Ízek, formák, érzések – ideasztézia a mindennapokban

Miként lehetséges, hogy az emberek többsége két jelentés nélküli szót és két alakzatot ugyanúgy párosít össze? Hogyan kapcsolódnak össze a fejünkben a különböző érzékszervek által észlelt ingerek? Illik hozzánk a nevünk? A látszat néha csal? Megváltozik a kávé íze, ha másik bögréből isszuk? Cikkünkben a modalitások interakcióit bogozzuk ki.

Mielőtt lerántjuk a leplet a tudomány által adott válaszokról, kezdjük rögtön egy kísérlettel! Az alábbi képen két alakzat látható. A kérdés a következő:

Melyik alakzat neve lehet Kiki, és melyiknek Bouba?

Forrás: Wikipédia

Ha úgy gondoltad, a szögletes alakzat a Kiki, a kerekebb pedig a Bouba, akkor hasonlóan gondolkozol, mint az emberek többsége. Hogyan lehetséges ez, és mi áll ennek a hátterében?

Az alakzatok és nevek közötti erős összefüggést Wolfgang Köhler 1929-ben vizsgálta először Tenerifén. A kutatása során ekkor még a Kiki és Bouba helyett a „Takete” és „Maluma” szavakról kérdezte a spanyol ajkú résztvevőket. Később, 2001-ben Ramachandran és Hubbard vizsgálták tudományosan ezt a jelenséget, innen is származik a ma ismert Kiki-Bouba hatás. A jelenség olyan erőteljes, hogy már a négy hónapos kisgyermekeknél is kimutatták a jelenlétét (Ozturk, Krehm és Vouloumanos, 2013). Fontos eredmény azonban, hogy ez autizmus spektrumzavar esetén elmarad (Oberman és Ramachandran, 2008).

Szinesztézia és ajakállás

Az eredmények értelmezésére több elmélet is született. Ramachandran és munkatársai (2005) a hallás és látás szinesztéziájában találták a magyarázatot. Ez a fogalom nem csupán az irodalomórák szakkifejezése: ebben az esetben annyit jelent, hogy

bizonyos hangok összekapcsolódnak a fejünkben bizonyos formákkal,

tehát itt például az „i” hang a hegyes alakzattal. A szinesztézia ezen felül előfordulhat még olyankor is, amikor például számokhoz vagy betűkhöz színeket társítunk a fejünkben. Ugyanezen szerzők további vizsgálódásuk eredményeként kapcsolatot fedeztek fel az említett hangok és formák, illetve az ajkak állása között is. Utóbbi lehet nyitott (például az „i” hang esetén), illetve zárt (mint az „a” hangnál).

Betűk formája

Egy másik elmélet szerint csupán a vizuális hasonlóság miatt gondoljuk az egyenes vonalakból álló alakzatot Kikinek, a kerek vonalút pedig Boubának (Cuskley, Simner és Kirby, 2013). Ez azonban vélhetőleg már egy túlegyszerűsített elmélet, amely néhány nyelvnél meg is cáfolható.

Ideasztézia

Milan és munkatársai (2013) vetették fel azt az elképzelésüket, miszerint nem szinesztézia áll a jelenség hátterében, hanem ideasztézia. A különbség a kettő kifejezés között a fejünkben lévő fogalom jelenléte: amíg a szinesztézia során két érzékszervi inger kapcsolódik össze (mint például a látás és hallás), ideasztézia során egy gondolat vagy fogalom képes érzékelés-szerű érzést kiváltani. Egy konkrétabb példával élve:

a kék színre gondolva békességet érezni ideasztézia, míg „látni” a kéket bizonyos békés szavak hallatán szinesztézia.

Szinesztézia és ideasztézia a gyakorlatban

Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy miért is olyan fontos ez nekünk. A külvilágból érkező ingereket különböző érzékszerveinkkel dolgozzuk fel. A fentebb olvasottak alapján azonban érdemes tudatában lennünk annak, hogy az érzékszerveink és gondolati sémáink miként módosítják a bejövő ingereket.

A modalitásközi érzékelés szinte észrevétlenül behálózza a mindennapjainkat.

Kezdjük az emberi arcformával! Barton és Halberstadt (2018) kísérletében a résztvevőknek értékelniük kellett az arcformákat először név nélkül, utána pedig névvel együtt. Azok, akiknek az arcformájuk illett a nevükhöz (például egy szögletes arcú férfi Pete névvel), magasabb értékelést kapott a résztvevőktől, mint azok, akiknek ellenkező hatású nevet adtak (például Pete helyett Bob). Ugyanígy megvizsgálva az Egyesült Államok politikusainak választásai eredményeit kiderült, hogy

tíz százalékkal több szavazatot kaptak azok, akiknek az arcformájuk illett a nevükhöz.

