Munkahelyi boldogság – mit tehetünk érte?

A munkahelyi boldogságunknak nagy jelentősége van a személyes hatékonyságunk, és ezáltal a munkahelyünk sikeressége szempontjából is. Éppen ezért egyre inkább a tudományos érdeklődés középpontjába kerül a kérdés, hogy vajon milyen tényezők befolyásolják azt. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy melyek azok az eszközök, amelyek a munkánk során hozzájárulhatnak a saját és ezáltal a környezetünkben dolgozók boldogságához, és amelyek alkalmazása valójában csak rajtunk múlik.

Mivel az életünk jelentős részét munkával töltjük, a kiegyensúlyozottságunk szempontjából kifejezetten fontos, hogy a munkahelyen is megtaláljuk a boldogság forrásait. Hiába töltődünk fel a szabadidőnkben, ha az esetleges munkahelyi sikertelenség, a feszültségek vagy azok nem megfelelő kezelése felemésztik az energiánkat, ami pedig előbb-utóbb negatív hatással lehet a magánéletünkre is. A kérdés aktualitását jelzi, hogy a munka és a boldogság kapcsolata egyre inkább a tudományos érdeklődés fókuszába kerül, és ahogy arról egy korábbi cikkünkben írtunk,

a kutatók világszerte keresik a válaszokat arra, hogy milyen tényezők járulhatnak hozzá a boldogságunkhoz a munkánk során.

A céges világban is megfigyelhető az a törekvés, hogy különböző szervezetfejlesztési eszközökkel nagyobb figyelmet fordítsanak a szervezet tagjainak kiegyensúlyozottságára, és támogatást adjanak ahhoz, hogy a kollégák örömüket leljék abban, amit csinálnak. Vannak olyan cégek, amelyek erre a célra egy külön pozíciót is létrehoztak (Kerfoot, 2012): a Chief Happiness Officer, vagyis a „boldogságért felelős vezető” feladata, hogy elősegítse az olyan körülmények megteremtését, amelyek hozzájárulnak a munkatársak boldogságához.

De mit értünk munkahelyi boldogság alatt?

Erre a kérdésre nehéz lenne pontos választ adni, mivel mindnyájunknak mást jelenthet a munkahelyi boldogság, és a hangsúlyok is eltérőek lehetnek számunkra. Ugyanakkor vannak olyan tényezők (például jó kapcsolat a kollégákkal), amelyek valószínűleg a többségünk számára fontosak a munkahelyi jóllétünk szempontjából. Az amerikai Berkeley Egyetem egyik kutatóközpontjának tudományos igazgatója, Emiliana R. Simon-Thomas (2018) szerint a munkahelyi boldogság többek között a következőket jelenti az emberek számára: általános elégedettség érzés a munkahellyel kapcsolatban, arra való képesség, hogy elfogadóan kezeljük az esetleges kudarcot, szívélyes kapcsolat a környezetünkben jelen lévőkkel (kollégák, ügyfelek, vevők stb.), illetve az a tudat, hogy a munkánk fontos nekünk, a munkaadónknak és általában az embereknek.

A munkahelyi boldogságunkat gyakran befolyásolja a munkatársainkkal való kapcsolatunk.

Mit tehetünk a munkahelyi boldogságunkért?

Nincsenek aranyszabályok és olyan eszközök, amelyek biztosan eredményesek, hiszen gyakran a munkánk sajátosságai, illetve a munkahelyi környezetünk adottságai már eleve behatárolhatják azt, hogy mit tudunk tenni a saját munkahelyi jóllétünk érdekében. Ugyanakkor figyelembe véve egyes kutatásokat, olyan módszerekre szeretnénk rámutatni, amelyek alkalmazása inkább rajtunk múlik, és amelyek segíthetnek bennünket abban, hogy boldogan éljük meg a munkával töltött időnket.

  • Tudatosítsuk a számunkra fontos értékeket!

