspirálja azokat. Mivel „címlap sztorinak” számít a témakör, így megpróbálja minden felület a lehető legrészletesebben leírni a történéseket, további lövöldözéseket gerjesztve ezzel. Ezen kívül figyelmen kívül hagyja az áldozatok hozzátartozóinak gyászát. Hogyan csinálják?

Az elkövetőt megnevezik, karakterisztikus jellemzőit részletesen leírják, az áldozatok számát is feltüntetik, és ami a legfontosabb a további bűntettek elkövetése során, hogy az elkövetőket rangsorolják áldozataik száma alapján. Ezzel lehetőséget adva a „leendő” tettesek számára, hogy a középpontba kerüljenek, kiemelkedjenek a tömegből.

Több százan emlékeztek meg a Virginia Tech áldozataira a főépület előtt.

Általánosságban milyen jellemzőkkel rendelkeznek az elkövetők?

Elmondható, hogy a tettesek valamilyen mentális zavarral küzdenek, például depresszióval, szuicid hajlammal vagy komplex személyiségzavarral. Ezen kívül fegyverek iránti fixációval rendelkeznek, mely magába foglalja az erőszak iránti érdeklődést is. Az elkövetők családi háttere problémás, általában ők is áldozati szerepet töltenek be családi környezetükben. Gyakran verbálisan vagy fizikailag bántalmazottak. Szociális kapcsolataikat tekintve a közösségbe nem tudnak beilleszkedni, nem képesek elfogadni a szabályokat.

Az USA-ban a fegyvertartásnak kultúrája van, így viszonylag egyszerűen hozzájuk lehet jutni. Ez a tény nagyban hozzájárul az iskolai bűnözés gyakoriságához.

Egy kutatás tíz iskolai lövöldözőt vizsgált meg. Ezek szerint három nagy csoportot hoztak létre: pszichotikusok, pszichopaták és traumát elszenvedettek. A pszichotikusoknál szkizofrénia spektrum zavart állapítottak meg. Esetükben családi hátterük rendezett volt. A pszichopata csoportba nárcisztikus személyiségzavarral diagnosztizáltak kerültek. Náluk sem mutatkozott probléma a családi háttér tekintetében, viszont náluk az empátia és a lelkiismeret teljes hiányát, valamint a szadisztikus viselkedés jellemzőit azonosították. A traumatizált csoport az előző kettővel ellentétben valamilyen családon belüli abúzust szenvedett el. A három csoportba besorolható személyek többsége azonban nem gyilkos. Tehát azt nem jelenthetjük ki, hogy aki traumatizált vagy nárcisztikus, szkizoid tünetegyüttesekkel kezelt, az gyilkosságra képes. A mészárlások elkövetésének okát főleg külső tényezőkben kell keresni.

Ilyen külső tényezők lehetnek a már említett média platformok is.

Lee a mészárlások hátterének két vezető okot tulajdonított. Szerinte az iskolai lövöldözések nyolcvan százalékának hátterében az elkövetőt érintő bullying (bántalmazás) áll. Ez történhet otthon vagy az iskolában is, fizikai vagy verbális formában. Körülbelül az esetek tíz százalékában okozza a kitörést valamilyen tudatmódosító szernek a mellékhatása, mely erőszak, mániás periódus, ellenségesség, gyilkossági gondolatok formájában jelenik meg. Az elkövetők többsége azonban erejének kifejezését a fegyverekben látja. Ez azt jelenti, hogy a fegyvert a férfiassággal azonosítja, így ezzel szeretné büszkeségét visszaszerezni, férfiasságát megmutatni.

Megoldási lehetőségek

A National Association of School Psychologists öt pontban fogalmazta meg a megoldási lehetőségeket, melyek gyakorlati bevezetésén évek óta dolgoznak. Ezek:

  • Létrehozni az intézményekben egy támogató és elfogadó környezetet.
  • Széleskörűen növelni az iskolákban a pszichológiai segítségnyújtás elérhetőségét.
  • Növelni az iskolai biztonságot pszichológiai és fizikai szempontból is.
  • Biztonsági és kríziscsoportokat kihelyezni az intézményekbe.
  • A fegyverekhez való hozzáférést szigorítani.

A Virginia Tech egyetemen 2007. április 16-án harminckét diák és tanár vesztette életét. Azóta minden évben megemlékeznek az áldozatokról. Idén öt kilométeres emlékversennyel, éjféli gyertyagyújtással, koszorúzással és kiállítással tisztelegtek az elhunytak előtt.

 

Felhasznált irodalom:

Ferguson, C. J., Coulson, M., & Barnett, J. (2011). Psychological profiles of school shooters: Positive directions and one big wrong turn. Journal of Police Crisis Negotiations11(2), 141-158.

Paolini, A. (2015). School shootings and student mental health: Role of the school counselor in mitigating violence. Ideas and research you can use: VISTAS 2015.

De Venanzi, A. (2012). School shootings in the USA: Popular culture as risk, teen marginality, and violence against peers. Crime, media, culture8(3), 261-278.

Muschert, G. W. (2007). Research in school shootings. Sociology compass1(1), 60-80.

További források itt, itt, itt és itt.


Iratkozz fel hírlevelünkre!