Hollywood gonosztevőinek nyomában – tudósítás Antal Gábor és Doszpot Péter előadásáról

Nagy számú közönség gyűlt össze az Ectopolis csapata által szervezett esten, ahol a már jól ismert Antal Gábor – Doszpot Péter páros igyekezett megfejteni a hollywoodi gonosztevők világát. A beszélgetés során olyan kultikus filmeken keresztül nyerhettünk betekintést a bűnözők életébe, amelyeket valószínű a többségnek nem kell bemutatni. Vajon mi jellemzi a pszichopatákat, és milyen párhuzamokat lehet találni a hollywoodi történetek és a magyar kriminalisztika klasszisai között? Többek között ezekről is szó esett. Tudósításunk.

A gonosztevők, akik zsenialitása olykor elkápráztat minket. Hollywood furcsa hatást vált ki belőlünk, nézőkből. Az eszünkkel tudjuk, hogy ezeket a szereplőket sok esetben valós történet alapján formálták meg, és a legkevésbé sem olyan személyek, akikre fel kellene néznünk, néha mégis titokban drukkolunk, hogy ne kapják el őket a „jó fiúk”.

Az első szárnypróbálgatások

Tudtátok, hogy annak idején Hitchcock annyira hitt a Psycho sikerében, hogy megszerezte Robert Bloch azonos című regényének összes darabját azért, hogy nagyobbat üssön a film? A terv bevált, hisz minden idők egyik legkultikusabb filmjét, és Norman Bates személyében az egyik legnyugtalanítóbb filmes gonosztevőjét sikerült megalkotnia.

Bloch és Hitchcock egy valódi sorozatgyilkosról mintázza Bates karakterét, aki az édesanyja ruháiban követi el gyilkosságait. A film zsenialitása az, hogy végig egy olyan szereplő van a középpontban, aki lényegében egyszer sem jelenik meg úgy igazán a nagyjából másfél óra során, ez pedig nem más, mint maga az édesanya. Antal Gábor kiemelte, hogy nagyon fontos az egészséges szülő-gyerek kapcsolat abból a szempontból is, hogy a csemetéből ne váljon bűnöző. Persze a filmbeli szereplő esete egészen összetett – folytatja Antal.

Norman karaktere jól bemutatja a disszociatív személyiségzavarnak nevezett pszichológiai kórképet,

ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egyén eredeti személyisége mellett több alter személyiséggel rendelkezik, amelyek nem tudnak egymás létezéséről. Kialakulásában valamilyen gyerekkori trauma játszik szerepet, amiről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.

Már gyerekkorban felismerhetők a pszichopátia jelei. Az állatkínzás, a túlzott erőszak, és ami a legfontosabb, ezek élvezete gyanakvásra adhatnak okot.

A film kapcsán Doszpot Péter vetette fel, hogy a magyar bűnesetek közül Balogh Lajos, a százhalombattai rém mutat némi hasonlóságot Norman karakterével. Az analógia abban fedezhető fel, hogy Balogh úgy nyilatkozott, amennyiben kikerülne a börtönből, az édesanyját ölné meg először. Ezen a ponton nyugtatnánk meg az olvasókat: Balogh Lajos jelenleg is szabadságvesztését tölti.

Lehengerlő halálosztók

A Psycho után ideiglenesen más vizekre eveztünk. Quentin Tarantino Becstelen Brigantyk című sikerfilmje nem a klasszikus rendőr-bűnöző filmek egyike, mégis említést érdemel ebben a felsorolásban. A főszereplő Hans Landáról lerí, hogy élvezi a „munkáját”.

Elsőre talán mondhatnánk rá azt is, hogy „szimpatikus pszichopata”

– vetette fel Kovács Krisztián, a beszélgetés moderátora, és az Ectopolis főszerkesztője. Ha a rendőrök szemszögéből nézzük, akkor abban a tekintetben mindenképpen, hogy Landa kihallgatástechnikája tökéletes. Felvezeti a helyzetet, elmondja a lehetséges következményeket, kimeneteleket, majd bizonytalan helyzetbe hozza az „áldozatát”. Mindezt szépen, lassan, megfontoltan teszi, mindaddig, amíg meg nem törik az illető – reagált Doszpot.

