Sikeres konfliktuskezelés – resztoratív technikák az iskolában

„A konfliktus az élet és a fejlődés szerves része, tekinthetjük az »élet táncának«” – írja Rosenberg. De hogyan tanuljuk meg a sikeres konfliktuskezelést? Milyen technikákkal segíthetünk legeredményesebben a gyerekeknek az iskolában? Cikkünkben a resztoratív szemléletet mutatjuk be.

A resztoratív gyakorlatok és szemlélet meglepő módon az igazságszolgáltatás területéről szűrődött be az iskolák világába. A resztoratív, avagy helyreállító igazságszolgáltatási gyakorlat hisz a változásban. Lényege, hogy a bűncselekmény után az elkövető és az áldozat egy képzett facilitátor segítségével, felkészülést követően találkozik. Ezeknek a találkozásoknak a célja, hogy az elkövető lássa, átérezze tette súlyosságát, lehetősége legyen empatizálni az áldozattal, mely a jövőbeni bűncselekmények kockázatát csökkenti. Ezzel egy időben az áldozat lehetőséget kap a megbocsátásra, mely saját pszichológiai jóllétének elengedhetetlen feltétele. A neten böngészve megdöbbentő és megható videókra lelhetünk, melyek érzékeltetik egy ilyen találkozás katartikusságát mindkét résztvevő számára.

Hogyan lehet ezt a módszert iskolában alkalmazni?

Külföldön és hazánkban is elsősorban a sokproblémás diáksággal kapcsolatban merült fel az a szemléletváltási nyomás, hogy a rengeteg büntetés és fegyelmi tárgyalás nem vezet a normaszegés, a kihágások mértékének csökkenéséhez, ily módon nem hatékony. Szükség volt egy olyan módszerre, mely nem felülről rója ki a büntetést, hanem segíti a közösség, a kapcsolatok helyreállítását.

A resztoratív szemlélet a normaszegést, a szabálysértést is a résztvevők közti konfliktusként értelmezi.

A cél, hogy a konfliktus okozta károkat úgy állítsa helyre, hogy a károkozó is támogatást kap, melynek segítségével aktívan hozzájárul a folyamathoz, vállalni tudja a felelősséget tettéért, fel tud ajánlani a közösség számára valamilyen jóvátételt. A resztoratív konferencia a résztvevők körültekintő előkészítés után, meghatározott forgatókönyv szerint zajlik, erre kiképzett facilitátor vezetésével, ahol a jelenlévők érzései, szükségletei vannak az előtérben, az elkövető szembesülhet tettei másokra gyakorolt hatásával, lehetősége van a megbánásra, míg az áldozatnak és a közösségnek a megbocsátásra és a közösségbe való visszafogadásra.

Ma az iskoláknak feladata a kognitív készségek gyarapításán kívül a gyermekek szociális-emocionális fejlesztése is. Ez leginkább a modelláláson keresztül valósul meg, a felnőtt példát ad és mutat a szociális interakciókra, a jól működő közösségre direkt iránymutatással és saját személyével egyaránt. Vajon mit tanul meg a diák a büntetésből, és mit egy hasonló konferenciából? Egy-egy konfliktus megoldására ez a módszerrel olyan mintát adhat, mely az érzelmek megosztása miatt intenzív élmény. Az empátiás készség mellett fejleszti a mentalizációt és a szociális készségeket is.

Konfliktusok megelőzése

A resztoratív szemlélet azonban több a konfliktusok kezelésének módszerénél. Prevenciós, a konfliktusokat megelőző eszközkészletet is ad a proaktív körök formájában. Ez a technika fejleszti a kapcsolatokat, a szociális-, emocionális- és problémamegoldó készségeket, mely hosszú távon a konfliktusok számának csökkenéséhez vezet. A módszer alapja a körben ülés, mely bár igen egyszerűnek tűnik, mégis sokszor nehezen megvalósítható a szűkös tantermekben egy rövid tanóra alatt. A kör szimbolikája viszont fontos alapot ad a beszélgetésnek: mindenki egyenlő, mindenki biztonságban van, mindenki látható (nem lehet elbújni, de kitűnni sem). A körben gyakorlatilag bármit meg lehet beszélni, jellemzően vezetett kérdések mentén. Ajánlatos ugyanakkor néhány szabályt lefektetni egymás tiszteletének érdekében:

  • Egy puha labda vagy játék a „talking piece”, azaz beszélőtárgy: csak az beszélhet, aki éppen birtokolja a tárgyat.
  • Mindenki a saját tapasztalatáról, saját magáról beszél.
  • A másikat, a másik véleményét nem bíráljuk, nem véleményezzük.

