Egy lépés önmagunk felé – tudósítás kerekasztal-beszélgetésünkről

A futás világszintű népszerűsége vitathatatlan: bárhol, bármikor, bárki űzheti, nem szükséges hozzá sok speciális felszerelés, sem bonyolult technikai felkészülés. Ráadásul nemcsak fizikai, de mentális és pszichés hatásai is kiválóak. Ezt a témát fejtettük ki Menczel Zsuzsa tanácsadó szakpszichológus, Túróczi „Irunmom” Réka hobbi futó-triatlonista, és Dani Áron közép- és hosszútávfutó közreműködésével, a beszélgetést a Mindset Sportpszichológia viselkedéselemzője, Kiss András moderálta.

Elsőként arról gondolkodtak a beszélgetés résztvevői, hogy minek köszönheti népszerűségét manapság a futás, hogyan vonz be ennyi embert ez a fajta testmozgás. A két női résztvevő egyetértett abban, hogy fontos a közösségépítő jelleg, a társas élmény. Továbbá mindketten kiemelték, hogy főként a szabadban való edzés az, ami igazán divatossá vált az elmúlt időszakban. Menczel ezt azzal magyarázta, hogy a sok irodai munka mellett az embereknek nem arra van szükségük, hogy átmenjenek egy másik zárt helyre és ott edzenek, inkább a természetben kapcsolódnak ki. Mindemellett Menczel szerint az is fontos tényező a futás népszerűségében, hogy

a különböző futóversenyeken lehetőség van hobbi sportolóként profi atlétákkal is versenyezni.

Később Túróczi ezt azzal egészítette ki, hogy a versenyek növekvő száma miatt a hobbi futók is több sikerélménnyel gazdagodhatnak, mint régebben, amikor éves szinten körülbelül 20 verseny volt országszerte. Dani szerint az elmúlt 50-60 évben nagy változáson ment keresztül az emberek élete, amely miatt sokkal jobban kell figyelnie mindenkinek az egészségére. Úgy gondolja, hogy az emberek igyekeznek életük olyan területére nagyobb energiát fektetni, amelyre tényleges ráhatásuk van, mint például a táplálkozás vagy a testmozgás.

A beszélgetés résztvevői (balról jobbra haladva): Kiss András (moderátor), Menczel Zsuzsa, Dani Áron, Túróczi Réka.

Ezt követően Kiss a közösségi média szerepéről kérdezte a kerekasztaltagokat. Dani Áron kiemelte a pozitív visszacsatolások fontosságát, elmondta, jóleső érzéssel tölti el, hogy bármilyen tartalmat oszt meg, arra pozitív visszajelzések érkeznek. Azonban megjegyezte azt is, hogy a közösségi médiának nagy szerepe van abban, hogy a klasszikus sportok (például az atlétika) válságukat élik, az újabb, izgalmasabban közvetíthető sportágakkal szemben. Túróczi 13 éve fut, ezalatt rengeteg szép helyen járt a természetben, mióta lehetősége van, azóta megörökíti ezeket, hogy mások számára is olyan energiákat adhasson, mint számára. Menczel felhívta az influenszerek szerepének jelentőségét a kérdésben. Korábbi kutatásai alapján az influenszerek hozzájárulhatnak a külalakkal kapcsolatos „normatív elégedetlenség” érzéséhez, amely a meg nem felelés érzését jelenti. Úgy gondolja, hogy a 8 órában dolgozó emberek számára nem egyszerű beilleszteni a tudatos táplálkozást és az edzést. Itt rákanyarodtak az időmenedzsment nehézségeire. Ezzel kapcsolatban Túróczi saját élményeiről számolt be. Úgy gondolja, hogy a női test 365 napos odafigyelést igényel. Családanyaként és dolgozó emberként nagy szüksége van rugalmasságra, kreativitásra és segítségkérő képességre ahhoz, hogy be tudja illeszteni a naptárába a heti 4-6 edzést. Jó tanácsként azt fogalmazta meg, hogy

munka után nem szabad leülni.

Túróczi edzés közben piheni ki magát fejben, és ez segíti abban, hogy gyermekeivel újult erővel tudjon foglalkozni esténként. Dani szerint az önismeret segíti az időmenedzsmentet, Menczel szerint pedig érdemes átgondolni, hogy egyes céljaink belső igényünk kielégítését szolgálják-e vagy külső nyomásra váltak céllá. Utóbbiakat érdemes lehet elengedni.

