Célok, problémák, traumák – hogyan segít az NLP módszere?

Mindennapjainkban sokunkat nyomasztanak kapcsolati konfliktusok, negatív érzések vagy múltban történt rossz élmények. Gyakran nem is tudjuk, mit kezdjünk ezekkel a kellemetlen érzésekkel, akár úgy is tűnhet, mintha soha nem lehetne megszabadulni tőlük. Jó hír, hogy ahogy viselkedéses reakcióink módosíthatóak, ugyanúgy a negatív tapasztalatok jelenlegi életünkre való hatása is megváltoztatható. Adamik Eszter pszichológus cikkében bemutatja, hogyan lehet ebben segítségünkre az NLP módszere, továbbá betekintést nyerhetünk a módosult tudatállapotban végzett terápiás ülések világába is.

Amikor rossz élményeinket újból felidézzük, gyakran megjelenhet bennünk negatív érzelem. Ha elkezdünk a testünkre fókuszálni, azt is megtapasztalhatjuk, hogy miközben visszagondolunk a kellemetlen helyzetre, egy-egy testrészünk megfeszül. Akár azon is kaphatjuk magunkat, hogy már a kényes téma hatására összeszorul a gyomrunk vagy gombóc keletkezik a torkunkban, ökölbe szorul a kezünk, esetleg felmegy a pulzusunk, leizzadunk vagy épp futkos rajtunk a hideg, ledermedünk.

Ezek teljesen természetes reakciók, hiszen nemcsak szavakkal emlékezünk, hanem tapasztalataink testi érzetek, reakciók formájában is kódolódnak, elraktározódnak bennünk.

Nehézségek akkor szoktak keletkezni, amikor ezek a negatív testi reakciók, emlékek fontos mindennapi helyzetekben, a lehető legrosszabbkor jelentkeznek. Például párunk egyik megnyilvánulása láttán elönthet minket a forróság és a remegés, majd idegességünkben olyan dolgokat mondunk neki, amit később megbánunk vagy a közös idő veszekedésbe, feszültségbe torkollik. Az is lehet, hogy a testi reakció gátló formában jelentkezik, és azt eredményezi, hogy alig tudunk megszólalni, akár le is blokkolhatunk, és csak utólag jut eszünkbe, mit lett volna jó tenni, mondani.

Miért történik mindig ugyanaz velünk?

Miért jelentkeznek egyáltalán a hátráltató testi, érzelmi vagy gondolati reakciók? A hátráltató, nehézséget jelentő reakcióink általában azért jelentkeznek, mert az aktuális helyzetünk egy részlete hasonlít egy fontos múltbeli helyzetre. Testünk pedig emlékszik és automatikusan a múltban rögzült pszichofiziológiai mintázattal reagál a jelenben. Ezek a negatív pszichofiziológiai reakciók jellemzően automatikusan, akaratunk ellenére jelentkeznek, és sok esetben nem könnyű észrevenni őket.

Gond akkor keletkezik ebből, amikor a jelen egy részlete kivált bennünk egy múlthoz kötődő reakciót, és ezáltal nem a jelenhez passzoló reakciót adjuk, hanem a múltunkra reagálunk.

A túlreagálásos helyzetekben legtöbbször az történik, hogy betolakodik a múlthoz tartozó pszichofiziológiai reakció a jelenünkbe. Ezek a reakciók olykor annyira erősek lehetnek, hogy még a jelen helyzetben résztvevő embertársunkból is öntudatlanul kiválthatunk a múltbeli traumatikus viselkedéshez hasonló cselekedeteket. Így történhet meg az velünk, hogy újra és újra ugyanabba a nehézségbe ütközünk.

Miért hatékony a negatív tapasztalatok feldolgozásában és az új reakciók kialakításában az NLP technikája?

A negatív vagy hátráltató reakcióink megváltoztatásához fontos megértenünk, hogyan épülnek fel bennünk a pozitív és negatív emlékeink. Legelső emlékeink már magzati korban beépülnek, ezek jellemzően fiziológiai reakciók formájában vagy hallási észleleteken keresztül raktározódnak. Ahogy az újszülött csecsemő látása működésbe lép, emlékeink elkezdenek képi formában is tárolódni. Tapasztalataink szavakba öntésének képessége viszont sokkal később kezdődik el, és egy hosszabb fejlődési folyamat következménye. Felnőtt korban problémáinkra leginkább a szavak és a gondolkodás segítségével szoktuk a megoldást keresni, holott nehézségeink nemcsak szavakban, hanem a különböző érzékszerveinken keresztül vizuális, hallási, kinetikus és szaglási emlékekben is tárolódnak.

