Olimpikonok a páston – élménybeszámolónk a FIE Vívó Világbajnokságról

Július 15. és 23. között rendezték meg Budapesten a 2019-es vívó-világbajnokságot. A sporteseménynek a BOK Sportcsarnok adott otthont. Mintegy 118 nemzet több mint ezer sportolója vett részt a tornán, ahol egyaránt láthattunk hatalmas meglepetéseket és meglepő kudarcokat. Az izgalom azonban mindvégig meghatározó volt. Élménybeszámolónk.

A vakító napsütésről léptem be a BOK Sportcsarnokba, ahol a néhány perces adminisztráció után a nyakamba akaszthattam a sajtóakkreditációmat igazoló kártyámat. A sajtószobában már javában dolgoztak a külföldi újságíró kollégák, akik minden leírt mondat után belekortyoltak a kávéjukba. Követtem a példájukat.

A létesítmény egyaránt kiszolgálta a sajtósok, a sportolók és a szurkolók igényeit is. Rengeteg önkéntes segítette a rendezők, bírók és sportolók munkáját, én is megkaptam a pontos útbaigazítást. A mérkőzések több mint húsz pályán folytak, három különböző teremben. A pástok mellett pedig találkozhattunk magukkal a sportolókkal.

Fotó: Hungarian Fencing Federation, Facebook.

A páston számtalanszor előfordult, hogy egy-egy sikeres vagy éppen sikertelen találat után számos sportoló üvöltött, akár az ellenfele, akár a közönség irányába. A jelenség miértjéről kérdeztük dr. Harsányi Gergő Szabolcs sportpszichológust, egyetemi adjunktust, aki maga is bő húsz éven keresztül vívott párbajtőrözőként. „Üvöltést természetesen más sportágakban is hallhatunk – gondoljunk csak mondjuk a kalapácsvetésre vagy a kosárlabdára –, ugyanakkor a vívásban több funkciója is megjelenik. Egyrészt feszültséglevezető hatása van, jellemzően egy-egy jól sikerült tus után, másrészt az ellenfél demoralizálására is alkalmazható. Vívásban lényeges, hogy ez az üvöltés az ellenfélnek háttal állva történik, vagy kifejezetten „ráüvölt” a másik vívóra. Utóbbi – ha szigorúan veszi a szabályokat a zsűri – sárga lapot is vonhat maga után (ahogy történt ez egy magyar vívóval májusban, egy párizsi világkupa-versenyen). Természetesen az üvöltés gyakorisága függ magától a sportoló személyiségétől, illetve a kulturális dimenziótól is. Vannak kultúrák, ahol ez elfogadottabb, míg máshol  kevésbé.” Dr. Harsányi megjegyezte, hogy az üvöltésnek a kétes esetekben akár a bírók döntésében is lehet szerepe. Míg a párbajtőrben mindkét vívó kap pontot, ha egyszerre gyulladnak ki a lámpák – emlékezzünk csak Siklósi Gergely utolsó találatára a VB döntőben –, addig tőrben és kardban a bíró dönt hasonló szituációkban, az alapján, hogy szerinte ki támadott. Így egy jól időzített, meggyőző üvöltés akár befolyásolhatja a zsűri döntését is.

A magyar sportolók végeredményét Udvarhelyi Gábor szövetségi kapitány megfelelőnek vélte, hiszen a tavalyi, Kínában megrendezett vb-hez képest – ahonnan üres zsebbel tértek haza a mieink – idén három éremmel, köztük egy arannyal az éremtáblázat negyedik helyére kerültünk. Siklósi Gergely aranya a verseny legkellemesebb meglepetésének számított, de ugyanilyen siker a két ezüst és a női kardcsapat 5. helyezése.

A Mindset csapata utólag is gratulál a szervezőknek, edzőknek, sportszakembereknek és a sportolóknak egyaránt!


Iratkozz fel hírlevelünkre!