Az autogén tréning 10 kedvező hatása

Az autogén tréning nem egyszerűen csak egy relaxációs módszer, hanem képesség bizonyos testi funkcióink szabályozására, így a stresszcsökkentés mellett számos kedvező élettani hatása is van.

Az autogén tréninget közel száz évvel ezelőtt egy német pszichiáter, J. H. Schultz fejlesztette ki, a hipnózissal kezelt betegeknél tapasztaltakra alapozva. A módszer saját magunknak mondott szuggesztiókkal működik, azaz gyakorlatilag önhipnózis, ezért is tud hatást kifejteni a lelki és fizikai működésünkre egyaránt. Az alapgyakorlatok egy relaxált állapot elérése után a test elnehezítéséről (izomfeszülés megszüntetése) és felmelegítéséről (keringés fokozása) szólnak. Emellett vannak még a légzésre, szívre, homlokra, hasra fókuszáló gyakorlatok is, illetve sajátot is hozzátehetünk. Napjainkra a kutatásokból is világossá vált, hogy a fájdalomérzékelésünktől kezdve a perifériás vérkeringésünkig számos testi funkciónkat tudjuk az elménkkel befolyásolni, átállítani. Az alábbiakban az autogén tréning kedvező lelki és testi hatásait vesszük végig.

1. Javítja a keringést

Ahogy egyik ismerősöm fogalmazott:

„Amikor autogén tréninget tanultam, egész télen nem kellett kesztyűt hordanom, annyira jó volt a keringésem.”

Az autogén tréning (továbbiakban AT) során gyakoroljuk a test felmelegítését, tehát a vérkeringés fokozását, ami általánosan is kihat a hőérzetünkre, vitalitásunkra, ezért lehet helytálló a fenti állítás. Akinek alacsony a vérnyomása, vagy keringési problémákkal küzd – ami megnyilvánulhat például abban, hogy rendszeresen hidegek a végtagjai –, annak sokat segíthet az AT ezek természetes javításában, de ugyanúgy a magas vérnyomást is csökkentheti.

2. Segít elaludni

Ha elalvás előtt gyakoroljuk, akkor az AT segít lecsendesíteni a bennünk levő feszültségeket, gondolatokat, csökkenti a fájdalmakat, fülzúgást, így segíthet az elalvásban. Alapvetően nem a relaxáció alatt alszunk el – bár ez is előfordulhat –, hanem a gyakorlás után.

3. Erősíti az immunrendszert

Az összes élettani hatását összegezve az AT igazi mentális vitamin kombó, mellyel felturbózhatjuk az immunrendszerünket, és segíthetjük testünket a gyógyulási folyamatokban.

4. Csökkenti a stressz hatásait

Nővérekkel és mentősökkel végzett kutatásokban is kimutatták, hogy az AT rendszeres gyakorlása segít a stressz és szorongás csökkentésében, javítja az általános életminőséget, növeli a munkamotivációt, így a kiégés ellen is fontos védőfaktor lehet.

5. Megtanít ellazulni

Szorongással és pánikkal küzdőknél is alkalmazzák az AT-t, mert rendszeres gyakorlás után akut szorongáshelyzetben is hasznos eszközzé válhat, amely azonnal segít ellazulni.

6. Fájdalomcsillapító

Mára már tudjuk, hogy fájdalomérzékelésünk egy része biológiai, másik része azonban mentális. Nemcsak a figyelemelterelés hathat sok esetben természetes fájdalomcsökkentőként, hanem az izomrelaxáció is. Mozgásszervi fájdalmak mellett a fejfájás, migrén, fogfájás, hasfájás, sőt, még az irritábilis bél szindróma tüneteinek enyhítésében is nagyon hatékony lehet az AT.

7. Energikusabbá tesz

Napjaink egyik legnagyobb problémája a krónikus alváshiány, amely számtalan pszichés probléma és konfliktus kiindulópontja lehet azáltal, hogy az agyunk funkciói (így például a koncentráció, érzelemszabályozás) nem tudnak megfelelően működni elegendő alvás nélkül. Autogén tréning gyakorlása során egyben intenzíven pihenünk is; feltöltődünk, ami segít az egyensúly helyreállításában és az alváshiány lefaragásában (persze hosszú távon nem helyettesíti az alvást). Rendszeres gyakorlás mellett általánosságban is energikusabbak leszünk, kipihentebbnek érezzük magunkat, így jobban tudunk funkcionálni.

