Hogyan éljük túl a daganatos megbetegedéseket? – Egy hatékony módszer nyomában

A daganatos megbetegedésekkel együttjáró lelki nehézségek számára alig negyven éve szentelnek egyre növekvő figyelmet az onkológiai ellátásban. A depresszió és a fokozott sérülékenység élménye számottevően befolyásolhatja a betegek kezeléssel való együttműködését és életminőségüket is. Az eddig alkalmazott onkopszichológiai módszereken kívül hatékonyak lehetnek-e a kognitív viselkedésterápiás szemléletű beavatkozások? Cikkünkben és Dr. Vizin Gabriella ehhez kapcsolódó kutatásában erre keressük a választ – ha Te is kitöltöd a kérdőívet, személyes pszichológiai konzultáció keretében kaphatsz visszajelzést!
A rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakorisága magas, magyarországi adatok szerint élete során minden második embert érinthet valamilyen típusú rákos megbetegedés (Menyhárt és mtsai, 2018). További lesújtó statisztikai adat, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legmagasabb a rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás (Eurostat, 2018). Világviszonylatban a kezelések hatékonyságának javulása a daganatos megbetegedések túlélési esélyeit számottevően megemelték. A hatékony kezelések ugyanakkor (mint amilyen a kemoterápia, a sugárkezelés, műtéti beavatkozások vagy a hormonterápia) meglehetősen agresszív beavatkozások, és gyakran teszik próbára a páciensek testi és lelki teherbírását.
Daganatos betegek pszichoszociális állapotát tekintve – érthető módon – gyakran nehézséget jelent a lelki krízissel együttjáró fokozott sérülékenység, a szorongás, a depresszió, öngyilkossági gondolatok, fáradtság, alvászavarok, anyagi nehézségek és azok megoldása, a fájdalom, vagy a kifejezett aggodalmaskodás a jövő miatt.
Rohánszky Magda és munkatársai, 2014-ben publikált hazai reprezentatív vizsgálatába 1070 különböző típusú és stádiumú daganatos betegséggel küzdő személyt vontak be, és eredményeik arra utalnak, hogy a betegek 52,2 százaléka szenved legalább közepes mértékű depressziótól és/vagy szorongástól, és az öngyilkossági gondolatok előfordulása körülbelül háromszorosa a magyar átlagpopulációban előforduló értékeknek. A vizsgálat további lényeges eredménye, hogy a daganatos betegek 61,6 százaléka szívesen venne igénybe pszichológusi segítséget (Rohánszky és mtsai, 2014).
Az egyik leggyakoribb nehézség daganatos betegek körében a depresszió. Magyarországi eredmények szerint a daganatos nők 28,5 százaléka, míg a daganatos férfiak 27,4 százaléka küzd klinikai szintű depresszióval (Dégi, 2008). Egy longitudinális, reprezentatív kutatásban azt találták, hogy azon daganatos betegek körében, akik depresszióval is küzdenek, 19 százalékkal volt nagyobb a mortalitási kockázat a daganatos, de nem depressziós betegekhez képest (Onitilo és mtsai, 2006). További megrendítő adat, hogy a depressziós daganatos betegek halálvágya négyszer erősebb nem depressziós társaikhoz képest (Breitbart és mtsai, 2000). Mindez érthetővé teszi, hogy
a depresszióval is küzdő daganatos betegek kisebb valószínűséggel tartják be onkológusuk kezelési javaslatait,
mint nem depressziós társaik, különösen az orális gyógyszerelés tekintetében (Goodwin és mtsai, 2004). Ezzel a betegek rontják életkilátásaikat, melyet a fennálló depresszív tünetek miatt eleve nagyon sötéten látnak.
Másik gyakori jelenség daganatos betegek körében a krízisállapotból adódó sérülékenység és regresszió, valamint az ezzel összefüggésben megjelenő szorongásos és depresszív tünetek. Ez az állapot nagyon gyakran tehetetlenséggel, beszűkültséggel, elkeseredettséggel, levertséggel, döntésképtelenséggel és akár szuicid gondolatokkal, késztetésekkel is járhat (részletesebben például Koncz, 2018).
