Zsonglőrködés a teendőkkel – a multitaskinggal járó stressz

Biztosan előfordult már veled is, hogy vezetés közben telefonáltál, ebéd közben e-mailekre válaszoltál vagy filmnézés közben egy barátoddal beszélgettél. Manapság a technológia könnyen lehetővé teszi, hogy egyszerre több dologgal foglalkozzunk, hiszen szinte percenként érkeznek az értesítések, üzenetek okos eszközeinkre. De hogyan befolyásolja ez a hatékonyságunkat, és hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet a multitaskolásból? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Felgyorsult világunkban egyre több a feladatunk, s úgy érezhetjük, ha egyszerre több dolgot csinálunk, akkor hatékonyan kihasználjuk az időnket. Mondhatnánk úgy is, hogy egy olyan világban élünk, ahol a multitaskingot – azaz a párhuzamos feladatvégzést – túlélő eszköznek használjuk. A kutatások azonban alátámasztják, hogy ez a megközelítés kevésbé teszi hatékonnyá a munkavégzésünket,

a produktivitásunk átlagosan 40 százalékkal csökken, ha a figyelmünket egyszerre több dologra igyekezzük irányítani.

Egy rövid feladatra hívom az olvasót: képzeljük el a csokoládé ízét. Érezzük, ahogy a nyelvünkön olvad az édes íz… És miközben erre a kellemes ízre koncentrálunk, adjunk össze két számot: az 54-et és a 37-et.

Mit vettünk észre? Valószínűleg a figyelmünk ide-oda pattogott a két feladat között, akár egy ping-pong labda. (A megoldás 91.)

A multitasking függőséget okoz

Daniel Levitin amerikai-kanadai idegtudós rámutatott, hogy a multitasking számos negatív hatást von maga után: fokozza a kortizol stresszhormon termelését, gyorsan felemészti az agy glükózkészletét, ami alacsony energiaszinthez és zavarodottsághoz vezet. Minden alkalommal, amikor új információval találkozunk, agyunkban dopamin, azaz jutalmazó neurotranszmitter szabadul fel, ez a folyamat pedig a függőséghez hasonló visszacsatolási hurkot hoz létre. Mindig több és több újdonságra vágyunk, ám agyunk valahogy mégsem tud két hasonló jellegű feladatot egyidőben végezni.

Amikor ugyanis több dologra kell egyszerre figyelni, akkor folyamatosan váltogatjuk a figyelmünk fókuszát. Ez eléggé lelassít minket, hiszen párhuzamosan több munkamenetet kell fejben tartanunk, ráadásul gyakran felvetődik bennünk a kérdés, amikor visszatérünk egy feladatra, hogy „hol is tartottam?”. Egy 2006-os amerikai kutatásban bebizonyosodott, hogy még ha képesek is vagyunk egyszerre többféle információ befogadására, akkor sem tudjuk ezt a tudást máshova átültetni. A kísérletben zenei hangokat kellett a résztvevőknek megtanulni, ám ezt a tudást más környezetben nehezebben alkalmazták. Mi több,

a figyelem folyamatos váltogatása a feladatok között csökkenti azt a pszichológiai elégedettséget, ami a feladatok elvégzésével jár.

Van pozitív multitasking is?

Vannak olyan helyzetek, amikor segíthet a koncentrálásban, ha keresünk valamit, amivel babrálhatunk. Például, ha úgy érezzük, hogy elalszunk egy előadáson, kezdjünk el firkálni! Egy 2011-es kutatás szerint a firkálás fokozza az összpontosítást és csökkenti a stresszt. Egy 2013-as tanulmány pedig megerősítette, hogy azok a tárgyak, amikkel szórakozottan játszunk egy-egy tevékenység közben (például tanulás közben stresszlabda), segítenek az agynak szabályozni a stressz hatásait.

Ahelyett, hogy az életünket egy véget nem érő feladatlistaként értelmeznénk, helyezzük a hangsúlyt azokra a teendőkre, melyek a hosszú távú céljainkat szolgálják!

A multitasking továbbá akkor lehet sikeres, ha olyan tevékenységekkel „zsonglőrködünk”, melyek kiegészítik egymást. Ilyen lehet például egy fizikai munka, mely nem igényli a kognitív kapacitásunkat, illetve egy szellemi munka ötvözése. Például ruhák hajtogatása közben működik a telefonálás, azonban e-mail írás közben nem tudunk egyszerre telefonon beszélni is, hiszen ugyanazt a kognitív figyelmi kapacitást kívánják igénybe venni egyidőben. A rutinfeladatok (például fésülködés, teregetés, autómosás) a kisagyhoz tartoznak, míg a magasabb szintű feladatokért (szervezés, tervezés, önuralom) az agykéreg felel. Így a két agyi terület egyidejű aktiválása lehetővé teszi a sikeres multitaskingot, azonban két ugyanazon agyi területet mozgósító feladat növeli a hibázás veszélyét.

Ahogy az eszközeink is lelassulnak, ha túl sok alkalmazás van megnyitva, úgy az emberi teljesítmény is csökken, ha egyszerre több dologgal próbáljuk terhelni.

Jöjjön végezetül néhány tipp, mellyel szétszórt figyelmünket újrafókuszálhatjuk:

  • Ahelyett, hogy az életünket egy véget nem érő checklistként értelmeznénk, helyezzük a hangsúlyt azokra a feladatokra, melyek a hosszú távú céljainkat szolgálják!
  • Priorizáljunk! Készítsünk a feladatokból fontossági sorrendet a sürgősség-fontosság dimenziók mentén (lásd bővebben: Eisenhower mátrix)! Olyan módon határozzuk meg tehát egy-egy feladat prioritását, hogy megnézzük, határidős-e (sürgősség), illetve mennyire illeszkedik a terveinkhez, céljainkhoz (fontosság).
  • Minden vasárnap vizsgáljuk felül a hetünket: az elvégzendő feladatok közül sikerült-e a legfontosabbakat kipipálni?
  • Bontsuk a feladatainkat kezelhetőbb egységekre! Ez nem csak a stressz-szintünket csökkenti, de a feladatainkat is könnyebben elvégezhetővé teszi. Hiszen egy rövidebb feladatnak hamarabb nekiállunk, mint a komplex, hosszadalmas egységeknek, melyekről úgy érezzük, sosem tudunk a végére érni. Ha például egy szakdolgozat a következő nagy feladatunk, akkor bontsuk le részekre, alfeladatokra: elkészíteni a fedőlapot, összegyűjteni 15 szakirodalmat, majd napi szinten olvasni néhány oldalt stb.

Összességében azt láthatjuk, hogy az emberek azért alkalmaznak multitaskingot, mert hatékonyabbak szeretnének lenni, valójában azonban pont az ellenkezőjét érik el. Helyette inkább válogassuk meg tudatosan azokat a feladatokat, melyekre időt szánunk, s ne feledjük, hogy a mennyiség olykor bizony tényleg a minőség rovására megy.

 

Felhasznált irodalom:

https://thriveglobal.com/stories/how-to-stay-productive-at-work/

https://thriveglobal.com/stories/why-multitasking-is-killing-your-success/

Stressz: A feszültségoldás pszichológiája: Hogyan alakítsuk a stresszt pozitív energiává? (2018). HVG Könyvek.


Iratkozz fel hírlevelünkre!