Stressz a munkahelyen – te hogyan küzdesz meg vele?, I. rész

A stressz az életünk szerves részét képezi, nincs ez másként a munkahelyi stresszel kapcsolatban sem. Ez egyrészt egy szükséges rossz, hiszen nap mint nap meg kell küzdenünk a bennünket érő környezeti hatásokkal, másrészt magában hordozza a fejlődés lehetőségét is, hiszen minél könnyebben küzdjük le a számunkra nehézséget jelentő akadályokat, annál többre leszünk képesek. Cikkünkben a stresszel való megküzdés kontraproduktív módjait mutatjuk be, amelyek akadályoznak bennünket a munkahelyi sikerek elérésében. Mindezt igyekszünk humoros és könnyed formában megtenni, ezért segítségül hívjuk a Macskafogó című rajzfilm 11 jól ismert karakterét.

Selye János (1936) stresszelmélete szerint megkülönböztethetjük az úgynevezett eustresszt, amit a pozitív életesemények hatására élünk át, például egy nyaralás, házasságkötés vagy egy általunk kitűzött siker elérése által. Az eustressz nem káros, sőt képes elősegíteni a fejlődést és sokszor cselekvésre sarkall. Ezzel szemben a distressz inkább a negatív életesemények átélésekor jelentkezik, káros hatással van az egészségünkre és negatívan hat a teljesítményünkre. A munkahelyi életünkben distresszt okozhat bármilyen olyan körülmény, szituáció vagy tényező, amelynek a megjelenése esetén úgy érezzük, hogy képtelenek vagyunk annak kezelésére vagy elhárítására. Ezeket a veszélyeztető környezeti hatásokat stresszoroknak nevezzük. Azonban mindenkinél eltérő lehet, hogy számára mi jelent stresszort a munkahelyen: lehet ez a feladatokkal kapcsolatos, ha például úgy érezzük, hogy az meghaladja a képességeinket, nincs elég időnk vagy kapacitásunk az elvégzésére. De vonatkozhat a munkakörnyezetre is, ha egy open office-ban kell dolgoznunk, ahol nem tudunk kellően koncentrálni a munkánkra. Distresszt válthatnak ki a különböző szerepkonfliktusok, amikor a magánéletünket nem tudjuk összeegyeztetni a szervezet elvárásaival, vagy megkapunk egy nagy felelősséggel járó vezetői szerepet, amihez nem érezzük elégnek a képességeinket. A kollégákkal való konfliktusok is lehetnek akár napi szinten distresszt keltő élmények, de az is, ha a szervezeti értékek szöges ellentétben állnak a saját értékrendünkkel.

A listát még hosszan lehetne folytatni, két dolog azonban biztos:

mindannyiunk munkahelyén jelen vannak ezek a stresszfaktorok, és mindannyiunknak meg kell küzdeni velük valamilyen módon.

Az, hogy ezt milyen eszközökkel tesszük, nagyban függ a személyiségünktől, és azoktól a személyes tapasztalatoktól, amiket életünk során vagy még gyerekkorunkban a szüleinktől elsajátítottunk, és hatékonynak bizonyultak a kellemetlen szituációk leküzdésére. Mindenki rendelkezik egy viselkedéses eszköztárral a stresszkezelésre vonatkozóan, azonban nem mindegy, hogy produktív vagy kontraproduktív módon küzdünk-e meg a stresszel.

Produktív például, ha valaki a feszültségét a sporton keresztül vezeti le, ha különböző relaxációs technikákat alkalmaz (például autogén tréninget), vagy elszámol tízig, mielőtt meggondolatlanul reagálna egy helyzetre. De az is előnyös, ha képesek vagyunk a humor segítségével kevésbé komolyan venni egy látszólag nehéz helyzetet.

Hogan (1982) szocioanalitikus elmélete szerint alapvetően mindenkinek kétféle motivációja van az életben:

az egyik, hogy a saját céljainkat elérjük, a másik, hogy emellett másokkal is jól ki tudjunk jönni, és ne sérüljenek a társas kapcsolataink a saját céljaink elérése miatt.

A kontraproduktív megküzdési mechanizmusok ezeket a törekvéseinket fogják gátolni. Ezek jellemzően az olyan helyzetekben fordulnak elő, amikor nem tudjuk kontrollálni a viselkedésünket, tehát stresszesek, esetleg fáradtak vagyunk, de olyankor is megfigyelhetjük magunkon, amikor a munkából hazaérünk és lekerül rólunk az úgynevezett „szociális álarc”, azaz túlságosan elengedjük magunkat. A jó hír az, hogy ezek a kontraproduktív viselkedések akár 3-4 hónap alatt fejleszthetőek, ehhez azonban fontos felismernünk magunkon, hogy pontosan mely működésmódokat váltja ki belőlünk a stressz (Hogan, 2001).

Ezen viselkedések 11 típusát a nagy sikerű, 1986-os magyar rajzfilm, a Macskafogó szereplőin keresztül mutatjuk be. A film zsenialitását dicséri, hogy karakteres szereplői szinte tökéletesen megtestesítik a stressz alatti működések különböző formáit, ami által humorosan, mi magunk is szembesülhetünk személyiségünk „sötét oldalával”.

A Macskafogó szereplői remekül megtestesítik a stressz alatti működések különböző formáit.

