A tökéletesség generációja – médiahasználat és evészavarok

A XXI. században legtöbbünk életének meghatározó részévé vált a média világa. Hogyan befolyásolja jelenléte olyan alapvető létfenntartó szükségleteinket, mint az étel elfogyasztása? Előadássorozatunk harmadik részében Csabai Krisztina pszichológus, valamint Gersei Csenge, anorexia nervosából felépült pszichológus hallgató mesélte el tapasztalatait.

Cikksorozatunk első, illetve második részében az evészavarok tüneteiről, filozófiájáról, családi vonatkozásairól olvashattok.

Az evészavarok kialakulásában, mely a legújabb statisztikai adatok szerint a populáció 9 százalékát érintik, egyre nagyobb szerepet játszanak a szociokulturális tényezők. A társadalmi csoportban elfoglalt státusz, a családi háttér, az internethasználat befolyásolhatják a különböző kórképek megjelenését. Különösen veszélyeztetett azon fiatal lányok csoportja, akik nap mint nap feszült figyelemmel várják kedvenc modelljeik legújabb megnyilvánulását a közösségi platformokon. Hogyan is függhet össze az evészavar megjelenése a szociális médiával? Mint azt az előadásból megtudtuk, ezeknek a komoly, pszichiátriailag diagnosztizált betegségeknek a kialakulása általában három fő okra vezethető vissza:

  • szociális elvárásoknak való megfelelés
  • túlzott mértékű stressz
  • kontrolligény

Gersei Csenge személyes tapasztalatai megerősítik ezt az elképzelést, hiszen úgy nyilatkozott magáról, mint egy perfekcionista személyről. Rendkívül fontosak voltak számára a közvetlen környezet visszajelzései, illetve az események kézben tartása. A mindennapos mérlegre állás, az étel elfogyasztásának szigorú szabályrendszerei mind-mind olyan rutinná váltak, amik belső biztonságot nyújtottak.

„Végre találtam valamit, amiben enyém a kontroll” – emlékezett vissza Csenge.

A divatmagazinok még a mai napig hamis képet állíthatnak az ideális alakról a fiatal lányoknak.

Figyelemfelkeltő adat, hogy a nők 87 százaléka nem elégedett a testével, amikor tükörbe néz. Mihez viszonyítunk ilyenkor? Saját magunkhoz, a legjobb barátnőnkhöz vagy egy fehérneműmodellhez, akivel soha életünkben nem találkoztunk? Az előadásból kiderült, a nők saját testükről alkotott képét a közösségi média befolyásolja leginkább: 23% jelölte első helyen ezt a válaszlehetőséget, további 20% pedig a filmekre szavazott. A legközelebbi hozzátartozók, az úgynevezett „fontos mások” véleménye mindössze 17 százalékot ért el. A média hatását szintén bizonyítja egy 2011-es magyar kutatás, melyben pozitív irányú kapcsolatot mutattak ki az evészavarok tüneteinek gyakorisága és a divatmagazinok olvasása között. A karcsúságot népszerűsítő felületek megerősítik a sovány ember = boldog ember ideát, melynek veszélyes következményei lehetnek, különösen a 14-18 éves korosztályt tekintve.

 

Felhasznált irodalom:

Szabó, Kornélia & Túry, Ferenc & Czeglédi, Edit (2011) Evészavarok és a média – a magazinolvasási szokások és az evészavarok lehetséges kapcsolata (Eating disorders and the media – magazine reading habits and their possible relationship to eating disorders.) Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(4). pp. 353-374. ISSN 1419-8126


Iratkozz fel hírlevelünkre!