Wabi Sabi – Útmutató a belső békéhez – könyvismertető

A távol-keleti kultúrákat és filozófiákat Popper Péter szerint sokunk számára az a sajátosságuk teheti vonzóvá, hogy gyakorta önmagunkon való munkálkodásunkhoz nyújtanak támpontot. Elképzelhető, hogy a brit életvezetési tanácsadót, Beth Kemptont is ez motiválta, amikor évtizedekre elkötelezte magát a japán kultúra megismerése mellett. Az ő tollából született a Wabi Sabi Útmutató a belső békéhez című könyv, amely nemcsak a japán kultúra és szemlélet mélységeiről nyújt hiteles képet, hanem egyben önfejlesztő könyvként is szolgálhat. Cikkünkben e pszichológus szemmel is releváns kötet tanulságait közvetítjük olvasóink felé.

„Virágom szirmán

vízcsepp: pillanat-gyémánt!

Most gazdag vagyok.” /Fodor Ákos: Bashō-hommage/

Fodor Ákos haikuja a természet egy egészen hétköznapi, múló, ám csodálatos pillanatát rögzíti, amelynek megfigyelése valóságos esztétikai élményt nyújthatott a költő számára. Az ilyen jelenségek megtapasztalásában érhető tetten a wabi sabi világa. A japán esztétika olyan irányzata ez, amely intuíción keresztül ragadható meg leginkább. Nem véletlen, hogy Beth Kempton könyvének tartalmát számtalan képiszerű megfogalmazással ékesítette. Hosszas kutatómunkájának eredményeképpen arra jutott, hogy a wabi sabi nem más, mint

  • „ösztönös válasz az élet valódi természetét tükröző szépségre,
  • a dolgok illékony, tökéletlen és befejezetlen mivoltának elfogadása és értékelése,
  • az egyszerű, lassú és természetes élet ajándékainak elismerése.”

Ez a fajta szemlélet jól kapcsolódik a szintén keleti gyökerű, ám nyugati születésű mindfulness gyakorlatához, hiszen a szépség ilyen mélységű megélésére a jelentudatosság mellett van lehetőségünk. Kutatások alapján pedig tudjuk, hogy a mindfulness hatékonyan járul hozzá a belső béke kialakulásához és fenntartásához.

Icsi-go icsi-e – A soha vissza nem térő alkalom

A wabi sabi alapjai a japán teaszertartás történetiségéhez vezethetők vissza. Eleinte a japán teázási szokások – a használatban lévő kerámiáktól a teaház kialakításáig – igen fényűzőek voltak. Később Szen no Rikjú teamester hatására ez megváltozott: a teázás körülményeit egészen lecsupaszította, és a hangsúlyt a természetes, egyszerű kialakítású tér és kellékek használatára helyezte, ami a mai napig meghatározó a japán teakultúrában. Később ez a szemlélet átgyűrűzött a japánok életének többi területére is.

A japán teakultúrában és teaszertartásban tökéletesen megtestesül a wabi sabi, avagy az egyszerű és tökéletlen dolgok esztétikája

Szerencsére ma már nem kell egészen Japánig mennünk, ha a teázásban szeretnénk meglelni a wabi sabi esztétikát, Budapesten több teaház is ezt a szemléletet hordozza. Bár a wabi sabi egy átfogó esztétikai irányzat, nyugaton elsősorban mint stílus vált ismertté. Amikor wabi sabi stílusú tárgyakról vagy lakberendezésről beszélünk, akkor általában a következő jegyek juthatnak eszünkbe: aszimmetria, tökéletlenség, egyszerűség, feltűnésmentesség, rusztikusság, texturáltság, természetesség.

Mono no avare – A mulandóság szépsége

A wabi sabi természetesség-fókusza együtt jár a nyugalom megélésével. Környezetpszichológiai kutatásokból is tudjuk, hogy az embereknek elsődleges motivációja van a természetélmények keresésére, ami nem véletlen, hiszen már egy fa vagy egy növény látványa is jelentősen csökkenti a stresszt és növeli a pozitív érzelmek mértékét. A természetes környezet hatása abban rejlik, hogy a maga fenséges valójával elfeledteti velünk mindazt a stresszt és szorongást, amelyet a magas teljesítmény folyamatos hajszolásával teremtünk. A természet nem támaszt magas elvárásokat velünk szemben, így általa körülvéve önmagunk lehetünk.

A japán kultúrában és nyelvhasználatban a természetnek kiemelt jelentősége van. Sok esetben természeti jelenségekről nevezik el városaikat vagy akár önmagukat is. A jelenben élni és az élet körforgásának kiemelt jelentőséget tulajdonítani igazán természetesnek tűnhet egy olyan országban, ahol az általunk ismert négy évszak mellett hetvenkét mikroévszakot különböztetnek meg egymástól. Az évszakok ciklikus váltakozásából következik a wabi sabi egyik alapvető tanítása, amely nem más, mint az élet igazi természetének elfogadása:

semmi sem tart örökké, az átélt pillanatok elillannak.

Ám ez a tény csak még szebbé és értékesebbé teszi élményeinket, legyen szó egy felröppenő madár, egy őszi levél látványáról vagy egy szerelmünkkel töltött végtelen pillanatról. Nem véletlen, hogy Tolkien világában a tündék féltékenyen tekintettek a teremtő, Ilúvatar embereknek szánt ajándékára: a halandóságra.

