Milyen pszichológiai hatással vannak ránk a lájkok – és mi lenne, ha eltűnnének?

Május a Mental Health Awareness, azaz a mentális egészség hónapja, és ennek alkalmából az Instagram egy új verzióját tesztelik Kanadában. Eltüntetik a hírfolyamból a lájkokat, hogy megnézzék, hogyan hat ez a felhasználókra, segít-e csökkenteni a közösségi média negatív hatásait.

Számos kutatás van már arról, hogy a közösségi média használata fokozza a szorongást, csökkenti a jóllétet és az élettel való elégedettséget, illetve függőséget okoz. Utóbbi egyik fő összetevője éppen a lájkok gyűjtése, ami ugyanúgy, mint például a szerencsejáték esetében a nyeremény, az agy jutalom- és boldogságközpontját aktiválja.

Nagyon is valós probléma a 21. századi ember önmeghatározásában a „lájkolnak, tehát vagyok”

– ha nem lájkolnának, akkor viszont másban kellene megtalálnom a létem és szerethetőségem igazolását. Lájkok nélkül a közösségi média szimplán csak egy kiapadhatatlan hírforrás lenne, illetve folyamatos reality show mások életéből, nem pedig a népszerűség mércéje, és a nárcisztikus igények kielégítésének eszköze.

A lájkok által egy direkt visszajelzést kapunk arról, hogy amit megosztottunk, az jó, másoknak tetszik, s ettől jól érezzük magunkat. Agyi szinten ez úgy néz ki, hogy a jutalmazó rendszerünk kap egy jókora löket dopamint, amitől boldogsághormonok szabadulnak fel, és könnyű függőségbe kerülni attól, hogy ezt újra meg újra ki akarjuk váltani. Posztolunk, lájkolják, jól érezzük magunkat, megerősödik a pozitív énképünk, csak éppen nem marad fent, ha elfogytak a lájkok, így ez a kör ismétlődik újra meg újra.

Mint minden függőségnek, ennek is megvan az a jellemzője, hogy egy idő után egyre több és több kell ahhoz, hogy ugyanaz a hatás meglegyen – ha a régi profilképünket százan lájkolták, az újat meg csak nyolcvanan, máris nem vagyunk elégedettek, elmarad a dopaminlöket. A kedvelések egy másik veszélye, ha valós visszajelzésként tekintünk rájuk, egyenlőségjelet teszünk a saját értékünk és a lájkok közé – ez különösen a gyerekeket és tinédzsereket érinti, az ő énképük ugyanis még nagyon sérülékeny, kialakulóban van, és elsősorban a visszajelzések által épül. Aki túlságosan a lájkok függésében él, annak egyre inkább el fog távolodni a kifelé mutatott arculata a valós érzéseitől és személyiségétől:

marketingterméket csinál magából, amit mindenáron el akar adni, mert ezzel tartja fenn a pozitív énképét és önbecsülését.

Egy jó termék pedig a kereslethez igazodik, és ezáltal veszíti el szép lassan az egyéniségét. Egy kutatás szerint például minél inkább mainstream egy divatblog, és minél átlagosabb a blogger, annál több a követője, annál többen lájkolják és osztják meg a fotóit.

Ezért érdekes az a felvetés, hogy vajon hogyan hat a felhasználókra, ha az Instagram – ami egy kizárólag képek és videók megosztásán alapuló közösségi platform – eltünteti a lájkokat a hírfolyamból. Annyi csalás van a dologban, hogy a felhasználók ebben a verzióban is megtekinthetik, hányan kedvelték a fotóikat, csak mások nem látják ezt, azaz nem lehet felvágni vele. Ezzel tehát azt nem tudnánk összehasonlítani, hogy amit a másik kirak, azt többen kedvelik-e, mint amit mi posztolunk, nem kapnánk visszajelzést arról, másokhoz képest mennyire vagyunk népszerűek a közösségi médián. Ugyanúgy látnánk azonban, hogy mások milyen menő helyeken nyaralnak, vagy mennyire sikeresek a munkájukban és magánéletükben, és ugyanúgy zsebre tehetnénk titokban a lájkokat a saját „teljesítményünkért”.

Épp ezért önmagában nem valószínű, hogy egy ilyen változtatás valóban segítene a másokkal való összehasonlítás káros hatásainak csökkentésében, talán annyi hozadéka viszont lenne, hogy ha nem látnánk, mások mit mennyire kedvelnek, akkor valószínűleg mi is nagyobb teret engednénk valós énünk megmutatásának, ahelyett, hogy azokat próbáljuk utánozni, akik sok lájkok kapnak, a várt jutalom reményében. Ha viszont teljesen eltűnnének a lájkok, szinte biztos, hogy a posztolási kedv is jelentősen csökkenne, hiszen semmilyen megerősítő és jutalmazó hatása nem lenne, így ez már valódi változást jelentene a függőség és énkép tekintetében, de lehet, hogy egyben be is döntené a közösségi oldalak népszerűségét.


Iratkozz fel hírlevelünkre!