Csábítás – hol a határ?

Csábítás. Mit is takar ez a fogalom? A legegyszerűbben talán így fogalmazhatjuk meg: az egyik próbálja elcsavarni a másik fejét. Csábításkor hízelgünk, udvarolunk, le akarjuk nyűgözni egymást. Partnerünk ezt vagy elfogadja és pozitívan reagál a csábításra, tehát lesz következő találka, vagy elutasító és a kapcsolat megszakad. Csábítás közben mind a férfiak, mind a nők taktikáznak. Egyrészt próbálják a fizikai és társas vonzóságukat előnyösebben feltüntetni a másik előtt. Másrészt mindennel szemben érdeklődőek, ami a csábított felet vonzza (legyen szó akár egyéjszakás kalandról, akár komoly kapcsolatról). És nem utolsósorban: flörtölnek. De hol is határ? Mikortól beszélünk csábításról, és mikortól erőszakoskodásról vagy éppen manipulációról? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Messziről kezdjük a bevezetőnket, de érdekes, hogy a pszichológiában mikre asszociálhatunk a csábítás kapcsán. Sigmund Freuddal, a pszichoanalízis atyjának csábításelméletével indulunk. Az elmélet a hisztériás betegek problémájának legmélyét hivatott felszínre hozni, mely szerint a Freud pácienseit ért, gyermekkorban elszenvedett felnőtt szexuális közeledés, bántalmazás, megrontás, abúzus minden esetben ténylegesen megtörtént eseményeknek tulajdonítható. Freud azonban 1897-ben revideálta teóriáját, és úgy gondolta, a felnőttkori emlékek csupán gyermekkori fantáziák, fantáziálások maradványai, melyek arról szólnak, hogy a felnőtt a gyermeket elcsábítja. (Freud ezzel nem tagadta a gyermekek elleni erőszak meglétét, és annak későbbi, felnőttkori patológiás következményeit sem.) A Három értekezés a szexualitás elméletéről című művében (1905) kifejti pszichoszexuális elméletét. Ebben konyhanyelvre lefordítva azt (is) feszegeti, hogy a csábításelmélet helyett a gyermek az, aki csábítja az ellenkező nemű szülőjét. Ez azonban olyannyira elfogadhatatlan a gyermek tudata számára (hiszen mindkét szülőjét szereti), hogy inkább elfojtás alá, a tudattalanba kerül. A 3-6 év körüli gyermek, aki a fallikus szakaszban van, és Ödipusz-komplexusa miatt azonos nemű szülőjével szemben ellenállást gyakorol, hogy ellenkező nemű szülőjét elcsábítsa. „Terve” azonban nem sikerül, és megérti, hogy könnyebb inkább azonosulnia azonos nemű szülőjével, hogy ellenkező nemű szülőjét maga mellett tartsa. Ennek eredményeképpen egyik szülőjét sem „veszíti el”.

A csábítás mint iparág

Freud tehát a gyermeki csábítást fejtette ki, mely a gondozók, a szülők felé irányul, de mi a helyzet velünk, felnőttekkel?

Az evolúciós gyökerekre és motivációkra talán egyszerűbb a válasz: fajfenntartás, az pedig csábítás nélkül nem megy. Az állatoknak számtalan eszközük van arra, hogyan csavarják el kiválasztottjuk fejét. Szagot, hangot, színt változtatnak, erőt fitogtatnak, vagy akár ténylegesen meg is küzdenek kiszemeltjükért. Azonban az ő udvarlásuk is (akárcsak az emberé) lehet békés, kedves, vicces, manipulatív, sőt agresszív is.

Az állatok udvarlásuk során gyakran megküzdenek a kiszemeltjükért.

Humán udvarláskor vagy megmozdul bennünk valami a másik fizikai külsejét, beszédét, humorát illetően, vagy nem. Ezt a másik vagy elfogadja, vagy nem, mindenesetre nagyon érdekes dologra bukkantunk ennek kapcsán.

Egy angol oldalon találtuk cikkünk egyik forrását (melyből dokumentumfilm is készült). A cikket egy riporter készítette saját élmények alapján. Röviden vázoljuk a cikk tartalmát.

Adott egy több millió fontos üzlet, a Játék (Game), ahol férfiak tanítanak más férfiakat a csábítás művészetére. A leckéket online is árulják az „edzők”. A cél, hogy a férfiak minél több nőt, minél rövidebb idő alatt szexuálisan magukévá tegyenek. Az online oldal már több százezer feliratkozóval számolhat. Gyors eredményeket ígérnek rövid idő alatt. A magukat coachoknak vagy „felszedő művészeknek” (pick-up artist) nevező férfiak csak férfiaknak tanítanak szabályokat, adnak tippeket, a megszólított nők (utcán, tömegközlekedési járművön, áruházban) nem tudják, hogy egy játék részei. Az áldozatul esett nők közül néhányat később meghallgattak, és beszámolóik alapján a csábítás szó helyett a zaklatást használták. A cél szentesíti az eszközt alapon a folyamat valóban könnyen átcsúszik kitartó zaklatásba, és egyben el is maszatolja a másik fél ehhez való hozzájárulását. A riporter profi, értékesíthető nőgyűlöletként beszélt a Játékról, ahol több tucat „edző” dolgozik azon, hogy bővítsék ezt a feltörekvő iparágat.

Ez azok számára különösen kedvező, akik úgy érzik, szükségük van egy tervre, egy útmutatóra, egy vázlatra ahhoz, hogy a nők közelébe kerüljenek. Ezért a csábítási „órákat” természetes közegben (utcán, bárban, múzeumban) tartják.

A riporter néhány hónappal később (már a média embereként) megkereste egy utcai „óra” alkalmával az egyik coachot, és kérdőre vonta. Azt a választ kapta, hogy ez művészet, nem manipuláció, csak segítenek a férfiaknak a nők elcsábításában. Ez azért is kedvező, mert így próbálják csökkenteni a nők elleni erőszakot, és növelni a közös megegyezésen alapuló szexuális közeledés.

A Játékon során minél több nőt kell minél rövidebb idő a alatt elcsábítaniuk a férfiaknak.

A Játékon kívül nem egy ilyen, férfiakat segítő videóbloggerrel találkozhatunk az interneten. A tanácsadás, bíztatás, bátorítás, és a későbbi pozitív visszajelzés vagy kapcsolati siker mindenképpen jó hatással lehetnek az önértékelésre. Azonban felmerül a kérdés, hogy valóban ez lenne-e a legjobb megoldás az önbizalom növelésére.

Üde példa és udvarlási szokás az állatvilág tárházából: a legtöbb paradicsommadár hím egyedei tollazatukkal és párzási rítustáncukkal próbálják felhívni a kinézett nőstény egyedek figyelmét. Egyesek egyedül, mások csapatokba verődve lejtik el udvarlási táncukat a tojóknak.

Így is lehet. Mindenki döntse el, neki melyik a szimpatikusabb.

 

Felhasznált irodalom:

Child, J., & Byrne, G. (2017). Attacks on the mind and the legal limits of the seduction industry.

Hatfield, E., & Sprecher, S. (2015). Seduction. The International Encyclopedia of Human Sexuality, 1115-1354.

O’Neill, R. (2018). Seduction: Men, masculinity and mediated intimacy. John Wiley & Sons.

Szummer, Cs. (2012). Freud kettőssége és termékeny homályossága.

https://www.bbc.co.uk/news/extra/tmZeuc7TX0/the-seduction-game


Iratkozz fel hírlevelünkre!