A módosult tudatállapotban végzett NLP módszere célzottan foglalkozik az élményeinket felépítő érzékszervi észleletekkel, érzelmi és testi reakciókkal is.

Ezáltal lehetővé válik a gondot okozó mintázatok komplex megváltoztatása, mélyebb szintű korrektív átírása, új és hasznosabb viselkedések kialakítása is.

A kizárólag verbális, beszélgetéses módszerekkel zajló terápiák hátránya, hogy nem helyeznek hangsúlyt a mindennapos élményeinket alapjaiban meghatározó érzékszervi tapasztalatok átírására. A módosult tudatállapotban történő NLP-technikák segítségével a jelenben adott intenzív érzelmi reakciók eredete könnyebben feltárható, így komplexusaink mélyebb szinten átdolgozhatóvá válnak. A módszer előnye pont abban rejlik, hogy módosult tudatállapotban nemcsak a negatív, hanem a pozitív érzések, élmények testi szintű átélését is lehetővé teszi.

Egy-egy specifikus NLP-technika segítségével a negatív emlékek esetében kliensként átélhetjük azt a biztonságot, megkönnyebbülést, szeretetérzést vagy épp együttérzést, amelyre a múltban nem volt lehetőségünk, de nagyon is szükségünk lett volna rá ahhoz, hogy a tapasztalat ne rossz élménnyé váljon.

A terápiás hatékonyság NLP esetében nem a katarzissal, belátással, hanem a maladaptív sémák átírásával, illetve a kognitív átstrukturálással függ össze. Léteznek akár tréning formájában, szinte munkafüzetszerűen végezhető NLP-feladatok is, de ezeknél sokkal mélyebb szinten és átfogóbban hatnak a módosult tudatállapotban végzett NLP-technikák.Transzban a fellazult érzelmi állapot különösen alkalmas arra, hogy a kognitív mintázatba új elemeket lehessen bevinni az imagináció, vagyis képzeleti képeink segítségével, ezáltal pedig módosuljon a sémakonfiguráció.

Másképp fogalmazva a transzban hozzáférhetővé és összehangolhatóvá válnak a tudattalanunkban nyugvó akadályozó tudattartalmaink

és kreatív, segítő erőforrásaink, ezáltal finomhangolhatóvá válnak az elakadásainkat tudattalanul létrehozó sémáink, idegrendszeri struktúráink is.

Az NLP módszerének vitathatatlan előnye, hogy erősen cél- és jövőorientált, valamint egészséges személyiségrészeinket, erőforrásainkat aktívan tudja mozgósítani. Módosult tudatállapotban újra átélhetővé válhatnak a feledésbe merült jó emlékeink, rég nem használt pozitív képességeink, viselkedésmintáink, amelyek felerősíthetők és fontos jövőbeli helyzetekhez is csatolhatók. Akár új, általunk eddig soha ki nem próbált viselkedést is fel lehet építeni a módszer segítségével. Az NLP nem áll meg a problémák megértésénél: mivel erősen célorientált módszer, arra fekteti a hangsúlyt, hogy milyen viselkedést, mikor és hol hasznos aktivizálnunk vagy épp mellőznünk.

Milyen típusú problémák esetében lehet alkalmazni az NLP módszerét?

Az alábbiakban felsorolunk olyan témaköröket, melyek esetén az NLP módszere hatékony segítséget képes nyújtani:

  • önbizalomépítés, szorongásoldás, stresszcsökkentés,
  • káros szokásaink átformálása, új szokások, viselkedések kialakítása,
  • szociális kompetencia, társas helyzetekben való megfelelő reagálás, önérvényesítés fejlesztése,
  • veszteségek és gyász feldolgozása,
  • negatív élmények korrektív emocionális kezelése,
  • személyes célok eléréséhez szükséges belső erőforrások aktiválása,
  • fóbiák és pánikrohamok,
  • pszichés eredetű allergiás reakciók.

Hogyan képzeljünk el egy NLP-t is tartalmazó alkalmat a pszichológusnál?

