Versenyelőny a munkaerőpiacon – hogyan szerezz jobb állást?

Számos állást kínál a munkaerőpiac, viszont ahhoz, hogy igazán kitűnjünk a jelentkezők közül és jó lehetőségekhez jussunk, nem elegek a szakmai kompetenciáink. Hiába a megfelelő szaktudás, ha nem rendelkezünk olyan készségekkel, melyek a munkahelyi teljesítményt tekintve elengedhetetlenek. Melyek ezek a készségek, és miért fontosak? Cikkünkből kiderül.

Amikor találunk egy álláshirdetést, láthatjuk, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnünk: az elvárt szakmai követelmények mellett felsorolnak olyan készségeket is, amelyek megléte előnyt jelent a kiválasztás során. A végzettségünk vagy szakmai készségünk azt a mérhető és igazolható tudásunkat jelöli, amelyeket valamilyen oktatási intézményben szereztünk meg. Ide soroljuk a különböző nyelvtudást igazoló bizonyítványokat vagy az iskolai végzettséget. Az ezzel kapcsolatos készségeinket nevezzük hard skills-nek, azaz kemény készségeknek. Vannak azonban olyan elvárások is, melyek

nem köthetőek speciálisan egy-egy munkakörhöz, hanem valamennyi pozíció esetében hasznosak: ezek a soft skillek, vagy más néven lágy készségek.

Ennek a tudásnak a megszerzése nem köthető szorosan oktatási intézményekhez, az életünk, a szocializáció során vagy különböző élethelyzetek következtében alakulnak ki, például a problémamegoldási készség. A fő különbség a kemény és a lágy készségek között az, hogy más intelligenciát és különböző tanulási folyamatokat kívánnak meg.

Az öt legfontosabb lágy készség Bernd Schulz szerint:

1. Jó kommunikációs készség

Talán az egyik legáltalánosabban használt készség, viszont amennyire egyszerűnek tűnik a gyakorlása, annyira tartogathat meglepetéseket. A jó kommunikátor nemcsak jó beszédkészséggel rendelkezik, hanem képes az aktív hallgatásra és az összetett ismeretek érthető átadására is, függetlenül attól, hogy milyen összetételű a hallgatóság. Gondoljunk egy olyan vezetőre, aki elmondja, amit akar, de nem hallgatja meg a kollégáit, és olyan szakszavakat használ, amelyeket nem mindenki ismer. Ezt a vezetőt a hallgatóság valószínűleg rossz kommunikátornak tartaná, hiszen a kommunikációban egy „adónak” és egy „vevőnek” is részt kell vennie.

Hiába tudja valaki választékosan kifejezni magát, ha a hallgatóság nem képes befogadni az üzenetét. 

2. Logikus gondolkodásra való képesség

A logikus gondolkodás készsége nemcsak azt jelenti, hogy képesek vagyunk bizonyos folyamatokat átlátni és komplexen kezelni, hanem azt is, hogy képesek vagyunk a megszerzett ismereteket új struktúrába áthelyezni. Összefügg a kommunikációs készséggel: az információkat olyan formában kell továbbadni a hallgatóságnak, hogy a lényeget közölve ők is megértsék azt. 

3. Együttműködési hajlandóság

Számos szervezet helyezi át a hangsúlyt az egyéni munkáról a csapatmunkára, és „több szem többet lát” elven szervezik a folyamatokat, így érthető, hogy mennyire fontos az együttműködés. Egy projekt eredményessége sok esetben nemcsak egy ember teljesítményétől függ, hanem a teljesítmények összeadódnak, és nehéz elkülöníteni egyénenként a hozzáadott értéket. Elengedhetetlen, hogy a munkatársak tudjanak együttműködni, toleránsak legyenek egymással szemben.

Ennek hiányában a csapaton belül „kakaskodás” alakulhat ki, amely sem a munkavégzésre, sem a szervezetre nincs pozitív hatással.

4. Problémamegoldási készség

Komplex és felgyorsult világunkban gyorsan kell reagálni a bennünket érő változásokra: nem elég időben felfedezni a problémákat, hatékonyan meg is kell oldani őket. Gyorsan kell döntenünk, sok esetben nincs lehetőségünk és időnk több alternatívát felsorakoztatni, így ehhez a készséghez elengedhetetlen a rugalmasság és a döntésre való képesség. A döntésre való képességben benne rejlik a felelősségvállalás: döntésünk mellett ki kell állnunk, és képesnek kell lennünk felvállalni azt.

5. Hatékony időgazdálkodás

Egyszerűnek tűnhet, de korántsem az: a munkahelyi teendők mellett a magánéletünket is menedzselnünk kell, az élet számos területén kell helytállnunk. Ez hatékony időgazdálkodási képesség nélkül lehetetlen: jusson eszünkbe egy olyan ismerősünk, aki mindenhonnan elkésik. Nem mondanánk, hogy hatékonyan osztja be az idejét, nem igaz? A hatékony időgazdálkodásban azonban nemcsak a pontosság, de a megbízhatóság is benne rejlik. Egy munkahelyen a szoros határidők mellett megengedhetetlen a pontatlanság. Azon túl, hogy a szervezet szempontjából sem pozitív, a munkatársak személyközi kapcsolatait is negatívan befolyásolhatja: a pontatlanság és ezáltal a megbízhatatlanság csökkentheti az egymásba vetett bizalmukat. 

Ezek a készségek azonban nemcsak egy állásinterjún lehetnek az aduászaink, hanem egy szervezetben egy előléptetéshez is hozzá segíthetnek bennünket. Fejleszthetőek is: könyveken és tréningeken kívül akár egymástól „eltanulva” is megszerezhetőek.

•••

Ha te is keresed még az „igazit” a munkában, fejlesztenéd önismeretedet és kreatív feladatokkal terveznéd a karrieredet, csatlakozz intenzív hétvégi művészetterápiás csoportunkhoz!

 

Felhasznált irodalom:

Matteson, L. M., Anderson, L., Boyden, C. (2016). “Soft Skills”: A Phrase in Search of Meaning. Johns Hopkins University Press, 16(1), 71-88.

Nickson, D., Warhurst, C., Commander, J., Hurrell, A. S., Cullen. A., M. (2012). Soft skills and employability: Evidence from UK retail. Sage Journals, 33(1).

Schulz, Bernd (2008). The importance of soft skills: Education beyond academic knowledge. 

Robles, M. M. (2012). Executive Perceptions of the Top 10 Soft Skills Needed in Today’s Workplace. Sage Journals,  Business and Professional Communication Quarterly, 75(4). 


Iratkozz fel hírlevelünkre!