Pozitív élmények feldolgozása – avagy milyen folyamatok mentén éljük meg életünk örömteli eseményeit?

Hétköznapjaink során számos kellemes élmény vesz minket körül, úgy mint egy ízletes vacsora elfogyasztása, pihentető fürdő vétele, egy felemelő zenei előadás hallgatása, egy kedves bók fogadása, egy jó baráttal közösen eltöltött idő, finom bor elfogyasztása, vagy akár a naplemente csodálása. Vajon mik azok a tényezők és folyamatok, amelyek segítenek nekünk tudatosítani és pozitív élményként megélni ezeket a kellemes pillanatokat? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a válaszokat.

A pozitív élmények megélése (savoring) angolul „ízlelést” jelent, amely utal a pozitív élmények élvezetére. Ez a folyamat nem csupán a pozitív élmény által kiváltott örömöt foglalja magába, hanem az örömnek mint érzésnek a tudatosítását és feldolgozását is. Ezt a jelenséget kiválthatja számos tényező, mint például egy kellemes fizikai inger vagy akár emlék is.

Bryant és Veroff (2007) megkülönböztette az ízléses élményeket azzal kapcsolatban, hogy a feldolgozási élmény során a figyelem középpontjában a külső világ vagy a belső én van-e. A világközpontú feldolgozásnál a pozitív érzések forrását elsősorban valamivel vagy valakivel azonosítják, aki kívül áll tőlünk. Ilyen lehet például egy baráti találka vagy egy látványos naplemente. Az ilyen élményekben a feldolgozást nagyrészt egy külső ingerre gyakorolt önkéntelen, ellenőrizhetetlen pozitív érzelmi válaszként tapasztaljuk meg. Az önközpontú feldolgozás során a pozitív érzelmek elsősorban az énből származnak, mint például a büszkeség érzése egy verseny megnyerésével kapcsolatban.

A pozitív élményfeldolgozás nem csupán a pozitív élmény által kiváltott örömöt foglalja magába, hanem az örömnek, mint érzésnek a tudatosítását és feldolgozását is.

Pozitív élmények szabályozásának szintjei

A pozitív élmények megélésének három szintjét különböztetjük meg. Az első, legabsztraktabb szint a pozitív élményfeldolgozás, „ez mindazokat az érzékleteket, észleleteket, gondolatokat, cselekvéseket és érzéseket jelenti, amelyek a pozitív élmény tudatos feldolgozása során jelennek meg.” A középső szintet a pozitív élményfeldolgozási folyamat képviseli. Ez a szint azokat a mentális folyamatokat jeleníti meg, amelyek a pozitív ingereket pozitív élménnyé formálják. A legkevésbé absztrakt szinten a pozitív élményfeldolgozási stratégiák állnak, amelyek a folyamat gyakorlati megvalósulását képviselik. Ezek a stratégiák olyan konkrét viselkedéseket foglalnak magukba, amelyek „felerősítik, vagy éppen csökkentik a pozitív érzések intenzitását, illetve időtartamát”.

Pozitív élményfeldolgozási stratégiák

Tíz stratégiát különböztetünk meg a pozitív élmények feldolgozásával kapcsolatban, amelyek az alábbiak:

  1. Kiélesedés, amikor tudatosan igyekszünk az adott élményben jelen lenni.
  2. Feloldódás, ami az élményben való flow-jellegű átélést jelenti.
  3. Viselkedéses kifejezés, amely során nonverbálisan fejezzük ki az adott élménnyel kapcsolatos pozitív érzelmeinket.
  4. Idői tudatosság, ami azt jelenti, hogy tudatosítjuk, hogy az élmény a jövőben majd véget fog érni.
  5. Hála érzése, amellyel tudatosíthatjuk magunkban, milyen szerencsések is vagyunk, hogy az adott élményt átélhettük.
  6. Emlék kialakítása, amelynek célja, hogy a későbbiekben is fel tudjuk idézni a pozitív élményt.
  7. Ön-gratuláció, mely során gratulálunk magunknak az élmény átélése miatt.
  8. Összehasonlítás, amelynek lényege, hogy az élményt összehasonlítjuk olyan pillanatokkal, amikor az már nem áll fenn.
  9. Élmény megosztása, amely során elmeséljük másokkal a velünk történteket.
  10. Örömgyilkos gondolatok (például: „Én ezt nem érdemlem meg.”), melyek megnehezítik a pozitív érzések megélését.

Kutatások bizonyították, hogy a nők a férfiakhoz képest könnyebben tudják élvezni a pozitív élményeket. Ez a nemi különbség, amely már 10 éves korban jelentkezik, az idősebb korosztálynál is fennáll. A vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy

azok az emberek, akik általában az ízlelési stratégiák szélesebb skáláját használják, magasabb általános boldogságot jelentenek.

Pozitív élményfeldolgozás felnőtt- és időskorban

Kísérleti bizonyítékok alátámasztják azt az elképzelést, hogy az emberek későbbi életében növekszik a pozitív élményfeldolgozás képessége. Az Egyesült Államokban élő több mint 340 000 telefonos interjúból származó legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy a jólét, különösen a pozitív érzelmek, 50 éves kortól folyamatosan növekednek. 18 és 85 éves kor között az egyének boldogságértékelésének pályája egy „U” alakú görbéhez hasonlít – magasan kezdődik, a 30-as évek végétől az 50 éves korig merül, majd újból emelkedni kezd. Az életkorral összefüggő boldogság-növekedés tükrözi az idősebb korban tapasztalható fokozott képességét, amely annak az észlelésnek köszönhető, hogy az idő korlátozott, ami fokozott figyelmet fordít a jelenlegi érzelmekre, valamint amikor az érzelmi célok súlyosabbak, mint a tudással kapcsolatos célok – ahogy az időskorban jellemző –, akkor az embereknek idejük van arra, hogy élvezzék a pillanatot, összpontosítsanak a jelenre és érzelmi jelentést szerezzenek az adott eseményekkel kapcsolatosan.

A vizsgálatok bizonyították, hogy a pozitív érzelmek nemcsak az egyéneket védik az időskor fizikai hanyatlásától, hanem segítik a megküzdést az időskorral, valamint növelik az élettartamot is. Így az ízlés végső soron optimalizálhatja az élet minőségét és hosszát.

Ahogy cikkünkben is írtuk, minél több pozitív élményfeldolgozási technikát alkalmazunk a mindennapjaink során, annál elégedettebbek, boldogabbak leszünk, ezért érdemes monitoroznunk önmagunkat, és tudatosan használni a fentebb felsorolt stratégiákat.

 

Felhasznált irodalom:

Szondy, M., Martos, T., Szabó-Bartha, A., Pünkösty, M. (2014). A Rövidített Pozitív Élmények Feldolgozási Módjai Skála magyar változatának reliabilitás- és validitásvizsgálata. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 15 (2014) 3, 305-316.

Bryant, F. B, Chadwick, E. D., Kluwe, K. (2011). Understanding the process that regulate positive emotional experience: Unsolved problems and future directions for theory and research on savoring. International Journal of Wellbeing. 1(1), 107-126.


Iratkozz fel hírlevelünkre!