Tényleg agresszívabbá tesz minket a nyári forróság?

Gengszterfilmek üldözős jelenetei, türelmetlen izzadás a közért pénztáránál, dudálás és levegőért kapkodás a dugóban – hogy mi a közös mindezekben? A forró, már-már mardosó hőség, amit júniustól szeptemberig bármikor átélhetünk. Ez persze nem azt jelenti, hogy télen nem lehetünk türelmetlenek, sem azt, hogy a gengszterfilmek kizárólagos helyszíne a mediterrán, tengerparti világ, de azért abban talán megegyezhetünk, hogy ha valaki agresszív viselkedésről számol be, mi könnyen asszociálhatunk forró környezetre. De tényleg van köze a kettőnek egymáshoz? Valóban agresszívabbá tehet minket a nyári hőség? Cikkünkből kiderül. 

Szinte mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor a hőmérő mutatója felkúszik 30-35 fok fölé, és mintha a hőség azonnal türelmetlenebbé, fáradtabbá, agresszívabbá tenne minket. Az emberi viselkedés és a környezet kapcsolata bár bonyolult (ráadásul nehéz az agresszivitás mögött egyetlen okot megnevezni), azért a hőmérséklet mégis logikusnak tűnik, gondoljunk csak bele: a napfény energizál, a borús idő melankolikussá tesz, a hideg mozgásra késztet, a meleg ellazít.

És mi a helyzet a kíméletlen, tartós hőséggel?

Ezzel is mindannyiunknak megvan a maga emléke, sokunknak pedig – talán nem véletlenül – rögtön az ingerlékenység, sőt akár az erőszak ugrik be, amikor az izzasztó időjárásra gondolunk.

Pont ezt a furcsa együttjárást vizsgálta Paul A. Bell és Robert A. Baron még 1976-ban: a kutatásban 64 férfi viselkedését figyelték meg idegenekkel szemben (lehetőségük volt elektrosokkal fellépni a másik ellen) kellemetlenül forró, és kellemetlenül hűvös időben. Az eredmények pedig magukért beszéltek.

Egyértelműen sikerült ugyanis kimutatniuk, hogy a forróság egy bizonyos pontig (nagyjából 28-31 Celsius-fokig) növeli az agresszív viselkedés valószínűségét.

Craig Anderson, az Iowa State University professzora 2001-ben járt utána a bűncselekmények és a hőmérséklet kapcsolatának: rengeteg adatot gyűjtött össze különböző amerikai városok agresszív cselekedeteinek (nemi erőszak, gyilkosság, inzultus, rablás, túszejtés, járműlopás) körülményeiről, és egyértelműen bebizonyította, hogy az erőszakos bűncselekmények száma forró időben bizony növekszik.

De nemcsak ő világított rá erre a szembetűnő összefüggésre, hanem sok más pszichológiai kutatás is. Egy 2011-es vizsgálat például arra a különös jelenségre mutatott rá, hogy a baseball dobójátékosok sokkal agresszívabban ütnek meleg időben, ráadásul ilyenkor több ütőjátékos szerez sérülést.

A forróság még a sportolók agresszivitásának mértékére is kihat.

De még a személyes kapcsolatainkra, a körülöttünk lévőkkel történő kommunikációnkra is kihat az, hogy mennyit mutat a hőmérő: extrém forróságban például kifejezetten csökken a segítőkészségünk. Kutatók pedig azt is megfigyelték, hogy a nagy nyári melegekben sokkal nagyobb eséllyel dudálnak azok az autósok, akiknek nincs légkondicionáló a kocsijukban, mint azok, akik szó szerint le tudják hűteni magukat forgalmi konfliktusok közben.

A kíméletlen hőség azonban nemcsak az agresszív viselkedés mértékére, de a fizikai egészségre is hatással lehet (gondoljunk csak azokra a városokra, ahol a légkondicionáló berendezések, az autók és az aszfalt szinte lehetetlenné teszik a fellélegzést): fokozott mértékű stressz, kimerültség, dehidratáció, delírium, de akár szívroham is lehet a vége a tartós forróságnak.

Kimondhatjuk tehát, hogy a nagy nyári melegek nemcsak agresszívabbá, de beteggé is tehetnek minket.

És akkor itt a helye a kérdésnek: mi a helyzet a globális felmelegedéssel, és annak hosszútávú hatásaival?

Természetesen az emberiség jövőjét nemcsak az évi átlaghőmérséklet emelkedése veszélyezteti, hanem az a rengeteg természeti változás is, amelyekre mostanában (szerencsére) egyre nagyobb hangsúly kerül. Az előrejelzések skálája széles, vannak egészen negatív, és persze pozitív, összefogást éltető jövőképek is előttünk, de egy biztos: abból rossz nem származhat, ha megpróbálunk minden tőlünk telhetőt megtenni a globális felmelegedés ellen. Az emberi szervezetet megviselő hőség ugyanis  rengeteg hátránya mellett  még az agresszió komolyabb szintű, és szélesebb körben történő növekedésével is járhat.

Amiatt pedig ne aggódjunk, ha nagy melegben egyszer-kétszer ingerültebbek vagyunk a szokásosnál, hiszen bizonyított tény, hogy a forróságra adott negatív válasz nagyon is emberi dolog. Az árnyék, a légmozgás és a megfelelő hidratálás nagy segítség lehet az azonnali megnyugvásra és feszültségoldásra (is).

 

Felhasznált irodalom:

Frank T. McAndrew Ph.D. (2019). Hot and Bothered: Does Heat Make People Aggressive? Psychology Today


Iratkozz fel hírlevelünkre!