Az ülés beszélgetéssel kezdődik, azért, hogy pontosabban meghatározzuk az elakadást és az elérni kívánt célt. Pszichológusként a beszélgetés alapján tudjuk eldönteni, hogy a kialakult helyzetben melyik NLP-s technikát lenne célszerű alkalmazni. Az adott személy céljaitól és személyiségműködésétől függően egy ülés alatt általában 15-20, de akár 25-30 perc körüli időt is szoktunk módosult tudatállapotban végzett munkával tölteni. A fennmaradó időt pedig beszélgetés teszi ki, melyben a cél a transzban megélt élmények mindennapjainkhoz való illesztése.

A hozzám forduló kliensek gyakran kérdezik, hogy muszáj-e beszélni rossz élményeikről vagy imaginálni negatív emlékeket. Azt szoktam erre válaszolni, hogy csak akkor foglalkozunk negatív tartalmakkal, ha már készen állnak rá.

Személy szerint fontosnak tartom a személyiség teherbírásának megfelelő haladást, valamint hogy az első pár alkalom során a kliensek meg legyenek erősítve pozitív erőforrásaikban, pont azért, hogy a felerősített pozitív tartalékaiból nehezebb elakadások átdolgozásánál is táplálkozni tudjanak. A negatív tapasztalatok feldolgozásánál nem kell feltétlen a legtraumatikusabb élményünkkel kezdeni: a kevésbé megterhelő nehézségeinken való munka a személyiség megküzdőképességét erősítheti és biztos alapot nyújthat a félelmetesebb vizekre való evezéshez.

A pszichológussal közös beszélgetés alapján dől el, hogy a kialakult helyzetben melyik NLP-s technikát lenne célszerű alkalmazni.

Módosult tudatállapot használata pszichológusi ülésen

Sokunk számára kérdés lehet, hogy pontosan mit takar a transz vagy a módosult tudatállapot kifejezés. Elképzelhető, hogy egyesek a drogokra vagy az ittas állapotra asszociálnak a kifejezés hallatán. Pedig nem csak kémiai szerek hatására kerülhetünk módosult tudatállapotba: mindennapi életünk tele van hosszabb-rövidebb természetes transzállapotokkal. Módosult tudatállapotban vagyunk például alvás közben bekövetkező álmaink során, vagy amikor munkavégzés közben flow-állapotba kerülünk, és az elröppent órák csupán 15 percnek tűnnek.

Átmenetileg transzba kerülhetünk amikor álmodozunk, fantáziálunk, de akár zenehallgatás, szépirodalom olvasása, filmnézés, tánc és a szex is kiválthatnak ilyen állapotot.

Egy pszichológusi ülésen a módosult tudatállapot többféle technikával is könnyedén elérhető. Ilyenek lehetnek a különböző relaxációs és imaginációs technikák, valamint a hipnózisindukció is. Az emberek többsége a transzot kiváltó technikákat csukott szemmel szokta végezni, de lehetséges a szem nyitva tartása, illetve ki-be csukása is.

Módosult tudatállapot folyamán képesek vagyunk terapeutánkkal beszélgetni, akár kérést is intézhetünk hozzá vagy ellenállhatunk javaslatainak.

Előfordulhat, hogy egy NLP-technika kipróbálása során megtapasztaljuk, hogy a transz nem egyforma mélységű. Felszínesebb és mélyebb transzállapotok válthatják egymást, belemerülhetünk az élménybe úgy, mintha ott lennénk, de ki is jöhetünk belőle. Akár két tudatállapotban is lehetünk egyszerre: tapasztalataink átélhetjük élményszerűen, miközben azzal párhuzamosan gondolkodhatunk a helyzetről.

 

Felhasznált szakirodalom:

Bandler, R. & Grinder, J. (1998) Therapie in Trance: Neurolinguistisches Programmieren (NLP) und die Struktur hypnotischer Kommunikation. Klett-Cotta, Stuttgart.

Dilts, B. R.,  Hallbom, T. & Smith, S. (1998)  Beliefs: Pathways to Health & Well-being. Metamorphous Press, Salt Lake Sity.

Az Integratív Pszichoterápiás Egyesület Integratív Hipnoterapeuta továbbképzésén 2018-ban Dr. Daubner Béla által a képzés résztvevői számára kibocsájtott zárt körű anyagok.

 

 

 


Iratkozz fel hírlevelünkre!