Legyőzni a legyőzhetetlent – a mesék gyógyító ereje

Az életünk során nem egyszer kerülhetünk olyan próbatétel elé, amelynek megoldásához bizony igazi hőssé kell válnunk, és ez régen sem volt másképp: azt a tudást, hogy miként is oldhatjuk meg a megoldhatatlant, és győzhetjük le a legyőzhetetlent, a mesék őrizték meg számunkra.

A mesélés ugyanolyan fontos kellene hogy legyen a gyerekek életében, mint az evés vagy az alvás, mégis egyre inkább háttérbe szorul az elektronikus eszközök világában, amelyek remekül lekötik ugyan a gyerekeket, a fejlődésük szempontjából azonban kevésbé hasznosak. Az esti mesemondás során lehet egy gyermek bátor lovag, aki megtanul megküzdeni a kudarcokkal és kiállni a próbatételeket, királykisasszony, aki tud az érzelmek nyelvén kommunikálni, hős, aki megmenti a táltosparipát és legyőzi a sárkányt. Ezek a belső képek, amelyek a mesehallgatás során megjelennek, segítenek megdolgozni a napi feszültségeket, kialakítani a gyerekekben egy olyan belső világot, ahol a kudarcok elviselhetőek, az érzelmek felismerhetőek és kezelhetőek, és a félelmek és szorongások legyőzhetőek.

A meseterápia abban segít, hogy a kliens – legyen szó gyerekről vagy felnőttről, de akár egy párról, családról is – össze tudjon hangolódni a mesével, rátaláljon arra a nyelvre, amin kapcsolatba tud lépni a belső segítőjével, és ezáltal helyrehozza a galibát a mese útját követve. A mesékben megtalálható minden konfliktus és élethelyzet leképezése, és az évezredek során felhalmozódott és áthagyományozott tudás, hogy hogyan is kell ezeket megoldani. Amikor egy gyerek minden este ugyanazt a mesét akarja hallani, az nem véletlen: valószínűleg ott van elrejtve valami létfontosságú információ, amire szüksége van a feszültségei kezeléséhez, problémája megoldásához.

Felnőttként ugyanúgy kapcsolódhatunk a mesékhez, segítségül hívhatjuk őket az elakadásainkban, mint gyerekkorunkban, csak sokszor ez már nehezebb, mert elfelejtettük azt a szimbolikus nyelvet, amin meg tudnánk érteni a mesék valós üzenetét. Boldizsár Ildikó, a Metamorphoses Meseterápia kidolgozója szerint nem a mese gyógyít, hanem az, ha kapcsolatba tudunk lépni vele, szép lassan összeszőjük a mese szálait a saját életünkkel. Onnan, hogy egy történetet látunk külső szereplőkkel és látszólag nyilvánvaló konfliktusokkal, például, hogy Hamupipőkét a gonosz mostoha nem engedi el a bálba, eljutunk oda, hogy bennünk kik azok a gonosz mostohák, azok a hátráltató belső hangok, amik miatt mi nem jutunk el a bálba, és nem merjük vállalni önmagunkat a királyfi előtt.

Régebben a mese leginkább a felnőttkorba lépő fiataloknak átadott információcsomag volt, mindazzal a tudással, ami szükséges, hogy bármilyen helyzetben boldoguljanak az életben.

Emellett persze lehetett a mese a szórakozás, közösség összetartásának eszköze is. Később nyilvánvalóvá vált, hogy a kisgyerekek fejlődésében is fontos szerepet játszik, hiszen ők még a mesék logikája szerint gondolkodnak, számukra sokszor teljesen egyértelmű az a szimbolikus üzenet, amit egy felnőttnek már komoly munka lehet visszafejteni magában. Amikor mesélünk egy gyereknek, azon túl, hogy a személyes kapcsolat is épül köztünk, benne is megnyílhat az út az összerendeződés felé. Segít az egészséges énkép kialakításában, a belső erőforrások kiépítésében, az érzelmi intelligencia fejlesztésében, és eligazodni a társas életben.

•••

A mesék üzenete – hogy mindent helyre lehet hozni – az utolsó kapaszkodó lehet akkor, amikor az egyensúly egy súlyos trauma vagy krízis nyomán felborul. A Mosoly Alapítvány krízishelyzetben és gyógyulófélben levő gyermekeket támogat a mese- és művészetterápia segítségével. A mesék alkalmazásáról a gyógyításban és a terápiás módszereikről hallhattok májusi jótékonysági Pszicho-Kávéházunkban, ahol Révész Renáta Liliána, meseterapeuta és az alapítvány szupervizora, illetve Szilágyi Ágnes, a Mosoly szakmai koordinátora fog mesélni a munkájukról. A kávéház teljes bevételével a Mosoly Alapítvány munkáját támogatjuk.


Iratkozz fel hírlevelünkre!