Létezik a „vállalkozói személyiség”? – Milyen személyiségvonások valószínűsítik a sikeres vállalkozóvá válást?

Egyre gyakrabban hangoztatott megfogalmazás az, hogy a 21. század munkavállalója a vállalkozó. A kedvező törvényi szabályozásoknak hála egyre többen és többen kezdenek ilyen keretek között saját álmaik, ötleteik megvalósításába, s váltják ki ezzel teljesen vagy részlegesen alkalmazotti állásukat. Ugyanakkor másoknak ez eszébe sem jut. Felmerülhet a kérdés: miben mások a vállalkozók? Személyiségvonásaik mentén eltérnek-e a többi embertől? Cikkünkben erre keressük a választ.

A vállalkozókról gondolkodhatunk úgy, mint olyan személyek, akik – vállalva a bizonytalanságot – a „ki nem taposott” ösvényt választják, és nemcsak észreveszik, de a cselekvés útjára lépve aktívan ki is aknázzák a piaci lehetőségeket (Brandstätter, 2011; Lazear, 2004). Kirzner (1985) inkább az anyagi részt hangsúlyozva úgy véli, hogy a vállalkozó olyan személy, aki a profit lehetőségét látja meg egy kielégítetlen szükséglet mentén, és viselkedését, cselekedeteit úgy alakítja, hogy az az adott szükséglet minél többeket érintő kielégítését célozza.

Milyen ember a vállalkozó?

A fejünkben létezhetnek olyan feltételezések, hogy a vállalkozók bátrak, néha vakmerőek. Máskor önmegvalósítóknak tűnnek, de olykor láthatjuk őket öntörvényűnek vagy törtetőnek is. Tekintsük át a kutatási eredményeket, melyek olyan személyiségvonásokat azonosítanak, amik a sikeres vállalkozóvá válást valószínűsítik.

Biswas 2000-ben zajlott vizsgálatában három tényezőt jelöl meg. Eredményei szerint

az úgynevezett szabadúszók kreatívak, innovatívak és kockázatvállalók.

Brandstätter (2011) a híres Big5 személyiségmodell mentén elemezte az összefüggéseket, és arra jutott, hogy a vállalkozókból álló csoportot a magasabb lelkiismeretesség, nyitottság, extraverzió, illetve érzelmi stabilitás jellemezte. További kutatásokból az is kiderült, hogy

a teljesítményorientáltság, a függetlenség iránti vágy és a stressztűrő képesség mentén is eltérés van

a nem vállalkozó egyénekhez képest. Feladataikat nemcsak magabiztosan, hanem magas energiaszinttel és kötelességtudóan látják el. Legtöbbjük belső kontrollos egyén, ami azt jelenti, hogy úgy hiszik, saját életüket ők maguk tudják befolyásolni. Ellentétben a külső kontrollos személyekkel, akik rajtuk kívül álló dolgoknak (például sors, balszerencse) tulajdonítanak nagy szerepet. A sikeres vállalkozók emellett optimisták, és kitartóan, keményen dolgoznak céljaik eléréséért (Rauch és Frese, 2007; Brandstätter, 2011; Shane és Nicolaou, 2015).

Nem véletlen, hogy a vállalkozóknak igen sok dologban kell jónak lenniük. Sokszor egy személyben a tulajdonos felel mindenért: üzletfejlesztés, marketing, szolgáltatások, termékek stb.

Egy mindent befolyásoló változó: a szülők szerepe

A kutatások egy érdekes tényezőt, a szülők szerepét is kiemelik a vállalkozóvá válás kapcsán. Egyrészt nevelési stílusuk nagy szerepet kap abban, hogy a fentebb felsorolt személyiségvonásokkal milyen mértékben rendelkezünk. Másrészt az ő munkavállalói státuszuk is fontos lehet. Honig és Davidsson (2000) szerint a szülők vállalkozó volta igen erősen bejósolja utódjuk pénzkereseti módját. Sikeres vállalkozásukkal ugyanis

nemcsak példát mutatnak gyereküknek, hanem szabadúszó szemléletet és kompetenciákat is közvetítenek számára.

Schoon és Duckworth (2012) nemi különbségeket is elemző vizsgálata szerint a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel lettek vállalkozók akkor, ha az apa ebben a státuszban tevékenykedett. Nők esetén a szülők társadalmi-gazdasági státusza bizonyult befolyásoló faktornak.

Összességében elmondható, hogy egy sikeres saját tulajdonú üzlet felépítése valamelyest személyiségstruktúra kérdése. A vállalkozás egy olyan kihívásokkal teli felfedezési folyamatot jelent, amely reziliens, rugalmas személyiséget és igen összetett készségrendszert követel meg. Érdemes tisztában lennünk tehát azzal, hogy cégünk építésének nem kihagyható része a személyiségünk és az önismeretünk fejlesztése. Ennek érdekében kérjünk segítséget, egyéni konzultációt szakemberektől. A fenti összefüggések mentén pedig ne feledjük, hogyha magunkon dolgozunk, akkor egyben a vállalkozásunk sikerén is munkálkodunk.

 

Felhasznált szakirodalom:

Biswas, U. N. (2000). Impact of Entrepreneurs’ Personality Characteristics on Employee Perception of Organisational Climate in Small-Scale Enterprises. The Journal of Entrepreneurship9(1), 49-62.

Brandstätter, H. (2011). Personality aspects of entrepreneurship: A look at five meta-analyses. Personality and individual differences51(3), 222-230.

Honig, B., & Davidsson, P. (2000, August). The role of social and human capital among nascent entrepreneurs. In Academy of Management Proceedings (Vol. 2000, No. 1, pp. B1-B6). Briarcliff Manor, NY 10510: Academy of Management.

Kirzner, I.M. (1985) ‘Prices, the communication of knowledge, and the discovery process’, in Leube, K.R. and Zlabinger, A.H. (Eds.): The Political Economy of Freedom: Essays in Honor of F.A. Hayek, pp.193–206, Philosophia Verlag, Munich.

Lazear, E. P. (2004). Balanced skills and entrepreneurship. American Economic Review, Papers and Proceedings, 94(2), 208–211.

Schoon, I., & Duckworth, K. (2012). Who becomes an entrepreneur? Early life experiences as predictors of entrepreneurship. Developmental psychology48(6), 1719.

Shane, S., & Nicolaou, N. (2015). Creative personality, opportunity recognition and the tendency to start businesses: A study of their genetic predispositions. Journal of Business Venturing30(3), 407-419.

Rauch, A., & Frese, M. (2007). Let’s put the person back into entrepreneurship research: A meta-analysis on the relationship between business owners’ personality traits, business creation, and success. European Journal of work and organizational psychology16(4), 353-385.


Iratkozz fel hírlevelünkre!