Hatékony kommunikáció – a sikeres önérvényesítés rejtelmei

Amikor azzal küszködünk, hogy megmondjuk, mit szeretnénk, amikor úgy érezzük, hogy kihasználnak a munkahelyen: akkor jöhet jól, ha tudjuk alkalmazni az asszertivitást, az önérvényesítő kommunikációs stílust. Valószínűleg mindannyiunknak ismerősek ezek a helyzetek, legyen szó kritika vagy dicséret közléséről, egy a fontos, hogy az üzenetünk érthető legyen a másik számára is. Hogyan legyünk igazi önérvényesítők? Cikkünkből kiderül!

Életminőségünk egyik legfontosabb alappillérének mondhatók társas kapcsolataink. Az, ahogyan másokhoz kötődünk, barátságokat, rokoni és szerelmi kapcsolatainkat ápoljuk – nagymértékben meghatározzák jóllétünket. Egyet tovább lépve pedig azt mondhatjuk, hogy

kommunikációnk milyensége befolyásolja kapcsolataink színvonalát.

Kommunikációs stílusainkban is különbözhetünk.

Bizonyára tapasztaltuk, hogy az üzenet, amit „küldünk” mások felé, nem mindig úgy ér célba, ahogy azt mi szeretnénk. Sok múlik mondandónk megfogalmazásán, és a befogadón is, hogy ő hogyan kódolja az információkat. Az asszertivitás lényege talán abban keresendő, hogy „magabiztos és egyenes közlésmóddal tudatjuk másokkal, mit szeretnénk, és mit nem szeretnénk”.

Akkor vagyunk asszertívek, amikor kifejezzük a saját igényeinket nyugodtan és magabiztosan, anélkül, hogy akaratunkat másokra erőltetnénk.

Az agresszióval összekeverhető fogalom, ám egészen mást jelentenek. Az asszertivitás az egyensúlyon alapszik: amellett, hogy a saját jogaimat és szükségleteimet megfontolom, másokét ugyanígy figyelembe veszem! Amikor például a főnökünk a szabadságunk előtti nap tesz le egy nagy köteg papírmunkát az asztalunkra, és azt követeli, hogy még aznap végezzünk a feladattal, nos, ez agresszívnek mondható. A munkát el kell végezni, ám azzal, hogy nem megfelelő időpontban tette ránk ezt a terhet, nem vette figyelembe szükségleteinket és érzéseinket. Ha tudatjuk a főnökkel, hogy a munkát elvégezzük, de csak a szabadság után lesz kész, akkor figyelembe vesszük az ő igényeit is, ám a magunk szükségletét is.

Mit szeretne és mit nem szeretne

Gyakran nehezítő tényező lehet, hogy mi magunk sem tudjuk, mit szeretnénk, hogyan kezdjünk neki vágyaink kifejezésének. Ebben segíthet az, ha tisztában vagyunk saját asszertív jogainkkal. Ilyen lehet például az arra való jogom, hogy tisztelettel bánjanak velem, hogy nemet mondhassak anélkül, hogy bűntudatot érezzek, vagy, hogy hibát kövessek el, és vállaljam a következményeket. Ugyanakkor tartsuk észben azt is, hogy másoknak szintén kijárnak ezen asszertív jogok. Érzéseink egyfajta belső jelzések számunkra, melyek segítenek megérteni vágyainkat és tetteinket (nem jellemeznek állandóan minket, csupán az adott helyzetre vonatkoznak). Azzal, hogy nem a másik személyét kezdjük el vádolni, hanem az általa kiváltott érzést próbáljuk meg szavakba önteni, jobban megérthetnek minket. Tegyük fel, hogy frusztrált, feszült, vagy dühös, esetleg aggódik, csalódott vagy szomorú. Bátran vállalja fel, hogy az adott pillanatban mit érez!

Asszertív üzenet

Kommunikációs tanácsadói könyvekben gyakran olvashatjuk az asszertív üzenet megfogalmazásának négy lépését. Elsőként próbáljuk meg az adott viselkedést leírni (ítélet nélkül), majd a saját érzéseinket megfogalmazni. Ezután tisztázzuk, hogy a másik személy milyen hatással volt ránk, végezetül pedig fogalmazzunk meg egy kérdést, kérést a jövőre vonatkozóan. Például: „Amikor nem végzed el a kiosztott feladatokat, feszült leszek, és úgy érzem, több teher hárul rám, mint amennyivel meg tudok birkózni. Szeretném, ha több részt vállalnál a közös munkából.”

A hatékony kommunikáció tanulható

Fontos fejben tartanunk, hogy az asszertivitásból fakadó készségek, mint a nemet mondás, az érzések felismerése és kimondása, a kritika megfogalmazása, vagy asszertív jogaink gyakorlása – mind-mind tanulhatók! Ez azt is jelenti, hogy időre és türelemre van szükség, hogy ezeket gyakoroljuk, és a mindennapos beszélgetéseink részeivé váljanak. Megéri ilyen készségekbe időt és energiát fektetni, hiszen ezáltal önbizalmunkat is erősíthetjük, gördülékenyebben kezelhetjük a kihívásokat, az elénk táruló nehéz helyzeteket.

 

Felhasznált irodalom: 

Hadfield S.& Hasson G. (2019). Asszertivitás – Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket? Scolar Kiadó Kft. 

Perczel Forintos, D., & Tringer, L. (1994). Az asszertív tréning alkalmazása a mentálhigiénés ellátásban. Psychiatria Hungarica6, 515-533.

Perczel Forintos, D., & Tringer, L. (1994). Az asszertív viselkedés és fejlesztésének lehetőségei, elméleti áttekintés. Psychiatria Hungarica6, 583-596.


Iratkozz fel hírlevelünkre!