Hogyan nevelhetünk érzelmileg intelligens gyermeket?

Melyik szülő ne szeretné, hogy gyermekéből sikeres felnőtt váljon? A sikeres, boldog élethez szinte elengedhetetlen az érzelmi fejlesztés. Gyermekeinknek meg kell tanulniuk, hogyan kezelhetik indulataikat, érzelmeiket, hogyan ismerhetik fel társaik érzéseit, és hogyan viszonyulhatnak hozzájuk együttérzőn. Dr. John Gottman Gyerekek érzelmi intelligenciája című könyvében lépésről lépésre mutatja be, hogyan sajátíthatjuk el az érzelmi fejlesztés technikáját és ismerhetjük fel gyermekeink érzelmeit. Könyvajánlónk.

Hogyan beszélgessünk gyermekeinkkel az érzéseikről, amelyeket talán megfogalmazni sem képesek? Mit jelent a bizalom és miben rejlik a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat titka? Dr. John Gottman többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ könyvében.

Az érzelmi tudatosság és az érzelmek kezelésének képessége nagy mértékben befolyásolja a sikerességünket és boldogságunkat az élet minden területén. Az érzelmileg intelligens ember magabiztos és teljesítőképessége csúcsán van. Szülőként – legjobbat akarva gyermekünknek – nem  meglepő, hogy szeretnénk, ha gyermekünk minél fejlettebb érzelmi intelligenciával rendelkezne. Mivel ez a képesség tanulható, tudatos neveléssel segíthetünk gyermekeinknek elsajátítani az alapokat.

„Az érzelem legelső iskolája a családi élet.”

A gyermekek érzelmeiket elsősorban a szüleiktől tanulják, így lehetőségünk van fejleszteni az érzelmi intelligenciájukat.

Szülőként az érzelmi intelligencia arra vonatkozik, hogy tisztában vagyunk gyermekünk érzéseivel, képesek vagyunk együttérezni vele, szükség esetén képesek vagyunk vigasztalni vagy a jó irányba terelni őt. A gyermekek számára pedig azt jelenti, hogy képesek uralkodni az indulataikon, késleltetik a vágyaikat, motiválják önmagukat, érzékennyé válnak a mások által adott szociális jelzésekre, valamint képesek kezelni az élet mélypontjait.

Hogyan segíthetjük elő gyermekünk érzelmi intelligenciáját egyes életkorokban?

A vélemények eltérnek abban, hogy mikor kezdődik egy gyermek kapcsolata a szüleivel. A legtöbben ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a harmadik hónap környékén történik látható változás. A csecsemők ekkor veszik fel először a szemkontaktust a szüleikkel. Megfigyelés és utánzás révén sokat tanulnak arról, hogyan fejezzék ki és olvassák le az érzelmeket. Az érzelmi fejlesztés tehát már ebben a korban elkezdődik.

Megfigyelés és utánzás révén sokat tanulnak a gyermekek az érzelemkifejezésről.

A hatodiktól a nyolcadik hónapig terjedő időszak a felfedezés kora a csecsemőknél. Miközben igyekszenek felfedezni a világot, felfedezik az öröm, a kíváncsiság, a félelem és a frusztráció kifejezésének és megosztásának új módjait is. A csecsemőkben megjelenő tudatosság új lehetőségeket nyit az érzelmi fejlesztésben.

Kilenc-tizenkét hónapos kor körül kezdik megérteni, hogy az emberek képesek megosztani a gondolataikat és érzelmeiket egymással. Megértik azt is, hogy lehetnek ugyanolyan érzéseik és gondolataik, mint a szüleiknek, ami megerősíti a szülő-gyermek érzelmi kapcsolatot.

Egytől három éves korig terjedő időszakban a gyermeknek kialakul az önképe, ezzel együtt elkezdi felfedezni a saját akaratát. Öntudatuk kialakulásával ekkor válnak először engedetlenné. Segít, ha a kisgyermekeknek apró választási lehetőségeket adunk. Kezdenek érdeklődni más gyermekek iránt. Szorosan tudnak kötődni egymáshoz, viszont az együttjátszáshoz még hiányoznak a szociális készségeik. A játékok miatti konfliktusok lehetőséget adnak az érzelmi fejlesztésre.

