Agy és személyiség – a frontális lebeny, II. rész

A pszichológiai és pszichiátriai kutatások gyakran találkoznak a biológiai redukcionizmus kérdésével. A redukcionista nézőpont pártolói szerint az emberi személyiséget túlnyomó részt az agyban lezajlódó neurobiológiai folyamatok alakítják. Az olyan fogalmak, mint a „lélek” inkább a spiritualitáshoz tartoznak, és tudományosan nem vehetők figyelembe, mivel objektívan nem mérhetők és vizsgálhatók. Számos kutatás feltárta, hogy bizonyos agyi területeken lezajlódó folyamatok szoros összefüggésben állnak a személyiség egyes aspektusainak alakulásával. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogyan befolyásolja a frontális lebeny működése szociális kapcsolatainkat és morális fejlődésünket.

Előző cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy miként felel a frontális lebeny az emlékezésért és a tudatos tervezésért, és hogyan befolyásolja az emberi személyiséget ezen folyamatokon keresztül. Jelen cikkünkben a frontális lebenynek a szociális és morális viselkedésre kifejtett hatását fogjuk bemutatni. A frontális- vagy homloklebeny (lobus frontalis) az agy elülső, homlok mögött elhelyezkedő része, melyet a motoros, premotoros és prefrontális kérgek alkotnak. A motoros és premotoros kérgek elsősorban a mozgások megtervezéséért és irányításáért felelősek, a prefrontális kéreg pedig a tervezésért, irányításért és kognitív folyamatokért. A frontális lebeny a fent említett feladatok mellett bekapcsolódik számos olyan folyamatba, amelyek az emberi személyiség fenntartását és alakítását szolgálják.

A frontális kéreg alapvető szerepet játszik a szociális magatartás szervezésében. A szociális magatartás frontális sérülés utáni megváltozásának leghíresebb példája Phineas Gage esete. Egy baleset során egy vasrúd átfúródott Gage koponyáján, súlyosan roncsolva a frontális lebeny bal oldalát. Gage magatartása a sérülés után jelentősen megváltozott: környezetének leírása alapján gonosszá, iszákossá, türelmetlenebbé vált. Munkáját elvesztette, mivel a sérülés után nem törődött a pontossággal és kötözködött munkatársaival, habár a sérülés előtt kedves, becsületesen dolgozó emberként ismerték.

Frontális sérülések: szerzett szociopátia

Gage esete óta több hasonló, frontális sérülésről készült modernebb, jobban dokumentált orvosi esettanulmány, ahol megjelentek az övéhez hasonló, a szociális életet érintő elváltozások. Ezek leírása során feltérképezték a sérülés következményeit: az egyik legfontosabb következmény a „szerzett szociopátia” kialakulása volt. Nem teljesen feltárt, hogy pontosan milyen mechanizmusok sérülése váltja ki ezt a szindrómát, azonban az esettanulmányok számos közös vonást mutattak.

Habár az intellektuális funkciók általában megmaradnak,

a frontális sérültek szociális kapcsolatainak minősége gyakran romlik.

Károsodik az empátiás képességük, érzéketlenek lesznek a szociális visszajelzésekre: nem tudják magukat beleélni a másik ember helyzetébe, nem tudják a másik személy nézőpontjából nézni magukat és a világot. Gyakran nem alakul ki problématudat, a sérültek nem érzékelik megváltozott személyiségüket, természetesnek veszik ezt az állapotot. A panaszok általában a környezetükből, családjuktól, ismerősöktől, munkatársaktól érkeznek. Egy másik leírás ezt az állapotot „pszeudo-pszichopátiának” nevezte el (János, Kállai és mtsai, 2008). A leírás alapján a jellemzői: zabolátlanság, impulzivitás, hencegés, tapintatlanság, „malackodó” humor, empátiahiány, a jövővel kapcsolatos aggodalom hiánya és másokkal kapcsolatos figyelmetlenség.

Szerzett szociopátia és társadalom

A frontális sérültek társadalomba való visszailleszkedésével már több tanulmány is foglalkozott. Az elsődleges kérdés az volt, hogy milyen eséllyel vezet egy frontális sérülés jelentős beilleszkedési zavart okozó, súlyos szociopátiás tünetekhez és esetleg bűnözői életmódhoz. Meyers és munkatársai 1992-es esettanulmányában egy olyan emberről olvashatunk, akinél kialakult ez az állapot, de ez felelőtlen viselkedésben, pénzszórásban, impulzivitásban nyilvánult meg. Brower és Price (2001), illetve Kandel és Freed (1989) tanulmányai alapján a frontális károsodás és a szerzett szociopátia, habár megnehezíti a társadalomba való visszailleszkedést a sérülés után (a fentebb említett tünetek révén), nem vezet szignifikáns eséllyel súlyosan szocipátiás viselkedéshez.

Frontális sérülések és morális fejlődés

A korai időszakban bekövetkező frontális sérülés jelentős mértékben hátráltatja a megfelelő szociális viselkedés kialakulását. Képalkotó eljárásokkal végzett vizsgálatok alapján a frontális lebeny jelentős szerepet játszik a gátlásszabályozás, valamint az agressziószabályozás és türelem kialakulásában. A gyermekekre általánosan jellemző, hogy agressziójukat és vágyaikat nem tudják olyan mértékben legátolni és a helyzethez igazítani, mint a felnőttek. A gyerekek kezdetben a világot egoista szempontból, saját érdekeik mentén nézik, és nem tudják magukat a másik helyébe beleképzelni. Ezek a képességek a folyamatos fejlődés és érés során alakulnak ki. Akinél gyermekkorban sérül ez terület, az akár meg is torpanhat ezen a fejlődési úton, vagy pedig jelentős lemaradásba kerülhet kortársaihoz képest. A magas státusszal és iskolai végzettséggel rendelkező szülők intenzív és gondoskodó szociális támogatása azonban jelentősen képes csillapítani és kompenzálni egy ilyen sérülés következményeit (János, Kállai és mtsai, 2008).

 

Felhasznált irodalom:

Bevezetés a neuropszichológiába. (2008) János, Kállai és mtsai. Medicina Könyvkiadó, Budapest

Brower M. CPrice B.H. Neuropsychiatry of frontal lobe dysfunction in violent and criminal behaviour: a critical review. 

Kandel E., Free D. (1989) Frontal-lobe dysfunction and antisocial behavior: a review. Journal of Clinical Psychology. 45(3), 404-413.

Meyers C.A., Berman. S. A., Scheibel R.S., Hayman A. (1992)  Case Report: acquired antisocial personality disorder associated with unilateral left orbital frontal lobe damage. Journal of Psychiatry and Neuroscience. 17(3): 121–125.

„Neuropszichológia” tanóra jegyzetei. ELTE PPK, Klinikai és Egészségpszichológia szakirány, 2018/2019/2, Dr. Verseghi Anna, Szabó Gábor, Bálint Brigitta.


Iratkozz fel hírlevelünkre!