Ha tudatosítjuk saját magunkban, hogy milyen értékek fontosak számunkra, és azokat a mindennapi tevékenységünkbe is beleszőjük, az pozitív hatással lehet a munkahelyen megélt boldogságunkra. Például, ha számunkra érték a sokszínűség, akkor egy feladat elvégzése előtt kérjük ki azzal kapcsolatban több ember véleményét, majd pedig adott esetben a tőlük kapott javaslatokat és ötleteket is vegyük figyelembe, így megélhetjük egy nekünk fontos érték, azaz a sokszínűség érvényesülését (R. Simon-Thomas, 2018).

  • Tisztázzuk magunkban a céljainkat!

Boldogságunkra jó hatással lehet, ha rövid távú célokat tűzünk ki magunk elé. Tehát például fogalmazzuk meg magunkban, hogy az éppen aktuális projektünket eredményesen zárjuk, vagy a következő tanítási órán egy érdekes történelmi anekdotával felkeltjük a diákok figyelmét egy történelmi esemény iránt.

Az időben közeli, kézzelfogható célok inkább segíthetik a munkával kapcsolatos boldogságunkat, mint az évekre előre kitűzött, hosszú távú tervek.

Szintén lényeges, hogy munkánkat úgy éljük meg, mint amivel a saját meggyőződésünk szerint is fontos célt szolgálunk.

  • Támaszkodjunk többet az erősségeinkre!

A pozitív pszichológia egyik központi alakjaként ismert Seligman több mint négyszáz fővel végzett vizsgálata igazolta, hogy a boldogságunkra pozitív hatással lehet már önmagában az is, ha

tudatosítjuk magunkban a fő erősségeinket, és figyelünk azok minél gyakoribb alkalmazására.

Ez a módszer nemcsak a magánéletben, hanem a munkahelyen is eredménnyel kecsegtethet (Fisher, 2010). Például, ha tudjuk magunkról, hogy segítőkészek vagyunk és szívesen támogatjuk a környezetünkben dolgozókat, akkor keressük tudatosan az olyan szituációkat, amelyekben felajánlhatjuk másoknak a segítségünket és a tudásunkat.

  • Mutassuk ki a köszönetünket és a hálánkat!

Annak, hogy ki tudjuk fejezni a köszönetünket, amikor valaki olyat tett, ami pozitív érzéseket keltett bennünk, nagyobb jelentősége van, mint gondolnánk. Gyakran esünk abba a hibába, hogy elhanyagoljuk a köszönetnyilvánítást, mert azt gondoljuk, hogy az magától értetődő. Hozzuk mások tudomására, ha hálásak vagyunk valamiért!

Természetesen az előbb említett stratégiák önmagukban nem jelentenek konyhakész megoldást, de támaszt nyújthatnak ahhoz, hogy saját magunk hozzá tudjunk járulni a munkahelyen megélt boldogságunkhoz. Ugyanakkor arra is érdemes rámutatni, hogy a munkahelyi boldogságot előmozdító körülmények megteremtésében a munkaadóknak is nagy szerepe van, ezért is pozitív fejlemény, hogy a szervezetek egyre többször alkalmaznak olyan szervezetfejlesztési megoldásokat, amelyek a munkatársak boldogságára, és ezáltal a szervezet hatékonyságára is pozitív hatással lehetnek.

 

Felhasznált irodalom:

Fisher, C.D. (2010). Happiness at work. International Journal of Management Reviews, 12, 384–412.

Kerfoot, K. M. (2012). The pursuit of happiness, science, and effective staffing: the leader’s challenge. Nursing Economics30(5), 305.

Seligman, M.E.P., Steen, T.A., Park, N. & Peterson, C. (2005). Positive psychology progress: empirical validation of interventions. American Psychologist, 60, 410–421.

Simon-Thomas, E. R. (2018). The four keys to happiness at work. Greater Good Magazine, UC Berkeley. Forrás: https://greatergood.berkeley.edu/article/item/the_four_keys_to_happiness_at_work

•••

Ha úgy gondolod, hogy változásokra van szükség a cégnél, akkor lépj kapcsolatba a Szervezetfejlesztő Központunkkal és ismerd meg a komplex szervezetfejlesztési szolgáltatásainkat!

Úgy érzed, hiába hajszolod a boldogságot? Mi segíthetünk! A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!


Iratkozz fel hírlevelünkre!