Hogyan legyünk boldogok? – A tudomány válaszol

Annyi különböző ember, és mind egyre vágyik – boldognak lenni. Mind tele vagyunk álmokkal és célokkal, amelyek vonatkozhatnak szakmai sikerekre, szeretetteljes kapcsolatokra vagy akár spirituális kiteljesedésre. A végső cél azonban így vagy úgy mindig ugyanaz, hogy boldogok legyünk.

A boldogság elérésére való motiváció nagy erő és mégis, a tudomány sokáig egyáltalán nem foglalkozott ezzel a témával.  A pszichológia tudományának tárgya sokáig csak a hibás, normálistól eltérő működés vizsgálatára korlátozódott, a patológiákra. A huszadik században a háborúkat megjárt katonák és a holokauszt túlélők a pszichológiai érdeklődés központjába kerültek. Ezeken az embereken a pszichés zavarok teljes spektruma vizsgálhatóvá vált, ugyanakkor sok ember az átélt szörnyűségek ellenére is mentálisan egészséges maradt. Az ezredfordulóhoz közeledve egyre több kutatót kezdett érdekelni, miben mások azok az emberek, akik meg tudták őrizni lelki egészségüket. Mi a pszichológiai értelemben vett „jól működés” kulcsa?  Miből fakad a pszichológiai jóllét? Hogyan lehet ezt fejleszteni? Az ezek és hasonló kérdések vizsgálatára bontott zászlót 2000-ben a pozitív pszichológia. Ez egy új nézőpont ugyan, de napjainkra már igen nagy szakirodalomnak örvend.

A pozitív pszichológia megjelenésének köszönhető, hogy a boldogság témaköre a tudományos érdeklődés reflektorfényébe került. A boldogság, mint kifejezés egy meglehetősen szubjektív fogalom, ezért nem könnyű tudományosan vizsgálni. Teszteléséhez tehát a szakemberek kiváló módszertani tudására volt szükség. A boldogsághoz kapcsolódó irodalom jelentős részét teszi ki Sonja Lyubomirsky munkássága, akinek számos tanácsát tekintjük át ebben a cikkben. Magyarországon is folynak kutatások a témában, főként Oláh Attila jóvoltából, aki jelenleg kutatócsoportjával az ország boldogságtérképén dolgozik.

Mitől függ a boldogságunk?

Elsőre valószínűleg mind azt gondolnánk, a boldogságunkat leginkább a környezet határozza meg, az, hogy jó vagy rossz dolgok történnek éppen velünk. Lyubomirsky kutatási eredményei azonban egész másra engednek következtetni.

A boldogság meghatározóit tekintve 50% a genetika, 40% az önerő és 10% a körülmények.

Legnagyobb arányban tehát az határozza meg, mennyire vagyunk genetikailag hajlamosak a boldogságra. Ez alapján van a boldogságunknak egy alapszintje, ami hasonlóan működik a testsúly alapszintjéhez: van, aki természetesen vékony és van, aki kevésbé. Ehhez hasonlóan van, aki természetétől fogva gyakran érzi magát boldognak és van, akinek meg kell érte dolgoznia. Ez összefügg természetesen azzal is, milyen mértékben örököl valaki szorongásra, depresszióra és hangulatzavarokra való hajlamot. Egy olyan személy például, aki eredendően pesszimistán látja a világot, ugyanazt a helyzetet rosszabbnak ítéli meg, mint egy optimista személy. Az ilyen személyek az élet eseményeit a valósnál negatívabban fogják látni, így kevesebb pozitív érzelmet élnek majd meg. A valóság nem mindig felhőtlen, ugyanakkor az agyunk igyekszik mindig pozitív irányba torzítani a világlátásunkat. Érdekes tény, hogy valójában a depresszióval rendelkező emberek pesszimista világlátása az objektív és reális. Ugyanakkor igen pusztító, ha így látjuk a világot. Személytől függő, hogy kinél milyen erős ez a torzítás, de mindenesetre megléte szükséges.

Valójában nem az életkörülményeink jelentik a boldogságunk kulcsát.