Az óvodáskor egyik legnagyobb fejlődési feladata annak a képességnek elsajátítása, hogy szabályozni tudják az érzelmeiket. Meg kell tanulniuk felfüggeszteni a nem megfelelő viselkedést és odafigyelni az óvodai foglalkozásokon.

Az érzelmi szabályozást a kortárs kapcsolatokban tudják elsajátítani.

Megtanulnak egyértelműen kommunikálni, információkat cserélni és tisztázni a nem teljesen világos üzeneteket. Ekkor már megtanulnak osztozkodni, együtt játszani és kezdik megérteni mások érzéseit, kívánságait és vágyait.

Óvodáskorban már képesek együtt játszani és kezdik megérteni társaik érzéseit.

Iskoláskorban a gyermekek egy nagyobb társas csoporthoz tartoznak, melynek hatására megértik a kortárs csoportok befolyását. Elsődleges motivációjuk, hogy elkerüljék a megszégyenülést. Megtanulják az ész hatalmát az érzelmek felett. Kezd kialakulni a saját értékrendszerük.

Kamaszkorban megjelennek az identitással kapcsolatos nagy kérdések: Ki vagyok? Kivé leszek? Gyermekünk ekkor önmagával van elfoglalva. A család helyett a baráti kapcsolatok kerülnek előtérbe.

A barátságok révén fedezheti fel, ki is ő.

Ennek az időszaknak legfontosabb feladata, hogy az értelmet és az érzelmet képesek legyenek összeegyeztetni.

Az érzelmi fejlesztés öt lépésben

A szerző öt lépésben azonosítja az érzelmi fejlesztést.

  1. Legyünk tisztában gyermekünk érzéseivel! Mit jelent az érzelmi tudatosság? Vajon szükséges mindent feltárni magunkból? Mi történik, ha szülőként úgy érezzük elveszítjük a kontrollt? A fejezetben többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ, majd egy érzelmi tudatosság teszttel képet kaphatunk saját tudatosságunkról.
  2. Ismerjük fel az érzésekben a lehetőséget arra, hogy közelebb kerüljünk gyermekünkhöz és tanítsuk!

    Fogadjuk el a pozitív és a negatív érzelmeket,

    érezzünk együtt a kisebb és nagyobb jelentőségű eseményeknél egyaránt!

  3. Hallgassuk meg együttérzőn, és ismerjük el gyermekünk érzéseinek jogosságát! Amikor gyermekünk úgy érzi, megértjük, sokkal fogékonyabbá válik a vigasztalásra, a magyarázatra és a tanácsainkra is.
  4. Segítsük gyermekünket abban, hogy megfogalmazza a saját érzelmeit! Az érzelmek azonosítása segít gyermekünknek megnyugodni és feldolgozni a történteket.
  5. Jelöljük ki a határokat, miközben segítünk megoldani a problémát! Hogyan jelöljük ki a határokat? Miképp tűzzünk ki célokat gyermekünkkel? Milyen úton juthatunk el az alternatívák mérlegeléséig és a döntés meghozataláig? A szerző számos technikát mutat be, melyekkel választ kaphatunk a kérdésekre.

A Gyerekek érzelmi intelligenciája című mű átfogó kézikönyv, mely sorra veszi életkorok szerint az érzelmi fejlesztés lehetőségeit, valamint konkrét lépéseket, stratégiákat kínál a gyakorlatban. A szerző sokszínű példákkal és szemléletes történetekkel teszi színessé és érthetővé az olvasmányt.

 

Felhasznált irodalom:

John M. Gottman & Joan DeClaire (2016). Gyerekek érzelmi intelligenciája. Nevelés szívvel-lélekkel. Szülők Könyvtára. Jaffa Kiadó.


Iratkozz fel hírlevelünkre!