Pszichoterror a munkahelyen

Bizonyára mindannyiunkkal előfordult már, hogy sérelmeztük a főnökünk vagy a kollégánk velünk szemben tanúsított viselkedését egy nézeteltérés során. Az ilyen típusú konfliktusokat fontos azonban megkülönböztetni a munkahelyi pszichoterror, azaz a mobbing jelenségétől, aminek rendkívül káros következményei lehetnek a pszichés egyensúlyunkra, és ezáltal az egészségünkre is. Cikkünkben körüljárjuk, hogy mely viselkedések tartozhatnak a pszichoterror körébe, milyen tényezők idézhetik azt elő, és mit lehet tenni a megelőzése érdekében.

 A mobbing jelenségének felismerése, kezelése, illetve annak megelőzése az egész munkahelyi közösség fontos érdeke. A pszichoterror kétségtelenül negatív hatással van a munkahelyi hangulatra, az áldozattá váló személy életét és karrierjét pedig alapjaiban forgatja fel. Ha ugyanis célpontjává válunk, akkor ennek sokszor

nemcsak a szakmai teljesítményünk, hanem az egészségünk is a kárvallottja lehet, ami szélsőséges esetben az állásunkba is kerülhet.

A szervezetnek a pszichoterrorral szembeni fellépését sürgetővé teszi, hogy a munkatársak egyéni hatékonyságának romlása az egész szervezet működésére negatív hatással lehet (Kaucsek és Simon, 2016).

Mit nevezünk pontosan munkahelyi pszichoterrornak?

A kérdéssel foglalkozó első átfogó kutatásokat Heinz Leymann vezette a nyolcvanas években Svédországban. Összegyűjtötték a leggyakoribb viselkedéseket, amelyek munkahelyi pszichoterrornak tekinthetők.

Leymann (1990) szerint ide tartozik minden olyan ellenséges és etikátlan kommunikáció, illetve támadás a munkahelyen, amellyel valaki rendszeresen – legalább fél éven keresztül – célba vesz egy másik embert. Fontos hangsúlyozni a támadások visszatérő jellegét, mert bár az egyszer elszenvedett sérelem is rendkívül stresszkeltő lehet számunkra, ezt mégis meg kell különbözteni a mobbingtól, amelynek egyik ismérve éppen a rendszeresség.

Sokan azt gondoljuk, hogy a pszichoterrort inkább a vezetők követik el a beosztottak sérelmére. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy

a kollégák közötti kapcsolatokban legalább olyan gyakran, vagy akár sűrűbben fordulnak elő ilyen típusú támadások, mint az alá- és fölérendelt viszonyokban,

sőt, maguk a vezetők is célponttá válhatnak.

A munkahelyi pszichoterror körébe nemcsak olyan szélsőséges esetek tartoznak, mint például a fizikai bántalmazás, a nyílt fenyegetés vagy szexuális ajánlattal való zaklatás, hanem olyanok is, amelyekről akár azt is gondolhatnánk, hogy a munkahelyi élet természetes velejárói, miközben valójában kimerítik a mobbing fogalmát. Ilyen például az, amikor a teljesítményünket önkényesen és igazságtalanul kritizálják, véleményünket semmibe veszik, ránk vonatkozó valótlan pletykákat terjesztenek vagy a magánéletünket, a szokásainkat, a gesztusainkat vagy a beszédünket kritizálják, és mindez rendszeresen történik meg. Pszichoterrornak minősülhet továbbá, ha a szakmai teljesítményünket azzal aknázzák alá, hogy visszatérően értelmetlen vagy a képességeinket alig kihasználó feladatokat kapunk, vagy éppen ellenkezőleg, olyan munkát bíznak ránk, amit szinte lehetetlen jól megoldani, és mindezt azért, hogy rontsák a szakmai hitelünket (Kaucsek és Simon, 2016).

Mi okozhatja a munkahelyi mobbingot?

A pszichoterror általában egy kisebb személyes konfliktussal kezdődik, amelynek elmérgesedése azzal jár, hogy a szenvedő fél rendszeres zaklatás áldozatává válik. Ennek hátterében számtalan tényező állhat. A vizsgálatok szerint ezek közül az egyik az lehet, hogy a támadó a munkahelyen kivívott pozícióját és hatalmi státuszát próbálja védeni azzal, hogy a rá nézve veszélyesnek gondolt kollégákat rosszindulatú pletykákkal igyekszik gyengíteni. Ez együtt járhat az áldozat szakmai teljesítményének megkérdőjelezésével vagy akár a személyének a célbavételével, kifigurázásával is. Nem ritka az sem, hogy az irigység áll a támadások mögött: a támadó irigy a megtámadott személy külsejére, tudására vagy a munkahelyi közösségben betöltött informális szerepére (Mpho M. Pheko, 2018). Megfigyelték azt is, hogy vannak olyan jellemzők, amelyek hajlamosítanak a pszichoterror jellegű cselekmények elkövetésére. Ilyenek az egocentrizmus, a gátlástalanság, az empátia és a lelkiismeret-furdalás hiánya, a hazudozásra és a manipulációra való hajlam (Mpho M. Pheko, 2018). Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy a személyes okok, illetve vonások mellett más is állhat a mobbing hátterében. Sok esetben olyan szervezeti szintű problémák okozzák azt, mint

a nem megfelelő munkaszervezésből adódó stressz vagy a túl nagy felelősséggel járó beosztás,

illetve a megfelelő konfliktuskezelési technikák ismeretének a hiánya (Kaucsek és Simon, 2016).