Futunk-e a problémáink elől? – tette fel a kérdést a beszélgetés moderátora. Menczel szerint,

ha elnyomjuk a problémát, akkor az kijön máshol,

ezáltal kettős probléma jön létre. Ezért nem érdemes a futást mint megküzdést alkalmazni. Továbbá, ha valaki nem akarja abbahagyni az edzést, ott ragad az edzőteremben vagy a pályán, akkor akár testedzés-függőség is kialakulhat. Ezután szóba kerültek a felkészítést segítő módszerek. Menczel szerint a mentális tréning verseny- és hobbi sportolók számára is egyaránt hasznos lehet. A mentális felkészülés és mentális hibajavítás szerepére hívta fel a figyelmet, amelyben egy szakember sokat tud segíteni. Továbbá kiemelte a szimbólumokban való gondolkodás segítő hatását is, ehhez kapcsolódott Túróczi is, aki arról számolt be, hogy önmagát mint egy szép és kecses állatot (ló, leopárd) szokta elképzelni. Az imagináció által biztonságérzetet tud elsajátítani.

Dani Áron a belső beszéd kapcsán megjegyezte, hogy próbálja elkerülni a negatív jellegű mondatokat. Mert ha azt mondogatja, hogy csak ne kezdjen el fájni a lába, akkor hamarosan jelentkezik valamilyen probléma a lábában. Beszámolt arról is, hogy egy edzés végén elkezdte érezni, hogy húzódik a bokája. Belső beszéddel a fókuszt áthelyezte a bokájáról a karjára, amelynek hatására eltűnt a fájdalom. Dani szerint

minden a fókuszon múlik, és ezek a technikák a hétköznapi életben is használhatóak.

Túróczi szerint is fontos a pozitív gondolkodás, a pozitív belső beszéd, amely őt a holtpontokon való átlendülésben segíti. Menczel a Stop-technikát hozta be a negatív belső beszéd és a negatív spirál megakadályozásának kezelésére. Ennek lényege, hogy bármilyen betörő negatív gondolatnál azt mondjuk magunkban, hogy „stop” – akár harmincszor egymás után. Még jobb, ha van valamilyen motiváló, előremutató, dinamizáló mondat is a tarsolyunkban, hogy a negatív gondolatokat pozitívvá formázzuk. Dani ehhez tudott kapcsolódni, mivel tapasztalatai szerint a mély és kusza gondolatok problémát okozhatnak magas teljesítménynél. Szerinte egy-egy egyszerű mondat is segíthet a nehéz helyzetekben. Saját példája a Creed című filmből való, amikor Rocky a futópadon szenvedő tanítványának csak annyit mond folyamatosan, hogy „One step, one punch” (magyarul: egy lépés, egy ütés).

Részlet a Creed című filmből.

Ősszel több nagyszabású futóversenyt is rendeznek országszerte. Ennek kapcsán kérdezte meg Kiss, hogy miért érdemes ezeken indulni, mi ezeknek a versenyeknek a hozadéka. Dani szerint megkönnyíti az edzések strukturálását, mivel

a pontosan kijelölt, konkrét célok segítik az edzést.

Túróczi szerint a tömeg húzza magával a sportolót, ezáltal versenyhelyzetben többet hoz ki magából az ember. Továbbá véleménye szerint az emberek szeretnek versenyezni és megmutatni önmagukat. Egy-egy versenyen pedig lehetőség van a fejlődési eredmények megmutatására mások és önmagunk felé egyaránt. Menczel azzal egészítette ezt ki, hogy a versenyek többet hoznak ki az egyénből, mint amennyit gondolnak magukról, illetve hozzátette még, hogy a futás egy adaptív mód lehet arra, hogy ne kerüljünk életközépi válságba, hanem egyfajta előremenekülésként, új célokat meghatározva a futásban leljük örömünket.

A közönségkérdések során több téma is felmerült, a közönség aktívan bevonódott. Szó volt az énidő fontosságáról, amelyhez a természetes önzőség erősítését emelték ki a mártírkodással szemben. Szóba kerültek olyan lehetőségek, amelyek egy időben szolgálják szülő és gyermek sportolását, valamint a testedzés-függőség és más függőségek közötti párhuzamokról is közösen gondolkodtak Pszicho-Kávéházunk résztvevői.

•••

Ha te is szívesen gondolkoznál a futás lélektanáról, akkor várunk vasárnap egyedi workshopunkon.


Iratkozz fel hírlevelünkre!