#gameforgood – játékkal az Alzheimer-kór kutatásáért

Emlékezetzavar, beszédzavar, szorongás, a személyiség megváltozása – csak néhány az Alzheimer-kór megannyi tünete közül, melyek által egy egészségesen működő személy néhány év alatt önmaga árnyékává válhat. A gyógymód egyelőre ismeretlen, a diagnózis végleges – maximum lassítani lehet a lefolyását. A kór megértéséhez kutatások tömkelegén át vezet az út, mely éveket, évtizedeket vehet igénybe, addig pedig a betegség tovább szedi áldozatait. A kutatók ezért nem mindennapi megoldáshoz folyamodtak: kifejlesztettek egy mobilos játékot, mellyel a résztvevők pár kattintással, szórakozva szolgálhatnak értékes adatokkal a demencia kutatásához. Hogy lehetséges ez? Cikkünkből kiderül.

Ha az Alzheimer-kórról beszélünk, általában egy idősebb, szórakozott férfi vagy nő jelenik meg a szemeink előtt, aki mindent elfelejt, nehézkesen mozog és képtelen ellátni magát. Valójában azonban ebben a betegségben nem csak az idősebb generáció veszélyeztetett. Az interneten kutatva számos történetbe botlunk, ahol a kór már korábban felütötte a fejét.

Hilary története

Hilary Doxford ötven évesen vette magán észre az első tüneteket. Először csak annyi tűnt fel neki, hogy filmet nézve egy idő után összekavarta a jófiút a gonosszal. Rendkívül fontos szerepet töltött be életében a zene, de egyre többször fordult elő vele, hogy, bár ismerősen csengett számára az adott dallam, nem jutott eszébe annak folytatása. Végül a munkában is egyre nagyobb nehézségekkel találta szembe magát: volt, hogy két órán át kellett beszélgetnie egy kollégájával, akiről nem jutott eszébe, hogy honnan ismeri. Ezek után kereste fel orvosát, ahol a tesztek alapján Alzheimer kórral-diagnosztizálták (a teljes történet elérhető ezen a linken).

Az Alzheimer-kór legfeltűnőbb tünete az epizodikus emlékezet zavara, de az American Academy of Neurology összesen tíz figyelmeztető jelet állapított meg, melyek az Alzheimer-kór kialakulására utalhatnak:

  • A munkavégzést érintő emlékezeti problémák
  • Megszokott feladatok elvégzésének nehézsége
  • Nyelvi nehézségek
  • A tér-idő orientáció zavarai
  • Az ítélőképesség csökkenése
  • Az absztrakt gondolkodás zavara
  • Nem emlékszik, hová tett bizonyos tárgyakat
  • Hangulat- vagy viselkedésváltozás
  • Személyiségváltozás
  • A kezdeményezőkészség elvesztése

Jelenleg az Alzheimer-kór a hatodik vezető halálokként szerepel Amerikában, mivel azonban az életkor előrehaladtával a betegség megjelenésének veszélye egyre inkább nő, így várható, hogy elöregedő társadalmunk mind nagyobb számban válik áldozatává.

Az Alzheimer-kór legfeltűnőbb tünete az epizodikus emlékezet zavara.

A kórt jelenleg nagyjából 90 százalékos pontossággal képesek diagnosztizálni, s bár gyógymód jelenleg még nem létezik rá, a betegség mihamarabbi felismerése nagyon fontos. Kezeléssel ugyanis lassítható az állapotromlás, a beteg így tovább élhet normális, tehermentes életet. A korai tünetekkel kapcsolatos kutatások azt találták, hogy a téri orientáció, a tájékozódási képesség romlása az első tünetek közt jelenik meg, így a kutatók úgy vélték, érdemes e körül a képességünk körül vizsgálódni, hogy minél korábbi életszakaszban megtaláljuk a betegség nyomait.

#gameforgood – játssz egy nemes célért!

A tájékozódási képességünk vizsgálatára az Alzheimer’s Research UK, a London’s Global University és a Telekom együttműködésével elkészült egy telefonos applikáció, melyet letöltve bárki egyszerűen részt vehet a világ egyik legnagyobb kiterjedésű demencia kutatásában. A Sea Hero Quest egy mobiljáték, melyben egy hajót kell elvezetnünk meghatározott útvonalakon, miközben különböző tengeri élőlényeket kell fotóznunk. Az útvonalat megadott időn belül kell végigjárnunk, s miután az idő lejárt, segítséget kapunk a helyes irány megtalálásához. Miután a játék elején megadjuk a nemünket és az életkorunkat,

minden általunk végigjátszott pálya információi elemezhető adatként kerülnek a kutatók elé.