A természet, a fák közelsége csökkenti a stressz mértékét és fokozza a nyugalom és jó közérzet megélését

Zimbardo és Boyd szerint időperspektívánk, vagyis az, ahogyan az időre tekintünk, nagy mértékben befolyásolja döntéseinket, mindennapi élethez való hozzáállásunkat. Ahogy a wabi sabi is a mulandóság elfogadására és a jelenfókuszra buzdít, úgy Zimbardóék – és természetesen a mindfulness gyakorlói – is a jelen tudatos megélését látják a legelőremutatóbb idői orientációnak.

Az élet körforgásának tanulsága nem áll meg a jelentudatosságnál. A wabi sabi az elkerülhetetlen változás elfogadásán keresztül egyben arra is tanít, hogy

képesnek kell lennünk rugalmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez.

Ezzel párhuzamban a családterápia például a család egyik legfontosabb tulajdonságának épp ezt az adaptációs képességet tekinti. Minthogy a családok különböző életciklusokon mennek keresztül, melyekben mindig újabb és újabb feladatokat kell teljesíteniük, elengedhetetlen, hogy ezekhez rugalmasan tudjanak viszonyulni. Enélkül elakadásokba ütközhetnek, amely komoly tünetekkel járhat együtt.

 Vare tada taru o siru – Gazdag az, aki beéri azzal, amije van

Sokunk számára ismerős lehet a tökéletesség elérésére irányuló folyamatos törekvés. Ezt a perfekcionista viszonyulást csak tovább serkentik a tökéletes szépséget dicsőítő reklámok és filmek, valamint a „lájkcentrikus” közösségi oldalak. Ahelyett, hogy önmagunkat tekintenénk mércének, sok esetben a mások által bemutatott látszatvalóságot választjuk viszonyítási alapnak. Mindez csak tovább növeli a szorongásunkat és a kudarctól való félelmünket, amely igen kiegyensúlyozatlan állapotot eredményezhet. A wabi sabi ezzel ellentétben a tökéletlenség eszményét hirdeti. Mivel a természetben minden folyamatosan változásban van, mindenütt a befejezetlenség uralkodik. Így a valóságban semmi sem lehet tökéletes, mivel a tökély a befejezettséget is magában foglalja. Carl Gustav Jung, a pszichoanalízis egyik legmeghatározóbb alakja is egyetért abban, hogy nem érdemes a tökéletességet hajszolni. Ő ezt így fogalmazta meg:

„Az egész nem tökéletesség, hanem teljesség.”

A wabi sabi pozitív szemléletet nyújthat számunkra, hogy elfogadóbbak lehessünk önmagunkkal és másokkal szemben is. Segít, hogy a kudarcainkat ne valamiféle megváltoztathatatlan katasztrófaként éljük meg, ehelyett tanuljunk belőlük. Popper Péter A belső utak könyve című művében ehhez hasonlóan gondolkodik. Amikor a jelenben kudarcok vagy negatív élmények érnek minket, hajlamosak lehetünk lelombozódni. Visszatekintve a korábbi történésekre, rájöhetünk, hogy közülük mik voltak azok az események, amelyek valóban számítottak. Ezekből tanulva a jövőben egyre inkább mérsékelhetjük a kudarcainkra adott szélsőségesen negatív reakcióinkat.

Beth Kempton könyvének értéke abban rejlik, hogy amellett, hogy olvasmányos fogalmazásmódjával átadja a japán esztétika egyik legjelentősebb irányzatának lényegét, segít benne, hogy mi is képesek legyünk annak tanulságait hasznosítani mindennapjainkban. Miközben érthető történetek által leírja, miképpen hat a wabi sabi az emberi életekre, ötleteket, javaslatokat is megfogalmaz az olvasók számára, hogy miképpen tudják a szemléletet alkalmazni otthonuk szépítésében, kapcsolataik ápolásában, karrierépítésük és belső békéjük megteremtése során. Zárásként álljon itt a szerző felhívó jellegű gondolata:

„Az élet értékes és elillan. Rajtunk áll, hogy minden szakaszából a legtöbbet hozzuk ki, és a legjobb, ha most rögtön nekiállunk.”

 

Felhasznált irodalom:

Dúll, A. és Dósa, Zs. (2005). A természeti környezet – Környezetpszichológiai megközelítésben. Tájökológiai Lapok, 3(1), 1-12.

Goldberg, H. és Goldberg, I. (2008). Áttekintés a családról. Budapest: Animula Kiadó.

Jung, C. G. (1997). Gondolatok a szexualitásról és a szerelemről. Budapest: Kossuth Kiadó.

Kabat-Zinn, J. (2015). Bárhová mész, ott vagy – Éberségmeditáció a mindennapi életben. Budapest: Ursus Libris.

Kempton, B. (2018). Wabi Sabi Útmutató a belső békéhez. Budapest: Libri Kiadó.

Popper, P. (1990). A belső utak könyve. Kaposvár: Saxum Bt..

Tolkien, J. R. R. (2015). A Szilmarilok. Budapest: Európa Könyvkiadó.

Zimbardo, P. és Boyd, J. (2012). Időparadoxon. Budapest: HVG Könyvek.


Iratkozz fel hírlevelünkre!