Építkező gyerekek – mit fejleszt a LEGO és a DUPLO?

Ki ne játszott volna kiskorában szívesen LEGO vagy DUPLO kockákkal: egész világok, családok élete elevenedhetett meg az építőkockák által, amibe aztán órákig bele lehetett feledkezni. Ezek a korszakalkotó játékok nemcsak szórakozásra, kikapcsolódásra alkalmasak a gyerekek számára – pszichológiai szempontból a fejlesztő hatásuk sem elhanyagolható. 

Amint a gyerekek képessé válnak a mozgásuk koordinálására, kezükbe tudnak fogni tárgyakat, megindulnak a rajzolás és építés folyamatai. Próbálgatják, mi hova illik, mindenből épülhet valami. Mindeközben megtanulják saját testüket irányítani, térben tervezni, alakítani a környezetüket, kreatívan problémákat megoldani, majd később megjelennek a szociális interakciók is, legyen szó játékállatok, kisautók vagy LEGO-figurák társas életének eljátszásáról. A gyerekek ezen a közvetett módon ismerkednek saját magukkal és a világgal, szedik szét elemeire és rakják össze újra – ezért olyan népszerűek már egészen pici kortól az építkezős játékok, kezdetben elnagyoltabb, majd egyre aprólékosabb részletekben. Erre a koncepcióra épül a DUPLO, majd a LEGO: az előbbi még a kisebb gyerekeknek lett kitalálva, mert úgy van megtervezve, hogy a darabjai ne legyenek lenyelhetőek, ne okozhassanak balesetet, és a gyerekek biztosan kézbe tudják fogni a darabokat. Később, ha már ez jobban megy, jöhetnek a kisebb alkatrészek, amik a LEGO-játékokban találhatók.

Az építés fejlesztő hatásai

Az építőkockáknak csak a legújabb verziója a LEGO és a DUPLO, de valójában bármilyen formában is építünk, az gyerekkorban számos fejlesztő hatást gyakorol. Kezdetben a darabok egymáshoz illesztése alapszinten fejleszti a mozgáskoordinációt, lehetőséget ad ennek a gyakorlására, később viszont számos összetettebb készség fejlődéséhez vezet. Az egyik ilyen a térbeli látásmód és érzékelés fejlődése: egy kutatásban (Caldera, 1999) megfigyelték, hogy azok az óvodások, akik szerettek építeni, később jobb teljesítményt nyújtottak a téri intelligenciateszten. Egy másik kutatásban (Pepler és Ross, 1981) azt nézték meg, hogy hogyan hat az építkezés a kreativitásra: a gyerekek egy csoportjának puzzle-t kellett rakni (konvergens problémamegoldás: csak egy jó megoldás van), a másik csoport pedig építőkockákkal gyakorolt (divergens problémamegoldás: többféle megoldás lehetséges). Az utóbbi csoport jelentősen jobban teljesített utána a divergens, kreativitást igénylő problémák megoldásában. Ez utóbbi a LEGO esetében akkor tud érvényesülni, ha gyerekek elkezdenek eltérni az eredeti útmutatótól, és új dolgokat építeni a rendelkezésre álló kockákból, ezért érdemes bátorítani őket erre. Bár elsőre sikerélményt adhat, ha ki tudják rakni, „ami a képen van”, később azonban attól fejlődik a kreativitásuk, a problémamegoldásuk és a fantáziájuk, ha megtanulnak ettől elrugaszkodni, és teljesen újat alkotni.

LEGO az oktatásban

Egyes afrikai országokban már kifejezetten oktatási céllal használják a LEGO-t az iskolában. Egy 2001-es kutatásban azt találták, hogy azok a gyerekek, akik LEGO-val játszottak, később jobban teljesítettek matematikai feladatok megoldásában. A közös Legózás jó csapatépítő is: a gyerekek együttműködése és kommunikációs készsége javul azáltal, ha közösen kell megépíteniük valamit, így pedig erősödnek a baráti kapcsolataik is. A csoportmunka azért is lenne olyan fontos az oktatásban, mert a közösségi lét, az élő interakciók amúgy egyre kevesebb teret kapnak a digitális világban.

Az együttműködés nyitottságra, toleranciára, megértésre és türelemre tanít, ami nemcsak egyéni boldogulásunkhoz, hanem a társadalom működéséhez is elengedhetetlenül fontos.

A társas státuszunk az énképünknek is fontos részét képezi: az iskolai kiközösítés és zaklatás súlyos károkat okozhat a gyerekek önértékelésében, a megelőzésére pedig az egyik legjobb mód a közösség erősítése, a beilleszkedés segítése csoportmunka, közös játék által.

Lego-terápia

A Lego segíthet azoknak a gyerekeknek is, akiknek nehezebben megy a társas viselkedés. Egy LeGoff és munkatársai által végzett kutatásban autizmus spektrumzavaros gyerekek vettek részt Lego-terápiában, hogy a szociális és kommunikációs készségeiket fejlesszék a játék közben modellezett társas helyzetekben. A terápia során a gyerekek először a közös játék és építés szabályait sajátították el egyéni terápiában, majd csoportos helyzetben játszottak, olyan gyerekeket is bevonva, akiknek jók a szociális képességeik. A csoportmunka során különböző szerepeket kaptak (például tervező, építő), amit közben váltogattak is, illetve gyakorolták mind a verbális, mind a nonverbális kommunikációt az együttműködésben. Az előkészítés és a csoportos szakasz is 3-6 hónapon át tartott, heti rendszerességgel, és azt mérték, hogy fejlődik-e a gyerekek kezdeményező-készsége és kitartása a szociális interakciókban, valamint csökkenek-e az autizmus spektrumzavarra jellemző sztereotipikus viselkedések (ismétlődő, rituális mozgások, hangok, például tapsolás, bizonyos szavak vagy mondások visszatérése). Mindhárom mutatóban jelentős javulást tapasztaltak attól függetlenül, hogy a gyerekek 3 vagy 6 hónapos terápiában vettek részt. Egy későbbi kutatás (Legoff és Sherman) más terápiákkal összevetve is hatékonyabbnak találta a LEGO-t az autizmus spektrumzavaros gyerekek szociális készségeinek fejlesztésében.

 

Felhasznált irodalom:

Caldera YM, Culp AM, O’Brien M, Truglio RT, Alvarez M, and Huston AC. 1999. Children’s Play Preferences, Construction Play with Blocks, and Visual-spatial Skills: Are they Related? International Journal of Behavioral Development; 23 (4): 855-872.

Casey BM, Andrews N, Schindler H, Kersh JE, Samper A and Copley J. 2008. The development of spatial skills through interventions involving block building activities. Cognition and Instruction (26): 269-309.

LeGoff, D. B. (2004). ‘Use of LEGO© as a Therapeutic Medium for Improving Social Competence’, Journal of Autism and Developmental Disorders 34: 557–71.

Legoff, D. B., & Sherman, M. (2006). Long-term outcome of social skills intervention based on interactive LEGO© play. Autism, 10(4), 317–329.

Noble , M . (2001). The Educational Impact of LEGO Dacta Materials. Sheffield: Sheffield–Hallam University

Pepler DJ and Ross HS. 1981. The effects of play on convergent and divergent problem solving. Child Development 52(4): 1202-1210.

3 benefits of LEGO education in Africa

Olyan problémával küzdesz, amit egyedül nem sikerül megoldanod? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!


Iratkozz fel hírlevelünkre!