Kit veszélyeztet a pszichoterror?

A vizsgálatok szerint férfiak és nők hasonló gyakorisággal válhatnak a pszichoterror szenvedő alanyává, és a tapasztalatok arra is rámutatnak, hogy a férfiak általában férfiakat, a nők pedig nőket támadnak (Kaucsek és Simon, 2016).

A férfiak hasonló gyakorisággal válhatnak a munkahelyi zaklatás áldozatává, mint a nők.

A jelek szerint pedig nagyobb valószínűséggel válhatunk a munkahelyi mobbing áldozatává, ha a közigazgatásban, az oktatásban vagy az iparban dolgozunk (Hubert és van Veldhoven, 2001). Ha jellemzően extrovertáltak vagyunk, akkor könnyebben küzdünk meg az olyan helyzetekkel, amelyek a pszichoterror körébe tartoznak, miközben ez több nehézséget okoz, ha inkább introvertáltak vagyunk (Juhász, Kálmán és Tóth, 2018).

Milyen következményei vannak a pszichoterrornak, és mit lehet tenni a megelőzés érdekében?

Ha pszichoterror áldozatává válunk, az rendkívül súlyosan érinthet bennünket pszichés és fizikai szempontból egyaránt. Csökken a stresszel szembeni ellenállásunk, ingerlékenység, idegesség és agresszivitás jellemezhetnek bennünket, miközben krónikus fáradtsággal, gyengeségérzéssel és különböző testi fájdalmakkal is számolnunk kell. Sajnos a mobbing súlyosabb formái depresszióhoz, és szélsőséges esetben akár öngyilkossághoz is vezethetnek (Antoniou és Daliana, 2018).

Mindez azonban nemcsak az érintett személyt érinti negatívan, hanem a szervezet működésében is zavart okoz, éppen ezért fontos az ilyen esetek megelőzésére vagy a már kialakult helyzetek megfelelő kezelésére energiát fordítani. Szakértők szerint már önmagában az is segít, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mi minősül munkahelyi zaklatásnak, illetve az azt megvalósító viselkedések veszélyessége is tudatosul bennünk. Ezt a szervezet tájékoztatási és oktatási anyagokkal tudja támogatni (Kaucsek és Simon, 2016), a kommunikációs és csapatépítő tréningek pedig sokat segíthetnek a munkahelyen belüli együttműködés erősítésében és a konfliktusok olyan megoldásában, ami megakadályozhatja a nézeteltérések elmérgesedését és az abból fakadó esetleges pszichoterror-támadásokat (Juhász, Kálmán és Tóth, 2018).

A munkatársak felvilágosítása és képzése mellett azonban kulcsfontosságú a vezetők felkészítése az ilyen helyzetek felismerésére és megfelelő kezelésére! A leghatásosabb eszköz a vezetők kezében a kommunikáció: a konfliktusok hátterében álló okok feltárása, kibeszélése egyéni vagy csoportos formában (Kaucsek és Simon, 2016). Az eddig említettek mellett pedig a pszichoterrorral való egyéni megküzdést leginkább az segítheti, ha a szervezet gondoskodik a pszichológiai tanácsadás igénybevételének a lehetőségéről a munkahelyen (Juhász, Kálmán és Tóth, 2018).

Ahogy láthatjuk, a munkahelyi zaklatást szervezeti és személyes okok, illetve azok együttesen is kiválthatják. Ezért a kialakulásának megelőzése, illetve ha a baj már bekövetkezett, akkor annak kezelése csak akkor lehet hatékony, ha abból a szervezet és az ott dolgozók egyaránt kiveszik a részüket.

•••

Ha úgy gondolod, hogy változásokra van szükség a cégnél, akkor lépj kapcsolatba a Szervezetfejlesztő Központunkkal és ismerd meg a komplex szervezetfejlesztési szolgáltatásainkat!

Úgy érzed, hogy feszültséget okoznak benned a munkahelyi problémáid? Mi segíthetünk! A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!

 

Felhasznált irodalom:

Antoniou, A. S., és Daliana, N. (2018). Depression and suicidality as results of workplace bullying. Dialogues in Clinical Neuroscience & Mental Health1(2).

Hubert, A.B., és van Veldhoven, M. (2001). Risk sectors for undesirable behaviour and mobbing. European Journal of Work and Organizational Psychology, 10(4), 415–424.

Juhász T., Kálmán B. és Tóth A. (2018). How psychological terror affects individuals at a workplace and who is affected. Taylor Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat, 4, 37-47.

Kaucsek Gy., Simon P. (2016): Pszichoterror a munkahelyen. In: Klein S. (szerk.): Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge2000, Budapest. 535-558.

Leymann, H. (1990). Mobbing and psychological terror at workplaces. Violence and Victims, 5(2), 119–126.

Mpho M. Pheko (2018). Rumors and gossip as tools of social undermining and social dominance in workplace bullying and mobbing practices: A closer look at perceived perpetrator motives. Journal of Human Behavior in the Social Environment, 28(4), 449-465.

Hasonló problémával küzdesz? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!


Iratkozz fel hírlevelünkre!