Hogy múljon el, ha nem tudjuk, hogy lett vége – miért fáj a ghosting? 

Szakítani sehogy sem kellemes. Ráadásul szinte mindegy, melyik szerepben vagyunk, hiszen sokszor annak is fáj, aki véget vet egy kapcsolatnak. De mi van akkor, ha valaki ezt megspórolja? Ha a kényelmetlen befejezés helyett inkább azt választja, hogy egyszerűen köddé válik? A közösségi oldalak és társkereső appok világában egyre gyakoribb az úgynevezett ghosting.  

Mit is takar pontosan ez a mostanság divatos kifejezés? A ghosting jelenség lényege, hogy egy számunkra fontos másik, minden előzetes figyelmeztetés nélkül megszakítja velünk a kapcsolatot. Ez a szellemé válás” történhet soha meg nem válaszolt üzenetek, de akár ignorált telefonhívások formájában is. A lényeg, hogy a másik fél, 

akiről azt hittük, törődik velünk, egyik pillanatról a másikra, magyarázat nélkül kilép az életünkből. 

A ghosting tulajdonképpen bárkivel megtörténhet. Egy friss felmérésben a megkérdezettek negyede tapasztalta már, a résztvevők húsz százaléka pedig bevallotta, hogy csinált már ilyet. Bár leginkább a hirtelen félbeszakadt romantikus kapcsolatokra asszociálunk a kifejezés kapcsán, valójában barátságokban is ugyanúgy előfordulhat. Sőt. A vizsgálat szerint minden harmadik ember élt már át ghostingot akár elszenvedőként, akár elkövetőként baráti kapcsolataiban. Annak ellenére, hogy egyre gyakoribb, érzelmileg nagyon megterhelő lehet, különösen azok számára, akik egyébként is alacsony önértékeléssel bírnak. 

Miért tűnik el valaki szó nélkül?

Azok a személyek, akik a szakításnak ezt a formáját választják elsősorban saját érzelmi kellemetlenségük elkerülésére összpontosítanak és nem gondolnak arra, hogy ez miként érintheti a másik személyt. Paradox helyzet, hogy 

akit ghostingolnak általában magában keresi a hibát, pedig az ilyen megoldás sokkal inkább az elkövetőről szól. 

Bár a ghosting kifejezés körülbelül öt éve került be a köztudatba, korántsem új keletű jelenség, hogy a kapcsolatoknak véget vetünk és erre a célra más-más stratégiákat alkalmazunk. A különbség annyi, hogy a technológia és a közösségi média fejlődésével sokkal feltűnőbbé vált, ha ignorálnak minket. Manapság annyira egyszerű elérni bárkit, hogy nem lehet nem észrevenni, ha valaki szándékosan hanyagol minket.

ghosting ghost definition GIF by merriam-webster
Annak ellenére, hogy egyre gyakoribb, a ghosting érzelmileg nagyon megterhelő lehet.

Az online kapcsolattartás másik hozadéka, hogy lehetővé vált olyan emberekkel ismerkedni, akikkel máskülönben nem kerülnénk kapcsolatba. A társkereső alkalmazások lényege, hogy olyanokkal randizhatunk, akikkel nem a közös baráti társaságban vagy a megszokott ismeretségi körben találkozunk. Ez azonban azt is magával hozta, hogy következmények és különösebb kockázat nélkül tűnhetünk el a másik életéből, hiszen valójában benne sem voltunk. 

Miért esik annyira rosszul? 

Akármennyire praktikusnak vagy kényelmesnek tűnhet a ghosting az elkövető részéről, valójában nagyon fájdalmas folyamatokat indít be. Először is, a társas elutasítás ugyanolyan agyi mintázattal jár, mint a fizikai fájdalom. Ez persze minden szakításról elmondható, ugyanakkor ghosting esetében mindez fokozódik a bizonytalansággal. Ha valaki egyik pillanatról a másikra eltűnik, kétséges helyzetet hoz létre. Az, akit ignorálnak, kapaszkodók nélkül találja magát, a saját lehetséges forgatókönyveire hagyatkozva. Lehet, hogy a másik tényleg rosszul van és aggódni kellene érte, lehet, hogy elfoglalt, de amint tud, keresni fog, lehet, hogy talált valakit, aki jobb nálam? Ilyen esetben 

nem tudjuk, hogyan reagáljunk, mert nem tudjuk igazán, mi történt.  