A fenti kiemelt nehézségek kezelésében a pszichológiai beavatkozások jelenthetnek segítséget a daganatos betegek számára. Kutatási eredmények szerint a pszichológiai és pszichoterápiás módszerek alkalmazása segít a daganatos betegek distresszének csökkentésében, életminőségének javításában, a kialakult depresszív vagy szorongásos állapotok kezelésében (Holland és Weiss, 2010). Ezek a beavatkozások csökkentik a daganatos betegek pszichoszociális sérülékenységét, javítják az életminőséget és feltehetően a hatékony kezelésekkel való együttműködés fokozása révén emelhetik a túlélés esélyét is (Edelmann és mtsai, 2000).
A lehetséges pszichológiai beavatkozások tárháza áttekinthetetlenül nagy. A támogató jellegű beavatkozások, kríziskezelések,
relaxációs és szimbólumterápiás intervenciók, analitikus és dinamikus szemléletű pszichoterápiák gyakran alkalmazott eljárások az onkopszichológiai ellátásban.
Ugyanakkor Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban manapság egyre inkább előtérbe kerülnek a rövid, fókuszált, problémaorientált, direktívebb és edukatívabb jellegű kognitív viselkedésterápiás (cognitive behavioral therapy, CBT) eljárások. Jacobsen és Jim (2008) áttekintő tanulmányában – a NICE krónikus testi betegségekkel küzdők depressziós tüneteinek mérséklésére javasolt terápiás irányelveihez (NICE, 2010) és a nemzetközi protokollokhoz hasonlóan (Coleman és mtsai, 2011) – rámutat, hogy a pszichológiai beavatkozások közül a CBT az onkológiai betegek pszichoszociális nehézségeinek kezelésében dokumentáltan hatékony eljárás. Sőt, egyes kutatások eredményei arra utalnak, hogy a daganatos megbetegedéssel küzdők depressziójának kezelésében, várólistás kontrollcsoporttal, placebo kontrollcsoporttal és más típusú pszichoterápiás kontrollcsoporttal összehasonlítva hatékonyabbak a kognitív viselkedésterápiás szemléletű beavatkozások (Jassim és mtsai, 2015).
Kognitív viselkedésterápia során, az optimális terápiás kapcsolat feltételeinek megteremtését követően, a pácienssel együttműködve (kollaboratív empirizmus), a páciens negatív érzelmei mögött meghúzódó, túlzóan negatív gondolatainak feltárását és azok realitáshoz közelítő átalakítását (átstrukturálás) végezzük. Ennek hatására a fokozott, negatív gondolatok miatt kialakuló beszűkültség enyhül, a reménytelenség mérséklődik, az adaptív problémamegoldó kapacitás fokozódik és ezáltal
mind érzelmi, mind viselkedési szinten csökkennek a depresszió tünetei.
A depresszión kívül a másik, gyakran félreértelmezett lelki jelenség daganatos betegek körében a krízishelyzettel összefüggő sérülékenység és regresszió. Ezt a jelenséget kognitív-sématerápiás keretbe helyezve és kezelve a betegek életminőségét jelentősen javíthatjuk.
A sématerápia (schema therapy, ST) alapjaiban kognitív viselkedésterápiás szemléletű integratív módszer, és elsősorban a makacs, nehezebben kezelhető mentális zavarok (mint amilyenek a személyiségzavarok vagy a visszatérő depresszió) gyógyítására dolgozták ki (Young és mtsai, 2003). A sémamodell alapvetése, hogy a koragyermekkori érzelmi szükségletek (szeretet, kötődés, empátia, elfogadás, autonómia, spontaneitás, érzelmek és szükségletek kifejezésének szabadsága, optimális határok és keretek iránti igények) kielégítetlenségének köszönhetően alakulhatnak ki olyan korai maladaptív sémák, amelyek a későbbi életünk során aktiválódva intenzív, jobbára negatív érzelmi, gondolati és viselkedési tüneteket okozhatnak, megakadályozva a kialakulásukért felelős jogos érzelmi szükségletek kielégítését.
Korai maladaptív sémája bárkinek lehet, pontosabban mindenkinek van, de azok száma, kiterjedtsége és aktiválódása sok tényezőtől függ és sok élethelyzetet befolyásolhat.
