Fejezd már be! – Rítusokkal a befejezetlenség ellen

Elolvasol egy frissen bejövő üzenetet akkor is, ha közben mással foglalkozol? Ismerős az az érzés, amikor rengeteg feladaton dolgozol egyszerre, mégsem érsz a végére? Ha valamelyik kérdésre igennel válaszoltál, előfordulhat, hogy te is küzdesz a befejezetlenség okozta stresszel. De mi is ez, honnan fakad, és hogyan kerüljük el? Cikkünkben ezekre a kérdésekre nyújtunk választ.

Ha a rituálékra gondolunk, elsőként a törzsi szertartások juthatnak eszünkbe. Eltávolodva a spiritualitástól azonban a rítusok a családi életben is fontos szerepet töltenek be. Ahogy egy részletesen is leírtuk, a családi rituálék segítenek megőrizni a családi egységet, szocializációs funkcióval bírnak (főleg a gyermekeknél), illetve az identitás kialakításában is jelentőségteljesek. Ha a rítusokban ekkora erő rejlik, miért ne használhatnánk ki az élet többi területén is? Nézzük meg, hol és hogyan érdemes!

Multitasking

Telefonálás közben e-mailt írni, sorozatnézés mellett chatelni. A multitasking átszővi a hétköznapjainkat. Habár léteznek emberek (őket nevezi a szakirodalom supertaskers-nek), akik képesek egyszerre két feladatban is jól teljesíteni (Watson és Strayer, 2010), a legtöbb tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az emberi agy nem erre specializálódott. Sok helyen olvashattunk már az elmúlt években a multitasking árnyoldaláról, de vajon mindig észrevesszük-e, ha éppen több dologgal foglalkozunk egyszerre? A felismeréshez segítséget nyújthat az Amerikai Pszichológiai Társaság (2006) egy cikke, amely a multitasking három fajtáját különíti el:

  1. Egyszerre két feladatot hajtunk végre.
  2. Átváltunk egy másik feladatra anélkül, hogy az előzőt befejeztük volna.
  3. Két vagy több feladat végrehajtása rövid időn belül.
Tudósok szerint az emberi agy nem alkalmas a multitaskingra.

Vágjunk bele! – De hogyan?

Jó hír a fenti problémákkal küzdőknek, hogy az adott feladatra való fókuszálást segíthetik a különböző rituálék kialakítása. Hogy mit értünk ezalatt? Tudatosítsuk magunkban a feladat elkezdése előtt, hogy mit fogunk csinálni az elkövetkező feladat során! Ez segít a ráhangolódásban és a figyelem fókuszálásában. Az, hogy mit találunk ki, teljes mértékben rajtunk múlik. A lényeg csupán annyi, hogy

kapcsolatot hozzunk létre a fejünkben a cselekvés kezdete és a rítus között.

Ez lehet például a megfelelő környezeti feltételek megteremtése (például tanulás vagy munkakezdés előtt az íróasztal rendbetétele), vagy  ebédszünetben egy rövid séta az étkezőig. Amennyiben kisebb feladatnak állunk neki – mondjuk egy e-mail megírása – elegendő lehet csupán néhány mély levegővétel miközben megfogalmazzuk magunkban a célt. Már ezzel is segíthetünk az agyunknak átállni a soron következő feladatra.

Zeigarnik-hatás, azaz a befejezetlenség okozta feszültség

Előfordulhat, hogy a nagy munkatempó hevében megfeledkezünk a feladatok megfelelő lezárásáról. Márpedig ez ugyanolyan fontos – ha nem fontosabb – mint a kezdet. Sok helyen találkozhatunk a Zeigarnik-hatással, miszerint

a lezáratlanság érzése feszültséget okoz az agyunkban.

Arra vagyunk motiváltak, hogy megszüntessük a lezáratlanságból fakadó nyugtalanság érzését. Ezt a jelenséget főleg a reklámokban és sorozatrészek végén alkalmazzák az érdeklődés fenntartására.

Nem annyira meglepő, hogy – a krónikus stresszhez hasonlóan – a befejezetlenség okozta tartós feszültség negatív pszichológiai és egészségügyi következményekkel is járhat. Syrek és munkatársai (2017) egy kutatásukban a befejezetlen feladatok és az alvásminőség közti kapcsolatot vizsgálták. Munkájuk során azt találták, hogy

a befejezetlen feladatokon való rágódás a hétvégi alvás minőségének romlásához vezethet.

Fontos kiemelni, hogy ez nem csupán az adott hétvégére szól; a három hónapra kiterjesztett vizsgálat során arra jutottak, hogy azoknál az alkalmazottaknál, akik három hónapon át több befejezetlen feladatról számoltak be, nagyobb alvásproblémákról számoltak be, még az akut feladatok kontrollálása mellett is.