A másokhoz való kapcsolódási vágyunk annyira alapvető emberi tulajdonságunk, hogy mentális működésünk jelentős részét lefoglalja, mikor, hogyan reagáljunk társas helyzetekben. A szociális visszajelzések pedig kapaszkodóként szolgálnak, ami alapján szabályozhatjuk viselkedésünket.

first date GIF by Originals
Az online ismerkedés azt is magával hozta, hogy következmények és különösebb kockázat nélkül tűnhetünk el a másik életéből.

A ghosting visszajelzés híján megfoszt minket a biztonságérzettől, és úgy érezhetjük, hogy elveszítettük a kontrollt. Ráadásul saját magunkat kérdőjelezzük meg miatta. Miért nem számítottam rá, hogy így alakul? Mit tettem, ami miatt ezt érdemlem? Éppen ezért 

az elkövető szándékától függetlenül, hatását tekintve leginkább az érzelmi bántalmazáshoz hasonlítható. 

Eszközök nélkül hagyja ugyanis azt a személyt, akit ghostingoltak. Nincs lehetőség a kérdések feltevésére, a válaszokra, a másik nézőpontjának megismerésére vagy arra, hogy érzelmileg feldogozzuk a történteket, ami elengedhetetlen egy kapcsolat végén az önértékelés fenntartásához. 

Hogyan lehet továbblépni? 

A legfontosabb tisztázni magunkban, hogy az, ha valaki szó nélkül távozik az életünkből nem rólunk vagy a szerethetőségünkről árulkodik. A ghosting inkább az elkövető személyiségét vagy pillanatnyi kapcsolódási képességét mutatja meg. Hiszen aki ilyen módszert választ az elváláshoz, az 

vagy nem elég bátor ahhoz, hogy foglalkozzon az érzéseivel, vagy nem érti viselkedésének másokra gyakorolt hatását, vagy ami még rosszabb, nem törődik vele.  

Akármelyik lehetőség érvényes, elég hangos üzenet arról, hogy jelen állás szerint nem képes egy érett, egészséges kapcsolatra. A szakítás – a legtöbb esetben – hozzátartozik a kapcsolathoz. Aki azonban empatikusan és tisztelettel bánik a másikkal, az ilyen esetekben igyekszik minél kevesebb fájdalmat okozni. Ha pedig valaki nem képes erre, az valószínűleg egy kapcsolatban még kevésbé tudott volna működni. Éppen ezért jobb elengedni a szellemet” és tudatosítani magunkban, hogy a kapcsolat nem a mi hibánkból végződött így, és ennél jobbat érdemlünk!

A cikk ennek és ennek az összefoglalónak a felhasználásával készült. 

 

Felhasznált szakirodalom

Krossa, E., Bermana, M., Mischelb, W., Edward E. Smith, and Wager, T. 2011. Social rejection shares somatosensory representations with physical pain. Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS), 108 (15), p. 6270–6275, doi: 10.1073/pnas.1102693108.

Freedman, G., Powell, D. N., Le, B., & Williams, K. D. (2019). Ghosting and destiny: Implicit theories of relationships predict beliefs about ghosting. Journal of Social and Personal Relationships, 36(3), 905-924.

Leary, M. R., Haupt, A. L., Strausser, K. S., & Chokel, J. T. 1998. Calibrating the sociometer: The relationship between interpersonal appraisals and state self-esteem. Journal of Personality and Social Psychology, 74, p.1290-1299.

Williams, C., Richardson, D. Hammock, G., Janit, S. 2012. Perceptions of physical and psychological aggression in close relationships: A review. Aggression and Violent Behavior, 17, (6), p. 489–494.

Hasonló problémával küzdötök? Gyertek a Mindset Terápiás & Tanácsadó Központba, ahol tapasztalt szakembereink párterápia keretében segítenek újra megtalálni az összhangot!


Iratkozz fel hírlevelünkre!