8. Fiatalítja a bőrt

Az AT bőrre gyakorolt hatásait a klinikai tesztek is igazolták. Ez azzal függ össze, hogy a stressz és a kialvatlanság azonnal meglátszik a bőrön. Az AT hatására viszont egy kutatás szerint a bőr rugalmassága és hidratáltsága is nőtt, ezáltal segít a bőr fiatalságának megőrzésében.

9. Javítja a koncentrációt

Egy kutatásban azt vizsgálták, milyen hatással van az AT a mentális képességekre és azt találták, hogy más relaxációs módszerekhez képest jobban növelte a koncentrációs képességet. A jelenlegi iskolások számára, akik már az okoseszközök és az onnan jövő folyamatos ingeráradat mellett nőttek fel, sokszor pont a koncentráció jelent nagyon nagy problémát a tanulásban: egyre nehezebben tudják a figyelmüket tartósan egy dologra fókuszálni – az AT segítségével lehet fejleszteni ezt a képességünket is. Amikor autogén tréninget gyakorlunk, az első lépés az, hogy megtanuljuk kizárni a külvilág ingereit, zajait, valamint a belső gondjainkat is. Fontos, hogy csak befelé figyeljünk és lehetőleg ne gondoljunk semmire – ez már önmagában is elég nagy koncentrációt igényel, nem meglepő hát, hogy erősít minket ezen a területen. Emiatt a hatása miatt szokták például ADHD-s gyerekeknél is alkalmazni a módszert, akiknél a figyelmi fókusz fenntartása problémát jelent.

10. Segít a pszichoszomatikus betegségekben

Több pszichoszomatikus betegségnél – mint például az IBS, a fantom-fájdalmak és a fülzúgás egyes típusai – valójában az idegsejtek aktivitása és nem szervi ok tartja fent a problémákat. Azért tud ilyenkor is segíteni az AT, mert a figyelem edzésével megtanít kikapcsolni a számunkra szükségtelen, zavaró ingereket, áthangolni az agyunkat. Ezeknél a betegségeknél a lelki oldalon nagyon sokat segíthet a kontroll visszanyerése, hogy tudunk valamit tenni saját magunkért.

Az autogén tréninget rendszeres gyakorlással, általában 12-15 hetes tanfolyamokon sajátíthatjuk el, utána viszont bárhol, bármikor használhatjuk.

 

Felhasznált irodalom

Caponnetto, P., Magro, R., Inguscio, L., & Cannella, M. C. (2018). Quality of life, work motivation, burn-out and stress perceptions benefits of a stress management program by autogenic training for emergency room staff: A pilot study. Ment Illn. 2018. november 6.; 10(2): 7913.

Kanji, N., White, A., Ernst, E. (2006). Autogenic training to reduce anxiety in nursing students: randomized controlled trial. JAN, Volume 53, Issue 6, 2006. március, 729-735. o.

Singh, A., Singh, T., Singh, H. (2018). Autogenic training and progressive muscle relaxation interventions: effects on mentel skills of females. uropean Journal of Physical Education and Sport Science. Volume 5, Issue 1, 2018. november 28., 134-141. o.

Shinozaki M., Kanazawa M., Kano M., Endo Y., Nakaya N., Hongo M., Fukudo S. (2010). Effect of autogenic training on general improvement in patients with irritable bowel syndrome: a randomized controlled trial. Applied Psychophysiology and Biofeedback, 2010 Szeptember; 35(3):189-98. o.

Shingo Sakai PhD, Mayumi Inoue‐Sato,  Rei Amemiya PhD, Motoko Murakami PhD,  Kazuki Inagaki PhD, Yosuke Sakairi PhD (2019). The influence of autogenic training on the physical properties of skin and cardiac autonomic activity in postmenopausal women: an exploratory study. International Journal of Dermathology, 2019. július 11.

Stetter, F., Kupper, S. (2002). Autogenic Training: A Meta-Analysis of Clinical Outcome Studies. Applied Psychophysiology and Biofeedback 2002. március, 27, 45–98

Hasonló problémával küzdesz? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!


Iratkozz fel hírlevelünkre!