A korai maladaptív sémák (jelenlegi tudásunk szerint 19 féle sémát azonosíthatunk) aktiválódása, bizonyos esetekben olyan, részben disszociált énállapotok kialakulását okozhatják, mint amilyen a Sérülékeny Gyermek Mód. Sérülékeny Gyermek Módja ugyancsak mindenkinek van, azonban bizonyos élethelyzetek – például a rosszindulatú daganat diagnózisa, a kezelések során tapasztalt nehézségek vagy a felépülés utáni újrakezdés bizonytalansága – aktiválhatják és fenntarthatják ezt az egyébként rendkívül sérülékeny állapotot. Sérülékeny Gyermek Módban a személy gyakran lehangolt, szinte cselekvésképtelen, szorong, szégyenkezik, tehetetlen, reménytelen és rendkívül elkeseredett lehet. Ebben az állapotban az érzelmi és fizikai szükségletei kifejezése meglehetősen nehezített. Emiatt rendkívül fontos ennek az állapotnak a felismerése és kezelése. Sématerápiás keretben a Sérülékeny Gyermek Mód kezelésének leggyakoribb módja a terapeuta limitált szülői újragondoskodása, amely magában foglalja a terapeuta őszinte, nyílt kommunikációját, empátiáját, együttérzését, a páciens érzelmeinek validálását, szükség esetén a biztatást és dicséretet, valamint limitáltan az intenzívebb kapcsolattartás lehetőségének biztosítását is (például e-mailen vagy telefonon). Sématerápiában a Sérülékeny Gyermek Mód kezelésében további lehetőség az egészséges, a fizikai és érzelmi szükségletek kielégítésére képes felnőtt énállapot erősítése, például kognitív viselkedésterápiás technikák által. A sématerápia hatékonysága bizonyított számos mentális zavarban, de ezen kívül a sématerápiás szemlélet és néhány alapelv ismerete és alkalmazása az onkológiai ellátásban nagyban hozzájárulhat a páciensek együttműködésének javításához, életkilátásaik és életminőségük emelkedéséhez.
Összefoglalva, a daganatos megbetegedések gyakorisága Magyarországon és világszerte is meglehetősen magas. A diagnózissal, a kezelésekkel és a felépüléssel együtt járó lelki nehézségek kezelése a pszichológia fontos feladata és kihívása. Nyugati országokban az onkopszichológiai segítségnyújtás elsősorban a bizonyítottan hatékony eljárások kidolgozására és alkalmazására fókuszál, mint amilyenek például a kognitív viselkedésterápiás szemléletű beavatkozások. A kognitív viselkedésterápia normalizáló, együttműködésre törekvő, pácienscentrikus és problémafókuszú módszerei egyre több lehetőséget nyújtanak a különböző lelki zavarok gyógyításában, és hatékonyságvizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy számos, az onkológiai betegeket érintő lelki nehézség, pszichoszociális probléma mérséklésében, kezelésében is hatékony intervenciók.
A daganatos megbetegedésekkel gyakran együtt járó depresszió és fokozott sérülékenység kezelése a kezeléssel való együttműködés javítása révén fokozhatja az érintett egyének túlélési esélyét és életminőségét is. Ezekben a nehézségekben a kognitív viselkedésterápiás és sématerápiás eljárások jól alkalmazhatóak és hatékonyak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem együttműködésében egy olyan kutatási projekten dolgozunk, amelynek elsődleges célja a daganatos betegek lelki nehézségeinek és érzelmi reakcióinak feltárása és ezek hatásának vizsgálata a kezeléssel való együttműködésre.
A kutatás jelenlegi szakaszában fél évnél nem régebben emlőrákkal diagnosztizált hölgyeket keresünk, akik életkora 18-45 év. A kérdőívet ide kattintva érheted el. Kutatásunk részeként a kitöltött kérdőívek eredményeiről egy fél órás klinikai szakpszichológusi visszajelzést adunk, OEP finanszírozott ellátás keretei között.
A kutatás eredményeinek tükrében célunk egy olyan rövid, hatékony kognitív viselkedésterápiás szemléletű intervenció kidolgozása, amely segítheti a daganatos betegeket a diagnózis és a kezelések okozta lelki nehézségek leküzdésében. Ha szeretnél értesülni a kutatás eredményeiről, iratkozz fel a Mindset Pszichológia havi hírlevelére, amiben az elsők között fogunk hírt adni erről!

Iratkozz fel hírlevelünkre!