Folytassuk az étkezéssel, illetve a tálalás fontosságával! Szinte mindenkivel előfordult már, hogy bögréből ivott vizet, vagy más ízvilágot képzelt el egy adott étel látványához. De vajon hogyan is hat a látvány az ízvilágra? Mennyivel ízletesebb az étel, ha megfelelően van tálalva? Íme pár érdekes kutatási eredmény.

Rögtön a csomagolással kezdve, egy kutatás során azt találták, hogy az adott étel édessége jobban kifejezhető egy lágyabb, kerekebb névválasztással. A savanyú ételeknél azonban célszerű éles tónusú nevet és szögletes betűtípust választani (Velasco, Salgado-Montejo, Marmolejo-Ramos és Spence, 2014).

Jól gondoljuk át, milyen csomagolást választunk az üzenetünknek. Forrás: Reddit

Egy másik vizsgálat eredménye alapján az sem mindegy, milyen pohárból vagy bögréből isszuk a kávénkat.

Egy keskeny átmérőjű pohárból aromadúsabbnak érződik, míg alacsony csészében tálalva keserűbbnek találták a résztvevők (Spence és Van Doorn, 2017).

Szintén Van Doorn és munkatársai (2014) találtak összefüggést a bögre színe és a kávé íze között. Eredményeik szerint egy café latte intenzívebb ízű egy fehér bögrében, mint egy átlátszóban. Ennek hátterében valószínűleg a fehér és barna szín közötti eltérés játszhat szerepet.

Különböző csészékből másképp ízleljük az italokat.

Nyitott szemmel járva az életünk további területein is észrevehetünk hasonló mechanizmusokat. Figyeljük meg a minket érő ingereket! Hogyan hatnak ránk a különböző formák, színek, hangok, illetve ezek együttese? Érdemes lehet egy rövid időre ilyen szemmel körültekinteni a közvetlen környezetünkben. Továbbá „adjuk meg a módját” bizonyos helyzeteknek, éljük meg őket minden érzékszervünkkel! Legyen szó egy szépen megterített vacsoraasztalról, meghitt zenéről vagy egy rendezett lakásról, a lényeg a részletekben rejlik.

 

Felhasznált Irodalom:

Barton, D. N., & Halberstadt, J. (2018). A social Bouba/Kiki effect: A bias for people whose names match their faces. Psychonomic bulletin & review, 25(3), 1013-1020.

Lindsay M. Oberman & Vilayanur S. Ramachandran (2008) Preliminary evidence for deficits in multisensory integration in autism spectrum disorders: The mirror neuron hypothesis, Social Neuroscience, 3:3-4, 348-355, DOI: 10.1080/17470910701563681

Maurer, D., Pathman, T., & Mondloch, C. J. (2006). The shape of boubas: Sound–shape correspondences in toddlers and adults. Developmental science, 9(3), 316-322.

Milan, E., Iborra, O., de Cordoba, M., Juárez-Ramos, V., Artacho, M. R., & Rubio, J. L. (2013). The Kiki-Bouba effect A case of personification and ideaesthesia. Journal of Consciousness Studies, 20(1-2), 84-102.

Ozturk, O., Krehm, M., & Vouloumanos, A. (2013). Sound symbolism in infancy: Evidence for sound–shape cross-modal correspondences in 4-month-olds. Journal of experimental child psychology, 114(2), 173-186.

Ramachandran, V.S, Azoulai, S., Stone, L., Svinivasan, A.V., Bijou, N. (2005). Grasping

metaphors and thinking with pictures: How brain damage might affect thought and language. Poster presented at the 12th Annual Meeting of The Cognitive Neuroscience Society, New York.

Ramachandran, V. S., & Hubbard, E. M. (2001). Synaesthesia–a window into perception, thought and language. Journal of consciousness studies, 8(12), 3-34.

Shukla, A. (2017). Food Psychology: Coffee Does Taste Different From Different Cups!. Letöltve: 2019. 07. 31. https://cognitiontoday.com/2017/09/food-psychology-coffee-does-taste-different-from-different-cups/

Shukla, A. (2017). The Kiki Bouba Effect – Research Overview & Explanation. Letöltve: 2019. 07. 31. https://cognitiontoday.com/2017/10/the-kiki-bouba-effect-research-overview-explanation/

Spence, C., & Van Doorn, G. (2017). Does the shape of the drinking receptacle influence taste/flavour perception? A review. Beverages, 3(3), 33.

Van Doorn, G. H., Wuillemin, D., & Spence, C. (2014). Does the colour of the mug influence the taste of the coffee?. Flavour, 3(1), 10.

Velasco, C., Salgado-Montejo, A., Marmolejo-Ramos, F., & Spence, C. (2014). Predictive packaging design: Tasting shapes, typefaces, names, and sounds. Food Quality and Preference, 34, 88-95.


Iratkozz fel hírlevelünkre!