Szabad élet? – A szorongáson segítő pszichoterápiás technikák

Mindennapi életünket, szokásainkat, választásainkat pszichológiai állapotunk nagyban befolyásolja. Így hiába szeretnénk szabadon élni, különféle fóbiáink, szorongásunk, depressziós periódusaink akadályozhatják szabadságunkat. Cikkünkben olyan pszichológiai módszereket mutatunk be, melyek segítenek a szorongás kezelésében.

A világon csaknem az emberek húsz százaléka szenved valamilyen stresszbetegségben a WHO 2019-es felmérése szerint. A témával már Freud is foglalkozott, aki a szorongást és a félelmet megkülönböztette egymástól. Szerinte a félelemnek mindig van valamilyen tárgya, melyet meg tudunk nevezni. Ezzel szemben amikor szorongást élünk át, nem tudjuk megmondani, miért is érzünk diszkomfortot. A szorongásos zavarokat hat nagy csoportba soroljuk, ezek pedig a pánikzavar, szociális fóbia, generalizált szorongásos zavar, obszesszív-kompulzív zavar, poszttraumás stressz zavar, fóbiák.

A szorongásos problémákkal küzdők ötvennégy százaléka nő, negyvenhat százaléka pedig férfi volt az elmúlt tíz év felmérései alapján.

A szorongás tünetei közé tartozik a túlzott félelem, a valóság hiánya, túlterheltség érzése, álmatlanság vagy alvási zavarok, pótcselekvések (köröm- vagy szájrágás), nyugtalanság, koncentrációs nehézségek, ingerlékenység. Testi szinten az izzadás, pirulás, hasfájás, emésztési problémák, mellkasban érzett nyomás, gyakran visszatérő megfázás vagy egyéb betegségek hívhatják fel a figyelmünket.

A hosszú távon is fennálló szorongás érrendszeri megbetegedések okozhat, valamint a rákos megbetegedések arányát is növeli.

Ebben a pszichológiai diszkomfortban szenvedők csaknem ötven százaléka depresszióval kapcsolódik össze. Életvitelünkben, mindennapi döntéseinkben, cselekedeteinkben, munkahelyi vagy iskolai teljesítményünkben is gátol. Ezzel akadályozva a fejlődést, kedvezőtlen párkapcsolatból való kilépést vagy a továbblépést. Egyszóval lassítja vagy gátolja a szabad élet kialakítását.

Így egy egészségesebb és teljesebb élet kialakításához mindenképp érdemes szakember segítségét kérni!

Hogyan szüntessük meg a szorongást?

A gyakorlatban kezelés előtt általában egy szorongásos és depressziós tünetekkel foglalkozó kérdőívet töltenek ki a páciensek, mint például Beck Szorongás Kérdőívét. Ezután megtörténik az első interjú, majd a kiválasztott terápiás módszerrel elkezdődik a kezelés. De melyik módszert válasszuk?

Az alábbiakban három terápiás módszert mutatunk be, melyekkel kezelni lehet a kellemetlen állapotot.

Szorongás megjelenése szimbólumok szintjén

A katathym imaginatív pszichoterápia (KIP) egy pszichoanalitikus eljárás, melyet egy német pszichiáter, Hansclar Leuner fejlesztett ki. A módszer a tudattalan folyamatokkal foglalkozik. A terapeuta kliensét relaxált állapotba segíti, majd megkezdődik egy adott kép előhívásával az imagináció. Ekkor a páciens és a segítő között párbeszéd keletkezik. A terapeuta kérésére előhívott kép háromdimenziós és környezetbe van ágyazva.

Az elképzelt kép minden részlete jelentést hordoz és érzelmi töltöttséggel rendelkezik.

Mivel a páciens módosult tudatállapotban (relaxációban) van, így elfojtott problémái, félelmei és szorongása képi, szimbolikus megjelenítést kapnak, melyeken a terapeuta segítségével együtt dolgoznak. Az imagináció után a páciens és a terapeuta strukturált kérdésekkel átbeszéli a képi élményeket.

