Hurrá, nyaralunk! – Mindfulnessel a pihentető nyaralásért

Kitört a nyár és ezzel együtt a vakáció ideje is. Az egész éves munkahelyi stressz és nyomás után jól esik egy, vagy akár két hétre is elutazni és kipihenni magunkat. Családdal vagy barátokkal utazva néha úgy érezhetjük egy-egy út végén, hogy jól szórakoztunk, de fáradtabban jöttünk haza, mint ahogy elmentünk. Hogyan is tehetjük igazán pihentetővé a szabadságunkat? Akár aktív, akár passzív nyaralásról beszélünk, a pihenés eszköze a kezünkben van, mégpedig a mindfulness technikák alkalmazásával. Hogyan tehetjük ezzel még pihentetőbbé a pihenést? Cikkünkből kiderül!

Egy kutatás kimutatta, hogy míg a passzív pihenés összefügg a jóllét szintjének emelkedésével, addig az aktív programok és a közösségi tevékenységek függetlenek voltak attól. Viszont, bármilyen is legyen a nyaralásunk, be tudunk olyan programokat iktatni, melyek pihentetővé teszik azt. Kutatók kimutatták, hogy a pihentető nyaralás hatással van jóllétünkre, munkahelyi hatékonyságunkra és a munkába befektetett energiánkra is.

Egy másik vizsgálatban kiderült, hogy a nyaralás során megélt élmények befolyásolják nyaralás utáni állapotunkat. A kutatás szerint a nyaralás feletti kontroll, a programokból származó öröm és a relaxációval eltöltött idő pozitív hatással vannak mentális egészségünkre.

A víz hangja nyugtató hatással van idegrendszerünkre. A part tökéletes helyszíne a mindfulness gyakorlásának.

Mindfulness a pihentetőbb kikapcsolódásért

A mindfulness olyan meditációs és terápiás technika, mely bizonyítottan hatásos depresszió és a szorongásos tünetek kezelésére.

Bárhol és bármikor, így a nyaralás során is kiválóan tudjuk alkalmazni.

Minden mindfulness-élményre jellemző az ítélkezés- és reaktivitásmentesség, az elfogadás és a kíváncsiság, valamint az adott pillanat teljes megélése. A jelenség két fő komponensre osztható. Az egyik a figyelem szabályozása, mely a fenntartott figyelmet és annak áthelyezését, illetve az elaborációs folyamatok gátlásának képességét foglalja magába. A másik tagja az élményorientáltság, melyet kíváncsiság, befogadás és elfogadás jellemez. A mindfulness során a figyelem egy adott dologra helyeződik. A jelenség magában foglalja mindazokat az érzéseket, gondolatokat, és testérzékelést, melyek a tárgyra való összpontosítás közben keletkeznek. Az egyes pillanatok különböznek és hatással lehetnek az egyénre és személyiségére. Ez gyakorolható és elmélyíthető formális jellegű technikákkal, például

légzésfigyeléssel, hangok megfigyelésével, meditációval, testre irányított figyelemmel.

Így utazáskor, mind aktív, mind pedig passzív pihenés közben is alkalmas egy relaxáltabb állapot létrehozására. Hogyan tehetjük ezt meg?

A hullámok dallama

Víznél eltöltött idő során érdemes nemcsak a látványra, hanem a hangokra is koncentrálni. A tavak, tengerek, óceánok hullámainak hangja hatással van agyunk prefrontális kérgére, mely az érzelmeinkért felelős többek között. A víz hangja az anyaméhben eltöltött időszakra emlékeztet minket, így nyugtató hatással rendelkezik. Zeneterápia és relaxációs technikák során is gyakran használják az óceánok hangját stresszcsökkentésre, idegnyugtató hatása miatt.

Csukjuk be szemünket és fókuszáljunk a hangokra.

Ezzel együtt, tudatunkon kívül is mindfulness technikát gyakorlunk. Így használjuk ki, ha víz közelében vagyunk!

Napfelkeltétől naplementéig

Akár aktív, akár passzív pihenésről legyen szó, a napfelkeltét és a naplementét bárhol és bármikor meg tudjuk nézni. Egy kutatás kimutatta, hogy természeti képek pár perces figyelése stresszcsökkentő hatással bír, és a pillanat megélését is fokozza.