Ezek az adatok pedig azért fontosak, mert ezáltal egy általános képet kaphatunk arról, hogyan funkcionál a tájékozódási képességünk kortól és nemtől függően. Minél több normatív adattal rendelkezünk a téri orientációval kapcsolatban, annál könnyebb lesz felismerni azokat az eseteket, amikor a normálistól eltérő módon funkcionál ez a képességünk, vagyis annál könnyebben és hamarabb detektálhatjuk a demencia korai jeleit.

Részletek a Sea Hero Quest mobiljátékból.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért lenne hasznosabb módszer egy applikáció a felügyelt, laboratóriumi vizsgálatokkal szemben. Ha a kutatók laboratóriumi körülmények között, személyesen szeretnék vizsgálni a résztvevőket, akkor az időpont egyeztetés után a résztvevőnek el kell jutnia a vizsgálat színhelyére, ahol nyilatkozatok sokaságát kell kitöltenie, végül – a vizsgálat módszerétől függően – tíz percet, vagy akár több órát is rá kell szánnia a vizsgálatokra. Ha rendelkezünk némi anyagi tőkével, azzal motiválhatjuk a személyeket a részvételre, de be kell látnunk, hogy a laboratóriumi kutatások rengeteg időt és energiát igényelnek, nemcsak a kísérlet vezetőjétől, de a résztvevőtől is.

A Sea Hero Quest ezzel szemben egy teljesen új megközelítést alkalmaz a kísérleti adatok felvételére: a vizsgálati személyeknek ki sem kell mozdulniuk otthonról ahhoz, hogy részt vegyenek a kísérletben, elég letölteniük az alkalmazást. Az első bejelentkezésnél egy gombnyomással elfogadhatják a szükséges nyilatkozatokat, ezután már játszhatnak is. A szórakoztató, játékos környezetbe helyezéssel a fejlesztők elérték azt, hogy ne érezzük tehernek a vizsgálatokat, emellett sokkal nagyobb kontrollunk van afelett, hogy mennyi időt töltünk a feladattal: ha mindössze 2 percet játszunk, az annyi adatot jelent a kutatóknak, mintha laboratóriumi körülmények között 5 órát töltöttünk volna vizsgálatokkal.

A játékot máig több mint 4,3 millióan próbálták ki, és annyi adatot biztosítottak a kutatók számára, amit több mint 17 ezer évnyi laboratóriumi vizsgálattal tudtak volna elérni.

Az eredmények alapján a tájékozódási képességünk már 19 éves korunk után hanyatlani kezd, emellett – a sztereotípiáknak megfelelően – a férfiak általában ügyesebben tájékozódnak, mint a nők. Érdekesség, hogy azokban az országokban, ahol nagyobb a nemek közötti egyenlőség, a téri orientációban is hasonlóbban teljesítettek a két nem képviselői. A kutatók azt is vizsgálták, hogy függ-e a Sea Hero Questben nyújtott teljesítményünk attól, hogy mennyire gyakran játszunk egyébként mobilos játékokkal. Eredményeik szerint nem kell aggódnunk akkor sem, ha nem vagyunk gyakorlott mobilhasználók, a játék ugyanis gyakorlattól függetlenül mutatja tájékozódási képességünket.

A kutatás első fázisa mostanra lezárult. A kutatók annyi adattal rendelkeznek, hogy a projekt alig két év alatt a következő szakaszához érkezett. A vizsgálatok valószínűleg a virtuális valóság használatára épülnek majd, amivel még valósághűbb szimulációkban vehetünk részt.

A Sea Hero Quest példaértékű emberi összefogást mutatott be a demenciakutatás kapcsán. A játékba ágyazott adatfelvétel egy olyan vizsgálati módszer jövőjét vetíti előre, mellyel sokszorosára gyorsulhatnak a kutatások, ezáltal pedig hamarabb juthatunk el olyan végzetes betegségek gyógymódjához, mint az Alzheimer-kór.

 

Felhasznált irodalom:

Coutrot, Antoine, Schmidt, Sophie, Coutrot, Lena, Pittman, Jessica, Hong, Lynne, Wiener, Jan, Holscher, Christoph, Dalton, Ruth, Hornberger, Michael and Spiers, Hugo (2019) Virtual navigation tested on a mobile app (Sea Hero Quest) is predictive of real-world navigation performance: preliminary data. PLoS ONE, 14(3).

Morgan, J. (2016). Gaming for dementia research: a quest to save the brain. The Lancet Neurology15(13), 1313.

Petersen, R. C., Stevens, J. C., Ganguli, M., Tangalos, E. G., Cummings, J. L. és DeKosky, S. T. (2001) Practice parameter: Early detection of dementia: Mild cognitive impairment (an evidence based review). Report of the Quality Standards Subcommittee of the American Academy of Neurology. Neurology, 56, 1133-1142.


Iratkozz fel hírlevelünkre!