Meglepő eredmény, hogy a boldogságunknak csak 10 százalékát magyarázzák a körülmények. Ez azt jelenti, hogy az, hogy szegények vagyunk vagy gazdagok, szépek vagy átlagosak, egészségesek vagy betegek, házasként vagy egyedülállóként éljük az életünket, kevéssé határozza meg, mennyire érezzük magunkat boldognak. Ahogy fent példáztam, sokkal nagyobb szerepe van annak, hogyan fogjuk fel az adott helyzetet, mint annak, milyen a helyzet. Egyes emberek lelkileg padlóra kerülhetnek kisebb mértékű stressztől is, mások katasztrófákat élnek túl és egészségesek maradnak. Ebben óriási egyéni különbségek vannak.

Ha el tudjuk fogadni, hogy valójában nem az életkörülményeink jelentik a boldogság kulcsát, sokkal hatékonyabban kezdhetünk bele saját boldogságunk kiépítésébe.

Ahogy láthatjuk mindennapjaink során, nem csak a környezet és a genetika interakciója adja meg, mennyire vagyunk boldogok, van még egy tényező: a viselkedésünk. Képletünkben fontos helyet foglal az önerő, vagyis a szándékos tetteink, mivel ez az a 40 százalék, amin akarattal változtatni tudunk. Ez a rész felett van hatalmunk, és ez a kulcs ahhoz, hogy szabályozzuk saját boldogságunkat. Jelentős része tehát boldogságunknak az, ami felett uralmunk van és mégis, a boldogság elérésében nagyon rosszak vagyunk. Miért van ez?

Gyakran előfordul, hogy olyan dolgoktól várunk boldogságot, amelyek valójában nem adnak, mint a pénz, a hírnév vagy a szépség. Egy tudományos vizsgálat például kimutatta, hogy a leggazdagabb amerikaiak, akik éves szinten tízmillió dollárnál is többet keresnek, alig magasabb boldogságszintről számoltak be, mint irodai alkalmazottaik vagy kétkezi munkásaik. Az anyagi javak rövid ideig valóban emelik a boldogságszintünket, ugyanakkor természetünkből adódóan gyorsan hozzászokunk a jóhoz, és az visszatér eredeti értékére. Eszerint tehát hozzászoktunk ahhoz, hogy nem a megfelelő dolgoktól várjuk a boldogságot.

Mi tesz boldoggá valójában?

Úgy tűnik erre a kérdésre intuitíven nem adunk jó választ, de szerencsénkre Lyubomirsky kutatócsoportja utána járt a kérdésnek. Megfigyeléseikből összegyűjtöttek olyan gondolkodási és viselkedési mintákat, amelyek jellemzően előfordulnak az igazán boldog embereknél. A boldog ember ismérvei eszerint: ápolják és élvezik családi és baráti kapcsolataikat, gyakran nyilvánítanak hálát, szeretnek segíteni, optimisták, élvezik az élet gyönyöreit, rendszeresen végeznek testmozgást, elkötelezettek céljaik mellett és nem utolsó sorban számos problémájukkal képesek megküzdeni. A boldog ember sem gondtalan, a kulcs csak az, mennyire képes megbirkózni a kihívásokkal.

Dióhéjban tehát a boldogság forrása abból fakad, ahogyan viselkedünk, gondolkodunk és célokat tűzünk ki magunk elé a mindennapokban.

Hogyan fejleszthetem magam, hogy boldogabb legyek?

Mind rendelkezünk azzal a bizonyos 40 százalékkal, hogy szebbé tegyük életünket, de mégis hogyan fogjunk hozzá?

A boldogságnak nincs egyetlen jól bevált receptje, mindenkinek meg kell találnia a saját stratégiáit, amelyek illenek a képességeihez, érdeklődéséhez, erőforrásaihoz.

Ezek a hozzánk illő stratégiák többnyire apró szokások, amelyeket több úton is felfedezhetünk. Sok esetben első lépésként a legfontosabb, hogy megtaláljuk, mi a boldogtalanságunk forrása. Minden ember egyedi boldogtalanságot él meg, ami több probléma kombinációjából ered, ezért tehát mindenkinek egyedi megoldásra van szüksége. Ide tartoznak olyan gyakorlatok, amelyek például feszültségek vagy traumák enyhítésére, a folyamatos rágódás és másokkal való összehasonlítás csökkentésére vagy a düh és méreg enyhítésére szolgálnak, valamint elősegítik a megbocsájtást, elengedést.