Ezen kívül olyan élményekhez vezethetnek ezek a pillanatok, melyek személyiségfejlesztő hatással bírnak.

A pozitív pszichológia nyomán, a napfelkelte és a naplemente is csúcsélményhez vezethet. Ekkor, egészként éljük meg az univerzumot, az idő és tér megszűnik létezni, az emberiséggel elfogadóbbá válunk, kreatívabbak leszünk. Ezek a transzcendens pillanatok nagy hatással vannak életünkre. Ha tehetjük, menjünk ki egyedül, csendesedjünk el, és nézzük meg a nap megjelenését és eltűnését.

A naplemente tökéletes helyszín lehet a mindfulness gyakorlására.

Jóga: mint ép testben ép lélek

Jógázni most már bárhol és bármikor tudunk. Egy vizsgálat kimutatta, hogy a jógagyakorlatok növelik a személy spiritualitását, valamint segítik mélyebben megélni az adott pillanatot, továbbá az élethez és önmagunkhoz való hozzáállásunkat is befolyásolja. Ezen kívül társas kapcsolatainkra is hatással van: a vizsgálati személyek könnyebben kezdeményeztek és léptek kapcsolatba emberekkel, udvariasabbak és határozottabbak lettek, ami a vezetői készségük javulását eredményezte. Nyaralás során pedig egy teljesen új élményt szerezhetünk, ha elmegyünk egy helyi órára, akár itthon, akár külföldön.

A tevékenységből származó öröm

Bár egy vizsgálat azt mutatta ki, hogy az aktív pihenés nem áll kapcsolatban a nyaralás utáni jóllét emelkedésével, viszont a hangsúly a tevékenység típusán van.

Ha olyan programokra megyünk, melyek során örömöt élünk át, az hatással lesz jóllétünkre.

Így az egy hetes városnézés is lehet éppoly pihentető, mint ugyanez az idő a tengerpartnál. Ehhez viszont az kell, hogy abban, amit csinálunk, örömünket leljük.

Zeneválasztás és az élmények felidézése

Bár hazatéréskor még kipihentnek érezzük magunkat, de a mindennapi stressz visszatérhet pár hét után. Érdemes egy számot, lejátszási listát vagy albumot kiválasztani, melyet nyaralás során hallgatunk, így emlékezetünk párosítja az utazás során szerzett élményeinket az adott zenével. Ez segít nehéz szituációk során felidézni nyugodt pillanatainkat, csökkentve a stresszt és a szorongató érzést.

 

Felhasznált szakirodalom:

De Bloom, J., Geurts, S. A., & Kompier, M. A. (2013). Vacation (after-) effects on employee health and well-being, and the role of vacation activities, experiences and sleep. Journal of Happiness Studies14(2), 613-633.

Fleischner, T. L. (2011). The mindfulness of natural history. The way of natural history, 3-15.

Lymeus, F., Lundgren, T., & Hartig, T. (2017). Attentional effort of beginning mindfulness training is offset with practice directed toward images of natural scenery. Environment and Behavior49(5), 536-559.

Rowan, J. (1987). A guide to humanistic psychology. Association for Humanistic Psychology in Britain.

Hamann, G. A., & Ivtzan, I. (2016). 30 minutes in nature a day can increase mood, well-being, meaning in life and mindfulness: effects of a pilot programme. Social Inquiry into Well-Being2(2), 34-46.

Ambrose-Oji, B. (2013). Mindfulness practice in woods and forests: An evidence review. Social and Economic Research Group, Centre for Ecosystems, Society and Biosecurity, Forest Research, 1-36.

Fritz, C., & Sonnentag, S. (2006). Recovery, well-being, and performance-related outcomes: The role of workload and vacation experiences. Journal of Applied Psychology91(4), 936.

Tamilselvi, B., & Thangarajathi, S. (2017) Effectiveness of Yoga on Certain Personality Traits–A Pilot Study.

Schultz, P. P., Ryan, R. M., Niemiec, C. P., Legate, N., & Williams, G. C. (2015). Mindfulness, work climate, and psychological need satisfaction in employee well-being. Mindfulness6(5), 971-985.

Szondy, M. (2012). Megélni a pillanatot: Mindindfulness, a tudatos jelenlét pszichológiája. 21-53. Kulcslyuk Kiadó, Budapest.


Iratkozz fel hírlevelünkre!