Fontos tehát, hogy megadjuk a cselekvésünknek a keretet, azaz a lezárást is. Itt sem azon van a hangsúly, hogy mit találunk ki, hanem hogy illeszkedjen az adott helyzetre, és létrejöjjön tőle a lezártság okozta megnyugvás érzése. A saját magunk vállveregetésétől kezdve csak a képzeletünk szabhat határt! Legyünk kreatívak, és ne felejtsük el megjutalmazni magunkat egy-egy nehezebb feladat elvégzése után.

Rituáléval a kiégés ellen

Egyre több embert érint a burnout, vagyis a kiégés szindróma, amely igencsak súlyos következményekkel járhat. Fordítsunk nagyobb figyelmet a megelőzésre, illetve vegyük észre az első jeleket! A legtöbb kiégéssel foglalkozó cikkben megjelenik az egyik legfontosabb tanács, ami egyben prevenciós jellegű is: válasszuk külön a munkát és a magánéletet!

Ebben is kifejezetten nagy segítséget nyújthatnak az egyéni rituálék. Az egészségügyben dolgozóknál kézenfekvő a fehér ruha vagy köpeny fel- illetve levétele. De gondolhatunk akár egy műtét előtti bemosakodásra; kitűnő alkalom a higiénia mellett a figyelem fókuszálására is.

Keressünk a munkahelyünknek megfelelő rítusokat, amelyekkel nem csak fizikailag, hanem mentálisan is meg tudunk érkezni,

illetve le tudjuk zárni az adott munkanapot.

Rítus vagy rutin?

Habár sokszor használják a rutin és rituálé szavakat szinonimaként, jelen esetben fontos ezek kettéválasztása. A legtöbb szakirodalom a rutin és a rítus közötti különbséget főleg a családi környezetben vizsgálja és különíti el (Neulinger, 2013). Összefoglalva és leszakítva a családi kontextustól a következő megállapításra juthatunk: Amíg a rutin kulcseleme a funkcionalitás, a rituálé érzelmekkel telített, szimbolikus jelentéssel bír, amit csak a cselekvőjük érthet. Láthatjuk, hogy nem a cselekvésen van a hangsúly, hanem a mögöttes tartalmon. Ha megadjuk a tudatosságot a tevékenységünknek, az agyunk is a jelenre tud majd fókuszálni. Visszatérve az egészségügyben dolgozók példájára; át lehet öltözni rutinból, de rituálét is alakíthatunk belőle, amennyiben hozzátársítjuk a munka kezdetét, illetve végét. Az alábbi ötletek könnyen beépíthetők a mindennapokba:

  • Kapcsoljuk ki a robotpilóta üzemmódot, végezzük tudatosabban a napi rutinjainkat!
  • Akkor olvassuk el a beérkező e-maileket, üzeneteket, amikor valóban erre tudjuk szánni a figyelmünket!
  • Hagyjunk időt az agyunknak a feladatokra való átálláshoz!
  • Akár a munkatársak üdvözlése is válhat a munkavégzés kezdetét jelző rítussá.
  • Ha pihenünk, tegyük tudatosan “ne zavarj” üzemmódba a telefonunkat!

Összefoglalva tehát arra szeretnénk ösztönözni az olvasóinkat, hogy alakítsanak ki a feladataiknak megfelelő rituálékat. Ezek lehetnek bármilyen bonyolultak, csupán az a fontos, hogy örömöt okozzon és segítse a felkészülést és a lezárást. Természetesen nem kell minden megmozdulásunk előtt és után kényszeresen valamilyen rítust elvégezni. Fontos a mértékletesség: keressük meg, melyek azok a területei az életünknek, amelyek gyakran járnak a befejezetlenség okozta feszültséggel, és koncentráljunk azokra! Ajánljuk nem csupán a hatékonyság, hanem a mentális egészség megőrzése érdekében is.

 

Felhasznált irodalom:

American Psychological Association, March 20, 2006: http://www.apa.org/research/action/multitask.aspx

Neulinger, Á. (2013). Világi rítusok, családi rítusok. Szakirodalmi áttekintés. Szociológiai Szemle 23(3): 102-120.

Syrek, C. J., Weigelt, O., Peifer, C., & Antoni, C. H. (2017). Zeigarnik’s sleepless nights: How unfinished tasks at the end of the week impair employee sleep on the weekend through rumination. Journal of Occupational Health Psychology, 22(2), 225–238.

Watson, J. M., & Strayer, D. L. (2010). Supertaskers: Profiles in extraordinary multitasking ability. Psychonomic bulletin & review, 17(4), 479-485.

Zeigarnik, B. (1927). On the retention of completed and uncompleted activities. Psychologische Forschung, 9, 1-85.

Hasonló problémával küzdesz? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!


Iratkozz fel hírlevelünkre!