Családi titkok hatása a gyermekekre

Minden családnak vannak titkai. Olyan témák, események, amelyek nehezek, a családot megterhelik. Titok az, amit az egyén vagy a család el akar fedni, mert fájdalmas vagy konfliktust szül, ezért inkább hallgatnak róla. A titok így véd, ám egyúttal elszigetelődést is okoz a családtagok között. Cikkünkből kiderül, milyen hatása lehet a titkoknak a család életére, különös tekintettel a gyermekekre.

A gyermekek hol azért viselik nehezen a titkokat, mert azokban nem részesülnek, csak annak feszültségében, hol pedig azért mert a titokról tudnak, de a család többi tagjával együtt annak hordozóivá válnak. A titok a család legtöbb tagjának teher: akinek titka van, aki tud róla és aki csak tudattalanul szenved miatta.

Az egy háztartásban élő családtagok hatással vannak egymásra, befolyásolják egymás érzéseit, gondolatait. A gyermekeknek kitűnő érzékük van ahhoz, hogy megérezzék, ha valami szokatlan történik a családban. Számos esetben tudattalanul tisztában vannak a történésekkel, még akkor is ha a felnőttek próbálják őket azoktól megóvni. Másokat pedig túlzott mértékben is bevonnak szüleik a problémáikba. Ez a fajta „nemtudás” vagy tudás szorongást okozhat a gyermekekben.

Milyen hatása van a titkoknak a családra és a gyermekekre?

1. A titkok megőrzése rombolja a kapcsolatokat.

A titkok tartása zavart okozhat a családtagok közötti kommunikációban. Például ha az egyik szülő szövetségesként kezeli gyermekét a másik szülővel szemben, ez megnehezíti a gyermek másik szülővel folytatott kommunikációját. A gyermeknek meg kell válogatnia, mit mondhat a szülőnek, hiszen a másik elvárja tőle, hogy őrizze a titkát.

Szorongás akkor alakul ki, ha úgy érzi, hogy valami veszélyes fog történni,

de még nem történt meg. A titok őrzése – annak tartalmától függően – nagy teher egy gyermek számára. A teher csökkentésének céljából előfordulhatnak tudattalan önlebuktatások: amikor például a gyermek elszólja magát az édesapjának az édesanya titkáról. Ezt követően pedig attól fél, hogy miatta konfliktus alakul ki a szülők között, melyet veszélyhelyzetnek él meg, hiszen a veszekedés során a szülők a legrosszabb arcukat mutatják. Amikor a gyermek úgy érzi, hogy a szülei talán már nem szeretik egymást, elkezd félni attól, hogy idővel őt sem fogják szeretni.

Annak érdekében, hogy a gyermekre nehezedő teher csökkenjen, önkéntelenül is előfordulhatnak tudattalan önlebuktatások, elszólások.

Arról nem is beszélve, hogy nem szeretné elveszteni a szülei bizalmát, a titkok őrzése viszont szorongató számára. A gyermek gyakran olyan viselkedést mutat, amelynek eredményeként

kivonja magát a kellemetlen helyzetből,

azaz „menekül”. Sokkal könnyebb eltitkolni valamit olyasvalaki elől, akivel kevesebb időt tölt.  A másik gyakori reakció, amikor haraggal vagy agresszióval reagál, azaz „harcol”. A szülők sokszor értetlenül állnak gyermekük viselkedéséhez, stresszhelyzetben viszont természetesek ezek a reakciók. Súlyosnak akkor tekinthetők, ha a viselkedés annyira intenzív és tartós, hogy emiatt képtelen örömöt lelni az érzelmi kapcsolatokban, a felfedezésben és a játékban.

2. A titkok megőrzése befolyásolhatja a gyermekek életét.

A gyermekektől való titoktartást alaposan át kell gondolni. A gyermekek rendkívül érzékenyek, és megijednek, ha úgy érzik, hogy valami komoly dolgot rejtenek el előlük.

A gyermek attól szorong, amit nem ért és nem ismer.

A gyermekek különböző dolgokat vesznek egy kalap alá, gyakran téves következtetésre jutnak, mivel érvelésük inkább kívánságokra és félelmekre épül, mintsem objektív információkra. Ráadásul szülőként nem mindig figyelünk arra, hogy a gyermekek is értsenek, illetve olykor észre sem vesszük, hogy hallanak minket. A hallottakból olyan értelmezést szűr le, ami szorongást kelt benne. Információ hiányában vagy fél információkból a gyermek úgy gondolhatja, hogy valamilyen módon személyesen felel az eltitkolt problémákért.

A gyermekek részletes információk hiányában téves következtetésre juthatnak, fantáziákat gyártanak a lehetséges forgatókönyvekről.

3. A titkok tartása gyanút kelt és neheztelésre adhat okot.

A titokban tartás egy családon belül felélesztheti a családtagok gyanúját, és neheztelésre adhat okot. Mindannyian azt szeretnénk hinni, hogy a hozzánk legközelebb állókban megbízhatunk. A bizalom súlyosan sérül, amikor a családtagok megtudják, hogy titkot rejtenek el előlük, különös tekintettel a hazugságra. Például ha a gyermek szem- vagy fültanúja a szülők veszekedésének, megrendülhet a beléjük vetett bizalma.

4. A titkok megőrzése hamis valóságot érzékeltet.

A családon belüli titkok hamis valóságot érzékeltetnek, különösen a gyermekek körében. A gyermekek a felnőttek életén keresztül alakítják ki a világról alkotott képüket. Amennyiben végül kiderül az igazság, akkor az lerombolhatja a világképüket. A titkok gyermekekre gyakorolt ​​hatása életkoruktól függetlenül súlyos lehet.

5. A titkok megőrzése betegséget okozhat.

A traumatikus titkok megőrzése túlzott stresszt és bűntudatot okozhat az információ terheit hordozó személy számára, még akkor is, ha ezt a csendet minden érintett számára a lehető legjobb lehetőségnek tartják.

Fizikai tünetek, például szorongás, fejfájás, hátfájás és emésztési problémák akkor fordulhatnak elő, ha a zavaró titkokat internalizálják,

nem pedig megosztják, különösen ha hosszú ideig szükséges a titoktartás. Fontos emlékezni, hogy mind a titkot őrző személyek, mind a titoktartóval együtt élők, köztük a kisgyermekek is hasonló fizikai és mentális egészségügyi problémákat tapasztalhatnak meg.

Sok szülő azt gondolja, gyermeke védelmében titkolódzik. A ki nem mondott tények viszont tudattalanul fejtik ki hatásukat, ezzel szorongást keltve a gyermekekben. A családi titok feltárására a megfelelő idő és hely kiválasztása a legtöbb szülő számára nehéz feladat, viszont sok esetben elkerülhetetlen. Fontos, hogy a gyermek korának megfelelően, saját nyelvén beszéljünk a titkokról. Próbáljunk a legfontosabb tényekre koncentrálni, ne pedig a szubjektív véleményünkre vagy a saját érzéseinkre.

 

Felhasznált irodalom:

Bugán, A. (2003). Lélektelenül. Gyermek-pszichoterápia. Alkalmazott Pszichológia V. évfolyam, 2. szám. 103-116.

Dare, C. & Pincus, L. (2007). Titkok a családban – A meghitt kapcsolatok rejtett rétegei. Animula Kiadó.

Lieberman, A. F. (2017). Érzelmek kisgyerekkorban. Jaffa Kiadó.


Iratkozz fel hírlevelünkre!