Hogyan segít rajtunk a sírás?

A sírást  az örömkönnyek kivételével  negatív érzéseinkhez, fájdalomhoz, stresszhez társítjuk. Ezért meglepetésszerűen hangozhat, amit egy új kutatás eredménye hozott: a sírás pszichológiai szempontból kifejezetten pozitív hatású. 

Életünk első percétől kezdve jelen van. Az első és egyetlen csecsemőkori kommunikációs lehetőség a sírás. A babák minden szükségletüket a sírással fejezik ki, az anyuka a különböző sírások azonosításával tudja felismerni, mire vágyik a gyermeke. Kifejezhet fizikai és érzelmi szükségletet, hiányállapotot is. Később a sírás helyett a beszéd lesz a kommunikáció eszköze, és előbbi érzelmi válaszreakcióként funkcionál.

Tények a sírásról

Háromféle könnyet különböztethetünk meg fiziológiailag:

  • bazális: a szaruhártya és kötőhártya nedvesen tartásáért felelősek, védik a szemfelszínt.
  • reflex: az irritáló anyagok kimosása a céljuk. Ezek jelennek meg, amikor sok por megy a szemünkbe, vagy a vöröshagyma feldarabolásakor.
  • emocionális: érzelmekre adott válaszként jelentkeznek. Ezek a könnyek több stresszhormont tartalmaznak, mint a másik két típus. Azaz a cikkünkben emlegetett sírás ezekhez a könnyekhez kapcsolódik, amelyek csak az emberi fajnál megfigyelhetők.
A felnőtt sírás érzelmi állapotokhoz kapcsolódik.

A sírás társadalmi megítélése az elmúlt időben változott, azonban sokan még mindig a gyengeség jelének tartják. Ennek következménye lehet, hogy a kutatások szerint a férfiak – saját bevallásuk szerint – kevesebbet sírnak, mint a nők. Egy régebbi kutatásban a vizsgálati személyek saját maguk hosszabb ideid regisztrálták a sírási alkalmakat. Ezen eredmények szerint az amerikai nők egy hónapban átlagosan 5,3 alkalommal, míg a férfiak 1,4 alkalommal sírtak. A magyar mintában mind a nők, mind a férfiak sírási aránya ennél kevesebb volt: a nők átlagosan 3,1-szer, a férfiak 0,74-szer sírtak egy hónapban. Ezen eredményekben a

síráshoz kapcsolódó kulturális különbségek

is tetten érhetők. Ezek alapján az érzelemkifejezés ezen formája az amerikai kultúrában jobban elfogadottnak tűnik, mint hazánkban. A továbbiakban részletezett kutatások kitér arra, hogy miért lehet fontos, hogy elfogadjuk a sírást mint reakciót, és beengedjük mindennapjainkba.

A sírás pozitív hatásai

A felnőttkori sírás kutatása igen nehéz, annak intim jellege miatt. Az emocionális könny egyedi összetételének köszönhetően a sírás fiziológiailag és pszichológiailag számos dologban segíti az emberi szervezetet és az érzelmi egyensúlyba kerülést. Egy friss kutatás a sírás felépülésben és stresszel való megküzdésben való szerepét átfogóbban igyekezte vizsgálni. A kutatás feltevése az volt, hogy a sírás közben végbemenő fiziológiai változások elősegítik a stresszel való megküzdést és az ez utáni, normál működéshez való visszatérést. Női hallgatókat véletlenszerűen osztottak csoportba, egyik felük szomorú, másik felük semleges videót tekintett meg, amely tizenhét percig tartott. A szomorú videókat az extrém érzelmi ingerlés céljából választották – azt figyelték, hogy ennek a csoportnak a tagjai sírnak-e vagy sem. Azaz három csoport alakult ki: a semleges videót néző csoport, a szomorú videón sírók csoportja, és a szomorú videón nem sírók csoportja. Azt feltételezték, hogy azok, akik sírnak, a nem síró, és a semleges videóingert átéltekhez képest

  • hosszabban ellen tudnak állni a stresszes feladatnak,
  • kortizolszintjük alacsonyabb lesz a sírás után,
  • gyorsabban visszatérnek az eredeti fiziológiai működésükhöz a stresszornak való kitettség után.

