A digitalizáció az új dopping? – Kerekasztal-beszélgetés a sport és technológia kapcsolatáról

A Magyar Telekom Csoport által indított MOST Fórum rendezvénysorozat legutóbbi előadása azt a témát járta körbe, hogyan változott meg a szabadidő- és az élsport a technológia fejlődésével. Milyen eszközökkel tudjuk mérni teljesítményünket, és vajon a segítségükkel többre vagyunk-e képesek? Mihez kezdjünk a modern eszközök nyújtotta hatalmas adatmennyiséggel? Tudósításunk.

A kerekasztal résztvevői Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, Dörnyei Balázs a Ferencváros TC női labdarúgócsapat vezetőedzője, Lukoviczki Réka (RobotGirl) a Suhanj! alapítvány önkéntese, Dr. Irmai István egyetemi docens (TE), valamint Szabados Gábor sportközgazdász voltak. A beszélgetést moderáló Petrovics Mérei Andrea sportriporter szerint a digitalizációnak köszönhetően rengeteg új lehetőség van, amely nemcsak az egészségügyet és a kultúrát alakítja, de az élsportot is alapjaiban változtatta meg. Hogy hogyan?

Technikai robbanás

Kovács Ágnes úszó nagyjából 20 éve volt a világ élvonalában. Akkor még az is nagy dolognak számított, ha rögzíteni tudták videóra a versenyt, amelyet aztán lassítva vissza tudtak nézni, majd elemezni a látottakat. Ez ma már nagyon elavult módszernek számít. Azóta nemcsak az adatrögzítő gépek, hanem az egyéb eszközök is nagy fejlődésnek indultak, ilyen például a úszódressz kialakítása is. Az olimpikon úszónő elmesélte, hogy a sima, úgynevezett fecske fürdőruhát idővel felváltotta a cápadressz, ami aztán egyre hangsúlyosabb szerepet töltött be, hiszen hatására jobb helyezést lehetett elérni. Olyannyira, hogy a Nemzetközi Úszószövetség idővel szabályokat állított fel az úszóruhákra vonatkozóan, hogy e tekintetben is egyenlő feltételeket biztosítsanak a versenyzők számára.

A kerekasztal résztvevői.

A futball területén is nagy hangsúly van a modern eszközök nyújtotta lehetőségek kiaknázásán, mivel ehhez megfelelő anyagi bázissal rendelkezik a sportág, és a csapatok közti konkurencia tulajdonképpen rá is kényszeríti erre a klubokat. Ezen eszközök segítségével az újgenerációs, úgynevezett „laptop edzők” a mérkőzések mellett az edzéseken nyújtott teljesítményt is rögzítik. Dörnyei a napjainkban használatos eszközök közül bemutatta a GPS jeladóval rendelkező mellényt, amelyet a játékosok sportolás közben viselnek. A mellény különböző mozgásadatokat rögzít, méri például a futóteljesítményt, hogy hogyan gyorsulnak és lassulnak a játékosok, hány irányváltás történik stb.

Szintén a technikai újításoknak köszönhetőek a korszerű protézisek is, melyek lehetővé teszik a mozgássérült emberek számára is a sportolást vagy akár az élsportolást is. Lukoviczki Réka (RobotGirl) mesélt erről részletesebben. Ő egy olyan lábat hord a hétköznapokban, amely önmagában egy mechatronikus rendszer: egy applikáció segítségével irányítható, így beállítható, hogy milyen fajta mozgást kíván végezni, valamint többféle mérésre (például lépésszámlálásra) is alkalmas. Réka a futáshoz egy másik, nem elektromos protézist használ. Műlábbal megtanulni futni nagy feladat és olykor fájdalommal is jár, mivel a futólábat csak aktív izommunkával lehet működtetni, így sokkal nehezebb használni és könnyű elesni vele. De cserébe

olyan lehetőségek nyílnak meg, melyek korábban elérhetetlenek voltak a mozgássérültek számára.

A Suhanj! alapítvány önkéntese például azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a közeljövőben sprinterként vegyen részt egy nagy világversenyen.

Részletes teljesítményelemzés

A fent bemutatott mellény csupán egy eszköz a sok közül, mely segítségével az edzők növelhetik a sportolók teljesítményét, például azzal, hogy általa a legoptimálisabb felkészülési munkát alakíthatják ki. Mivel ezek az emberi agy számára már-már feldolgozhatatlan mennyiségű információt szállítanak, nagyon fontos, hogy az edzők megfelelően definiálják azokat az adatválogatásra vonatkozó szűrőket, amelyek tükrözik az adott csapat képviselte játékfilozófiát. Hogy a beérkező adatmennyiség nagyságát el tudjuk képzelni, Dr. Irmai István elmesélte, hogy még egy egyszerűbb, ciklikusabb sportág – például a kajak – esetében is 10-12 órányi adat halmozódik fel egy sportolóról egy egyórás edzés alatt. Dörnyei évente 250-300 órát foglalkozik az adatokkal, amiben két szakember is a segítségére van.