Buddy

Ha már mások apróbb hibáin is könnyen felhúzod magad, és ezt nem is titkolod a kollégáid előtt, akkor könnyen lehet, hogy a filmbéli gengszter patkány hirtelen és impulzív viselkedése jellemző rád, amikor ideges vagy. Az ilyen személyek hajlamosak az impulzív és kiszámíthatatlan viselkedésre, könnyen kiábrándulnak a munkahelyi feladatokból, és a kollégáik sohasem tudhatják, hogy éppen mikor vannak olyan hangulatban, amikor higgadtan lehet velük beszélni. Emiatt előfordulhat, hogy visszatartanak előled információkat, mert félnek a reakciódtól. Ha felismerted magadon ezt a típusú viselkedést, akkor érdemes minél előbb elsajátítanod valamilyen relaxációs technikát, hogy könnyebben megküzdj a mindennapi stresszel. De addig is figyelj arra, hogy ne másokon töltsd ki a mérgedet, inkább vonulj el ilyenkor a kollégáktól.

Fushimishi professzor

Munkád során mindig a tökéletességre törekszel, és sohasem érzed úgy, hogy be tudsz fejezni egy feladatot? Hajlamos vagy elveszni a részletekben, és kritikus vagy a saját teljesítményeddel kapcsolatban? Ahogy Fushimishi professzor is precízen megtervezte a macskafogót, úgy neked is fontos, hogy minden apró részlet a helyére kerüljön, és kifogástalan munkát adj ki a kezed közül. Ez egy bizonyos szint után nagyon sok idődet elveheti, mégsem érzed soha azt, hogy egy feladatot 100 százalékosan be tudtál fejezni. Használd az Eisenhower-mátrixot (McKay, 2013), hogy el tudd dönteni, melyik feladat fontos és sürgős is egyszerre, és igyekezz azokra koncentrálni, mert szinte biztos nem lesz mindenre egyformán sok időd. Ne legyél magaddal és másokkal szemben túl szigorú, hiszen mindenkinek lehet rossz napja, amikor nem tudja a maximumot kihozni magából.

Grabowsky

Ha imádod a kihívásokat, szereted tesztelni a saját határaidat, és elvállalod a legkockázatosabb feladatokat is, akkor jó eséllyel hasonlítasz a Macskafogó főszereplőjére. Valószínűleg másokat is könnyedén el tudsz bűvölni a jól hangzó terveiddel és a nagyravágyó álmaiddal, azonban hajlamos lehetsz figyelmen kívül hagyni a következményeket, és kevésbé érdekelnek a részletek. Könnyedén elunod magad az ismétlődő és unalmas feladatok láttán, és nem veszed figyelembe a rendelkezésre álló erőforrásokat. Bár stresszhelyzetben szereted figyelmen kívül hagyni a kereteket és a szabályokat, ötleteidet azonban érdemes komolyabban végiggondolnod és felmérned a saját és csapatod lehetőségeit és energiáit. Biztos, hogy a legjobban hangzó ötletek kivitelezhetőek is egyben? Érdemes kikérned és megfontolnod mások véleményét is, mielőtt a túl nagy kockázatokat jelentő kihívásokat elvállalod a saját vagy akár a munkatársaid részére.

Safranek

Ha szerinted a főnöknek mindig igaza van, és fontos számodra, hogy a kegyeibe férkőzz, akkor biztosan megérted Safranek viselkedését. A munkahelyeden nem szeretsz döntést hozni a felettesed beleegyezése nélkül, és nem érted azokat, akik ellent mernek mondani. Mások sokszor nem tudják, hogy mi a saját véleményed, mert azt mindig a beszédpartneredéhez igazítod. Emiatt soha nem lehet tudni, hogy kinek az oldalán állsz. Bármilyen feladatot is kapsz a főnöködtől, mindent azonnal elvállalsz, nem szeretsz ellenkezni. Ha vezető beosztásban dolgozol, akkor a saját csapatod úgy érezheti, hogy nem állsz ki az érdekeikért. Ne félj elmondani a gondolataidat és ötleteidet a főnöködnek és a csapatodnak, hiszen lehet, hogy a te megoldásaid a helyesek és célravezetőek. Könnyebben elfogadnak mások, ha felvállalod a saját értékeidet, mintha mindig meg akarsz felelni a külső elvárásoknak (Hogan, 2007).

Fontos hangsúlyoznunk, hogy ezek a viselkedések csak azokra a helyzetekre korlátozódnak, amikor idegesek vagy túlzottan fáradtak vagyunk. Mivel ilyenkor kevésbé tudjuk kontrollálni a viselkedésünket, ezért nehezebben ismerjük fel és azonosítjuk, hogy hogyan is működünk. Sok esetben ez szöges ellentéte a mindennapi, normál viselkedésünknek. Cikkünk következő részében folytatjuk a kontraproduktív viselkedések bemutatását.

 

Felhasznált irodalom:

Hogan, R. (1982). A socioanalytic theory of personality. Nebraska Symposium on Motivation, 55-89.

Hogan, R. & Hogan, J. (2007). Hogan Personality Inventory Manual. Third edition. Hogan Assessment Systems. Tulsa, USA.

McKay; Brett; Kate (October 23, 2013). “The Eisenhower Decision Matrix: How to Distinguish Between Urgent and Important Tasks and Make Real Progress in Your Life”. A Man’s Life, Personal Development. Archived from the original on 2014-03-22. Retrieved 2014-03-22.

Roberts, Brent W., & R. Hogan (2001). Personality psychology in the workplace. American Psychological Association. Washington DC.

Selye, H. (1936): A Syndome Produced by Diverse Noxious Agents. Nature. 138, 32–45.


Iratkozz fel hírlevelünkre!