Egyáltalán nem biztos ugyanakkor, hogy van egy körvonalazott problémánk, amelynek kezelése emeli majd a boldogságszintünket.

Mindannyiunknak megvannak a magunk erősségei, és ezek gyakorlása nagy mértékben hozzájárulhat a jóllétünkhez.

Rengeteg motivációt tud adni, ha van egy tevékenység, amiben jók vagyunk és célunk van vele. Rengeteg ilyen tevékenységet válaszhatunk személyiségünktől függően, a lényeg, hogy szánjunk rá időt. Egy teljesítmény-orientált ember számára például nagyon kielégítő lehet a versenysportok végzése, mivel számukra fontos a sikerérzet. Egy olyan személynek pedig, aki önkifejezésre vágyik, nagyszerű út a művészet, aminek gyakorlása pozitívan fog hatni lelki egészségére. Ilyen tevékenységek lehetnek továbbá a testmozgás, a meditáció, az áramlatélmény gyakorlása vagy akár a vallásgyakorlás. Elsőre lehet nem jutna eszünkbe, de a jó cselekedetek gyakorlása és a segítségnyújtás is igen jutalmazó a pszichénk számára.

Ilyen tevékenység lehet például a testmozgás.

Előfordul ugyanakkor, hogy a választott tevékenység, hiába illik is képességeinkhez, nem illik bele a mindennapjainkba. Harmadik szempontként mindig figyelembe kell venni, mi az a gyakorlat, amit az életstílusomhoz tudok igazítani. Ha például rohanással telnek a mindennapjaim, olyan feladatot kell választanom, ami nem vesz el sok időt. Akkor fogjuk az általunk választott stratégiákat használni, ha az illeszkedik a napi rutinunkba, és nem fáradtság elvégezni.

Ezek alapján tehát boldogságunk növelésére az lehet a kulcs, hogy olyan tevékenységeket választunk a napi rutinunk részévé, amelyek hozzájárulnak mentális egészségünk fenntartásához. Ezeknek a célja lehet az örömszerzés, az önkifejezés, a hála kifejezése, a céljaink mellett való elköteleződés vagy a kapcsolataink ápolása.

 

Plusz 1 jó tanács!

A boldogság érzésének egy jelentős velejárója a pozitív érzelmek megléte. A negatív érzelmek evolúciós feladata már régóta ismert: a veszélytől való elmenekülés vagy támadás. A pozitív érzelmek jelentősége már nehezebb kérdés, azonban Barbara Fredrickson kutatásaiból ezt is megérthetjük. Ma már tudjuk, hogy egy nyitott tudatállapotot hoznak létre, mely hatására képesek vagyunk fejlődni, gyarapodni, tanulni. Összességében tehát ezen érzelmek gyakori megléte nem csak a boldogsághoz elengedhetetlen, de az egészséges fejlődéshez is. Ahhoz, hogy pozitív érzelmeink gyakoriak legyenek, a kutatások szerint az apró örömökön keresztül vezet az út.

Elképesztően sokat segít, ha megtanuljuk élvezni az élet adta apró örömöket.

Minél több okot találunk a pozitív érzelmek felszínre jövetelére, a pszichénk annál inkább virágzásnak indul. Ennek gyakorlása továbbá pajzsként szolgálhat a mentális problémák elleni harcban is.

 

Felhasznált irodalom

Bányai, É., & Varga, K. (2014). Affektív pszichológia – az emberi késztetések és érzelmek világa. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

Fredrickson, B. (2015). A pozitív érzelmek hatalma. Akadémia, Budapest.

Lyubomirsky, S. (2008). Hogyan legyünk boldogok. Ursus Libris, Budapest.

Úgy érzed, hiába hajszolod a boldogságot? Mi segíthetünk! A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!


Iratkozz fel hírlevelünkre!