Ahhoz tehát, hogy kiolvassuk az adatokból az értékes információt, edzői oldalról rengeteg tanulásra és plusz munkára van szükség. A folyamatosan mért adatok az aktuális és a legkiemelkedőbb teljesítmény várható ideje mellett egyértelműen jelzik a játékosok fáradását is. Ennek köszönhetően a sérülések száma is jelentősen csökkenhet, ahogy az történt az FTC női focicsapatánál is. Szabados Gábor sportközgazdász hozzátette, hogy ezek az adatok a klubvezetők számára is sokkal nagyobb rálátást és a szakmai csapattal való szorosabb együttműködést tesznek lehetővé, melyeknek köszönhetően eredményesebben tudják összeállítani, alakítani a csapatukat.

A modern eszközök rengeteg lehetőséget nyitnak meg a sportolók és edzőik előtt.

Dörnyei ugyanakkor kiemelte, hogy bár a játékos fizikai állapotának feltérképezéséhez nagy segítséget nyújtanak ezek az eszközök, a mentális állapotot nem mérik fel, így nem lehet csak a mért adatok alapján döntéseket hozni. Egy kilencven perces mérkőzésen a játékosok 10-12 km-t futnak, de ennél sokkal több, nagyjából másfél millió döntést kell meghozniuk egy meccs során, tehát a játékosok futballtudása játssza a döntő szerepet a meccs kimenetelét tekintve. Mindezt Szabados Gábor sportközgazdász is megerősítette, aki szerint „ez egy tanulási folyamat, aminek még mindig az elején vagyunk. (…) Kell még ahhoz idő, hogy megtaláljuk azt az optimumot, hogy a saját szubjektív megítélésünk és a digitalizáció hogyan fér össze.”

A modern technológia egyre inkább jelen van a szabadidősport területén is. Dr. Irmai István egyetemi docens bemutatta azokat a kutatási eredményeket, melyek szerint

a hobbi szinten sportolók közel 50 százaléka szintén használ valamilyen okoseszközt

teljesítménymérés céljából – mennyi idő alatt fut, mekkora a pulzusszáma, mennyi kalóriát égetett el stb. –, ami sokkal tudatosabb készülést és kiegyensúlyozottabb fejlődést jelent. Vélhetően ez a szám folyamatosan növekedni fog, mivel a fiatalabb generációknak akik most vagy a későbbiekben kezdenek el sportolni – az okoseszközök használata már természetes része az életüknek, fűzte hozzá Szabados.

A média

A sport területén történő változásokat a villámgyors internet és a különböző információmegosztó platformok is erősítik. Lukoviczki Réka ennek kapcsán arról mesélt, hogy a sérültség számos fajtája miatt nem lehet egyértelműen megmondani egy eszközről, hogy jó-e, de az internet segít abban, hogy az érintettek könnyen kapcsolódjanak és megosszák egymással  tapasztalataikat.

Lukoviczki Réka saját tapasztalatairól is mesélt.

A gyors információáramlás mellett más pozitív hatásai is vannak az online felületeknek. Dr. Irmai István arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban már nemcsak a sportegyesületekben vagy szurkolótáborokban lehet megtapasztalni a valahová tartozás érzését, hanem a különböző netes sportolói csoportok tagjaként is. A közösségnek azonban ellenfeleink is tagjai lehetnek, ami egyéntől függően teljesítménynövelő vagy -csökkentő hatással is bírhat.

A virtuálisan elérhető tömeg méretét jól szemléltetik Kovács Ágnes doktori disszertációjában kimutatott adatok is. Kutatása során azt találta, hogy az okoseszközöknek, a közösségi médiafelületeknek és a valós idejű közvetítéseknek köszönhetően

a 2016-os, „legfogyasztottabb” olimpiát a Föld népességének fele kísérte figyelemmel.

Kovács szerint éppen ezért lenne fontos edukálni a sportélet alakjait, hogy hogyan és mire lehet használni ezt az óriási méretű elérést.

Az online világ hatására a klubok kapcsolata is alapvetően változott meg a szurkolóikkal, hiszen a hivatalos honlapokon és közösségi médiafelületeken sokkal közvetlenebb, szorosabb viszony alakul ki közöttük. A szurkolók nem pusztán fogyasztók, hiszen érzelmi szálakkal kötődnek a csapatukhoz, amely akár identitásuk fontos részét is képezheti. Ezt a szoros kötődést és lojalitást a közösségi média felületein nagyon meg lehet erősíteni, amelynek akár jelentős gazdasági hatásai is lehetnek, hiszen emiatt többet járhatnak meccsre, több relikviát vásárolhatnak stb.

Tehát ha jól használjuk a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket, mind az élsport, mind a szabadidősport területén pozitív hatásokat tapasztalhatunk a teljesítményünkben.

 


Iratkozz fel hírlevelünkre!