Terápiás eljárások választásánál csoportos és egyéni ülések is rendelkezésünkre állnak.

A kognitív viselkedésterápia

A módszer lényege, hogy egy adott, szorongató helyzetről való gondolatokat átformálja, ezzel pedig a hozzáfűződő érzéseket megváltoztassa. A módszer szerint az, amit gondolunk egy adott tárgyról, befolyásolja a hozzá kapcsolódó érzéseinket. Így a terápia első lépéseként a negatív gondolatok felismerése a cél. Ebben a fázisban a kliens a terapeuta segítségével felismeri, hogy szorongása bizonyos helyzetekben eltúlzott vagy szükségtelen. A második fázisban a páciens előre kidolgozott stratégiák mentén tanulja meg kiértékelni szorongató helyzetét. Majd utolsó lépésként az eltúlzott negatív gondolatokat, valós gondolatokkal tanulja meg helyettesíteni a kliens. Mivel, ha a negatív gondolatok már tudatosítva vannak, azokat egyszerűen fel lehet váltani új, reális gondolatokkal.

Élet a jelenben – mindfulness-alapú kognitív terápia

Az eljárást Mark Williams, John D. Teasdale és Zindel Segal fejlesztették ki. A módszer ötvözi a kognitív viselkedésterápiát és a mindfulness meditációs technikát. Az eljárás abban különbözik a kognitív viselkedésterápiától, hogy célja a negatív gondolatoktól való távolságtartás, és nem azok helyettesítése. A kezelés során a mindfulness technikáját alkalmazva a páciens megfigyeli különböző helyzetekben fiziológiai és pszichológiai reakcióit. Ezáltal képessé válik viselkedésének tudatosítására és bejóslására adott szituációkban. Majd különböző stratégiák kidolgozásával a szorongató gondolatokat távol tudja tartani.

A három eljárás közül a katathym imaginatív pszichoterápia az analitikus terápiák csoportjába tartozik, és a tudattalan tartalmakat tárja fel, ezzel a szorongató problémát alapjaiban feldolgozva. A viselkedésterápiák, nevükből adódóan is a viselkedés megváltoztatásával foglalkoznak, mégpedig a gondolatok helyettesítése, átformálása által. Bár az analitikus módszerek akár évekig is elhúzódhatnak, addig a viselkedésterápiás eljárásokkal viszonylag rövid idő alatt érhetünk el szembetűnő eredményeket. Bármelyiket is választjuk, csak profitálhatunk belőlük! Sokan küzdenek a szorongás egy-egy típusával, melyeket komolyan kell venni. Mindennapi életünkön sokat könnyíthetünk, ha segítséget kérünk.

 

Felhasznált szakirodalom:

Kramer, E. S. (2010). Healing factors in guided affective imagery: A qualitative meta-analysis. Union Institute and University.

Shin, L. M., & Liberzon, I. (2010). The neurocircuitry of fear, stress, and anxiety disorders. Neuropsychopharmacology35(1), 169.

Spielberger, C. D. (2010). State‐Trait anxiety inventory. The Corsini encyclopedia of psychology, 1-1.

Hofmann, S. G., & Smits, J. A. (2008). Cognitive-behavioral therapy for adult anxiety disorders: a meta-analysis of randomized placebo-controlled trials. The Journal of clinical psychiatry69(4), 621.

Evans, S., Ferrando, S., Findler, M., Stowell, C., Smart, C., & Haglin, D. (2008). Mindfulness-based cognitive therapy for generalized anxiety disorder. Journal of anxiety disorders22(4), 716-721.

Kuyken, W., Watkins, E., Holden, E., White, K., Taylor, R. S., Byford, S., … & Dalgleish, T. (2010). How does mindfulness-based cognitive therapy work?. Behaviour research and therapy48(11), 1105-1112.

Hasonló problémával küzdesz? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!

Hasonló problémával küzdesz? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!


Iratkozz fel hírlevelünkre!