És hogy mire is lehet használni a proaktív köröket? Érdemes például a tanítás kezdetén felmérni az osztály légkörét, megelőzve ezzel sok fejtörést és nehézséget a nap folyamán: ha a diák már a nap vagy foglalkozás elején „le tudta tenni” például, hogy este rosszat álmodott, hogy elveszett a kutyája és ez nyomasztja, vagy hogy valami nagy bánata van, sokkal egyszerűbb lesz a figyelmét a tananyagra terelni.

Ilyenek például a különböző azonosulásokat hívó kérdések: Milyen szín/bútor/állat/szakma stb. volnál szívesen, ha választhatnál? Ilyen kérdés lehet azonban az is, hogy mi volt jó/rossz/meglepő az aznap reggelben? Mire van szüksége a diáknak egy sikeres naphoz? Fontos, hogy a facilitáló személy ugyanúgy válaszol a kérdésekre, mint a megkérdezett gyerekek. Nagy segítség a körmódszer a közösség szabályainak megállapításához is, hiszen

sokkal könnyebben betartható az a keretrendszer, amelyet a közösség maga hoz meg.

De lehet használni a körmódszert például a közösség céljainak megvitatásához is.

A konfliktuskezelés tanítására két út létezik: az implicit út különböző szimbolikus és indirekt formákban tanít, ilyenek a mesék, történetek, a tanulságok leszűrése, melyek hatékonyan fejlesztik a gyerekek empátiás, beleérző készségét. A másik, az explicit út a konfliktuskezelés direkt, közvetlen megtapasztalása, mely jelenthet saját problémából való tanulást vagy szerepjátékot is. Értelemszerűen ha saját magunk tapasztaljuk meg a konfliktust, annak érzelmi töltete sokkal intenzívebb, így a tanulási folyamat után egy hasonló helyzetben is sokkal könnyebben előhívható tudást kaphatunk, ilyen a resztoratív technika is.

Összességében elmondható, hogy a módszer erősíti az egymás iránti bizalmat, egymás megismerését és megértését. Segít abban, hogy a gyerekek megtanulják kifejezni saját gondolataikat és érzéseiket, ugyanakkor egymást is meg tudják hallgatni. Mivel a kört vezető facilitátor (például a pedagógus) is része a körnek, saját válaszaival, kérdezési technikájával és reakcióival mintát ad a gyerekeknek, ugyanakkor sokkal közvetlenebb kapcsolatot tud kialakítani a közösséggel, mely a problémák megjelenésének fontos megelőzője lehet.

 

Felhasznált irodalom:

Brokés-Hadházi L., Földes P. (2008) A Szemtől-szembe konfliktuskezelő módszer az iskolai gyakorlatban.  (http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=534)

Kalmár M., Nagy É. (2012) Resztoratív technikák egy iskola életében. Iskolai gyakorlatok. 143

Kecskeméti M., Csomortáni Z., Petróczi E., Polyák F., Tóth Gy. E. (2012) Resztoratív eljárások az osztályban. Iskolai gyakorlatok, 158.

Klement, M. (2017) Alternatív vitarendezési technikák a pedagógusi munka támogatásához. Erdélyi Társadalom, 15(2), 19–26.

Negrea V. (2010) Konfliktuskezelés és közösségépítés resztoratív gyakorlatokkal. In Fótiné Németh M., Barna Gy., Buji Á., E. Tóbiás S., Gonda J., Makai A., Novák M. (2010). Kölcsönhatások. Az iskolai agresszió megelőzésének és kezelésének többszempontú megközelítése, Budapest.


Iratkozz fel hírlevelünkre!