A normál fiziológiai működésüket a videó előtt öt percen keresztül figyelték meg. Ezután megtekintették a semleges vagy szomorú videót, majd egy fizikai stresszor érte őket: hidegnyomás teszten vettek részt. Ezen eljárás során egy percig a kezet hideg vízbe teszik és az ennek hatására bekövetkező változásokat mérik. A szívverést és légzést az egész kísérlet folyamán rögzítették, a kortizol szintjét pedig négy különböző időpontban mérték a vizsgálat során. Az elemzések nem mutattak különbséget a három csoport között a hidegnyomás-próbára való reagálásban és a kortizolszintben. Azonban a légzésszám növekedett a semleges videót nézők, és a szomorú inger ellenére sem sírók között, míg a síró vizsgálati személyeké stabil maradt. Ezenkívül a pulzusszám is mutatott érdekes eredményeket: közvetlenül a sírás előtt lassult, és az első sírási periódusban visszatér az alapértékhez. Ezekből az eredményekből a kutatók azt sejtik, hogy

a sírás elősegítheti a biológiai homeosztázis fenntartását.

Ez egyrészt tudatosan, célzott légzésen keresztül, amely önmegnyugtatásként hat, másrészt tudattalanul a pulzusszám szabályozása révén. Azaz a legfontosabb funkció talán az önmegnyugtatatás, amely a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásán keresztül tud létrejönni akkor, amikor sírunk. Ezen kívül

a sírás közben megjelenő hormonok segítenek abban, hogy fizikailag és érzelmileg megkönnyebbüljünk,

javuljon hangulatunk. Azaz az oxitocin és endorfinok fájdalmat csillapítanak és hozzájárulnak jóllétünkhöz. A szociális szempontok szerint pedig újabb előnnyel szolgálhat: kiválthatja környezetünkből az együttérzést, így társas támaszhoz juttat minket, amely segítő funkciót tölt be nehéz helyzetünkben.

Mikor baj a sírás? 

Láthatjuk, hogy a sírás egy normális érzelmi válasz, amelynek több egészségre és társas létre gyakorolt pozitív hatása van. Azonban felhívnánk a figyelmet arra, hogy a sírás a depresszió tünetei közé is tartozik. Így ha azt tapasztaljuk, hogy

  • gyakran,
  • kiszámíthatatlanul,
  • különösebb kiváltó ok nélkül,
  • vagy kontrollálhatatlanul

történik, és más tünetekkel is együtt jelentkezik, akkor fontos szakemberhez fordulnunk. Valamint érdemes odafigyelnünk a hozzánk közel állókra is, a gyerekekre kifejezetten. Hiszen a gyermekkori és serdülőkori depresszió egy létező jelenség, és az ő problémáik felismerésében mi tartozunk leginkább felelősséggel. Gyerekkorban 0.4 és 2.5 százalékra teszik ennek előfordulását, azonban serdülőkorra ez a szám 11.6 százalékra kúszik. A depresszió gyakran öngyilkossági gondolatok jelenlétével járhat együtt. A fiatalok korosztályában pedig Magyarországon és az USA-ban is második vezető halálok az öngyilkosság. Ezért fontos, hogy ha környezetünkben erre utaló jeleket tapasztalunk, biztassuk az illetőt segítség kérésére. A sírás tehát egy hasznos és sokszor felszabadító, természetes dolog, fontos, hogy teret tudjunk adni a rossz érzéseinknek, szomorúságunknak is. Azonban ha túlzott mértéket ölt, komolyabb mentális betegség jelzése lehet.

 

Felhasznált irodalom:

10 Leading causes of death. (2017). Centers for Disease Control and Prevention (CDC) WISQARS Leading Causes of Death Reports.

Sharman, L. S., Dingle, G. A., Vingerhoets, A. J., & Vanman, E. J. (2019). Using crying to cope: Physiological responses to stress following tears of sadness. Emotion.

Szabó, P. (1989). Újabb adatok az emocionális sírásról. Pszichofiziológiai füzetek 5., A MTA és a Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság közleményei.

További források ittitt, és itt.

A cikkben leírt problémákkal szembesülsz mindennapjaidban? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében segítenek túljutni ezeken!


Iratkozz fel hírlevelünkre!