Ez a „zsenialitás”, amit a pszichopatákkal kapcsolatban érzünk, a Bárányok hallgatnak című film kapcsán is ismerős lehet. Dr. Hannibal Lecter személyében egy olyan pszichiátert ismerünk meg, aki tökéletesen érti az emberi psziché működését. Mint ahogy a filmben is csak vonakodva kér a rendőrség segítséget tőle, úgy a valóságban sem egyszerű egy ilyen helyzet. Van azonban, amikor nincs más választásunk – mondta a volt gyilkossági nyomozó. Félig viccesen meg is jegyezte: „elég rémálom egy ilyen bűnözőt bekapni”, hisz nagyon rögös az út addig a pontig, amikortól már elveszíti a magabiztosságát, fölényességét. Ahogy a filmben is láthatjuk, kezdetben úgy játszik a fiatal nyomozóval, ahogy csak szeretne, és csak a végére sikerül kiismerni valamennyire a viselkedését. A való életben is sokszor nagyon időigényes egy ilyen gonosztevőt „megpuhítani”.

Érzelmi stop

„Mindenki egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek” – írja Orwell az Állatfarm című könyvében. Ez egy nem túl igazságos elv, pláne, ha valaki az általa felállított értékrendszer alapján dönt emberek életéről, mint ahogy John Kramer a Fűrész-filmek híres gyilkosa is. Szerinte ha valaki nem csap be másokat, nem hazudik, nem él tudatmódosító szerekkel, akkor élhet élethez való jogával. Az utóbbi kulcsmomentum a film kapcsán, hisz

Kramer azzal tartja sakkban a nyomozót, hogy megtudja róla, korábban több alkalommal bizonyítékokat hamisított.

Párhuzamot vonhatunk Kramer kapcsán Amerika rettegett gonosztevőjével, Charles Mensonnal. A hírhedt Menson – ahogy Kramer – gyakorlatilag nem ölt meg senkit, mindketten csupán a „parancsokat” osztogatták. További érdekesség, hogy Menson 1969-ben részben a Beatles dalszövegeit okolta az általa irányított gyilkosságokért.

A Fűrész-széria egy 10 perces rövidfilmből nőtte ki magát mára 7-8 részes sorozattá.

A rendőri munka során olykor ismerős lehet az az eset, amely az Elemi ösztön című filmben jelenik meg nagyon szépen. Az érzelmi bevonódás veszélyes és tiltott a nyomozóknál, börtönőröknél, pszichológusoknál és még számos szakmában. Catherine Tramell igen jártas volt abban, hogyan kell egy férfit az ujja köré csavarnia, és bizony viszony alakult ki közte és a filmbeli nyomozó között. Vajon mennyire jellemző ez a valóságban? – tette fel a kérdést Kovács Krisztián.

Olyan szakmákban, mint a pszichológus vagy a rendőr, nagyon fontos, hogy érzelmileg ne vonódjunk be

– szögezte le egyértelműen a két szakember. Ha valaki érzi ennek a jelét, akkor érdemes elgondolkodnia és tisztáznia a felmerülő érzelmeket. Ez azért is különösen fontos, mert, egy ilyen „kapcsolat” kibontakozása lassítja, hátráltatja a nyomozati munkát, és egy nyomozó esetében az elkövető akár az orránál fogva vezetheti, ahogy az a filmben is tökéletesen megmutatkozik. Persze ne feledjük, a nyomozást vezető tisztnek ilyenkor nagy a felelőssége. Észre kell vennie a helyzetet, és ilyen esetben egy más kollégát kell a gyanúsítottra „állítani”.

Egy nagyon jó hangulatú este részesei lehettek azok, akik ott voltak az előadáson. A moziterem hangulata, a széles vásznon vetített filmrészletek és a jól összeszokott páros szakértelme olyan miliőt teremtett, amiben egyszerűen csak jó volt létezni.

 

Kiemelt kép: 24.hu


Iratkozz fel hírlevelünkre!