Időnyerő – avagy hogyan találjunk extra időt a mindennapjainkban?

Miért kell gazdálkodni az idővel? Elvesztegetni az időt egyet jelent azzal, hogy elvesztegetjük az életünket is. A cél nem az, hogy egy eszközt adjunk a kezedbe, hanem az, hogy máshogy gondolkozz az időről és átgondold a dolgaidat. Nem a hatékonyság a lényeg, hanem az, hogy helyesen döntsünk arról mire használjuk fel az időnket? A nemrég indult Könyvpatika rovatunkban olyan könyvet ajánlunk neked, amellyel könnyedén találhatsz magadnak extra időt a tanuláshoz vagy a munkádhoz.

Időhiány nem létezik. Pontosabban előfordulhat, hogy ezzel találjuk szembe magunkat, de ez abból fakad, hogy esetleg túl sokat vállalunk, vagy nem vagyunk elég hatékonyak a feladataink szervezésében. Biztosan érezted már, hogy a nap 24 órája is kevés lenne ahhoz, hogy elvégezd a rád váró feladatokat. Azonban van egy jó hírünk: az eredményes időfelhasználás – az autóvezetéshez hasonlóan – olyan képesség, amely begyakorolható, elsajátítható! Cikkünk további részében abban próbálunk meg segítséget nyújtani neked, miket ajánlott tudatosítanod és gyakorolnod, hogy hatékonyabbak legyenek a napjaid. Időt gyártani persze nem tudsz, de meglévő idő észszerű kihasználása már annál inkább lehetséges.

Tudatosítsd, hogy mire megy el rengeteg idő!

Az időre tekinthetünk frusztráló tényezőként, hiszen egyre kevesebb van belőle. Ugyanakkor fontos erőforrásként is szemlélhetjük, melyet ha okosan kihasználunk, sokkal kiegyensúlyozottabb, elégedettebb életet élhetünk. Például, ha az alábbi néhány kérdést megválaszolod, máris elkezdted a kontroll gyakorlását az időbeosztásod felett:

  • Hogyan néz ki egy átlagos napod? 
  • Mennyi időt töltesz utazással? 
  • Tudatában vagy-e annak, naponta mennyi időt töltesz az online térben? Mennyi a holtidő, a várakozás a napjaidban? 
  • Mivel foglalkozol, ha késik a vonat, vagy ha dugóba kerülsz? 

Azok az emberek, akik ügyesen osztják be az idejüket jellemzően ilyenkor

nem idegeskednek, nem frusztrálja őket, hogy egy rajtuk kívülálló dolog történt.

Helyette idegennyelvű hanganyagot, szakmai podcastet, könyvet vesznek elő és hasznosan töltik el az adott periódust. Vagyis rugalmasan csoportosítják a tevékenységeiket. Ahhoz, hogy ezt megtehesd, érdemes előre felkészülni az ilyen helyzetekre, például podcastek letöltésével vagy egy kisebb “utazós” könyv beszerzésével, amit csak ilyen alkalmakkor használsz.

Tudd, hogy hogyan fejezd be a halogatást!

A legtöbbször jellemzően azért halogatunk egy feladatot, mert az valamiért kényelmetlenséget, kellemetlenséget, szorongást okoz számunkra:

  • nincs elég információnk a feladat elvégzéséhez
  • fásultak, kimerültek vagyunk a sokadik ugyanolyan elintéznivalótól
  • élünk a kudarctól, vagyis attól, hogy nem leszünk sikeresek a feladat végrehajtásában
  • olyan feladat előtt állunk, melyet mások várnak el tőlünk, de mi nem tudunk vele azonosulni és saját feladatként tekinteni rá

Valószínűleg előfordult már veled, hogy az utolsó pillanatra hagytál egy beadandót, napokig gyomorgörcsöd volt, amiért nem vágtál bele már korábban a feladat megoldásba mégis a határidő vészes közeledtével hirtelen hihetetlenül produktív módon és valószínűleg nem a legmagasabb színvonalon, de megoldottad a problémát. Ebben az esetben mondhatjuk azt, hogy a halogatás segített abban, hogy jobban tudj koncentrálni és az erőforrásaidat hatékonyabban ki tud használni. Azonban az is előfordulhat, hogy a halogatás hatékony megoldás helyett újabb halogatást szül. Mivel nem történik meg a probléma kezelése, így egyre boldogtalanabbnak érezheted magad és ez visszahathat a teljesítményedre is.

Ha tudatosítod magadban, hogy melyek az igazán fontos elintéznivalóid, és melyek azok, amelyek nem annyira sürgősek vagy fontosak, máris egy lépéssel közelebb kerültél ahhoz, hogy befejezd a vég nélküli halogatást. Most már csak az hiányzik, hogy konkrét feladatok szintjén lásd, milyen tennivalók várnak rád.

Tennivalólista kicsit másképp

Vegyél elő tollat és papírt, és írd össze a másnapi teendőidet. David Allen Intézz el mindent című könyve ebben segít. Tennivalóinkat két csoportba sorolhatjuk. Az egyikbe tartoznak a reaktív munkák, amelyeket tényleg csak el kell intézni, például számlák feladása, takarítás, adminisztráció stb. David Allen könyve kiváló menedzserkönyv, ha a reaktív teendőidet szeretnéd rendbe tenni; rutinszerű cselekvések elvégzéséhez mindenképpen ajánlott. A könyv alapja az a mentalitás, hogy találjunk extra időt! A vizsgaidőszakban kialakított rutinok segíthetnek abban, hogy jobban tudd tervezni a napjaidat, és hogy ne csak a tanulás uralja az idődet. Hiszen nem az a hatékony tanulás, amikor minél több időt töltesz a könyvek, jegyzetek fölött, hanem az, amikor meg tudod találni azokat az időszakokat a napodban, amikor a leghatékonyabban fog az agyad. A reaktív munkák segíthetnek abban, hogy azt érezd, ura vagy a saját életednek a vizsgaidőszakban is. Ráadásul segítenek abban, hogy a vizsgák végeztével tudd élvezni a szabadidőt, ne kelljen mindent rendbe vágni magad körül. Fontos, hogy ismerd meg a határaidat! Ha ellenőrzöd a listádat, és azt látod, túl kevés dolgot sikerült róla megcsinálni, akkor lehet, hogy túl hosszú listát írtál! Érdemes maximum 2-3, másnapra fontos teendőt összeírni. Ezeket nagy valószínűséggel sikerül teljesítened. Ha esetleg plusz feladatot is sikerül csinálnod, az csak plusz sikerélmény. A listaírás is csak akkor segít, ha tudjuk, hogyan kell jól listát írni.

Vegyél elő tollat és papírt, és írd össze a másnapi teendőidet!

Tennivalóink másik nagy típusába a kreatív munkák tartoznak. Ide tartoznak a hosszútávon igazán magas értékű feladatok. Fejlődni és tanulni nem úgy tudsz, hogy kipipálod a listádról, mint teendőt. Idegen nyelv tanulásánál például eleve nem tudhatod, hogy melyik kifejezés elsajátítása, megértése mennyi időt vesz igénybe.

Ezekből nem is érdemes napi listát írni, hiszen a kreativitás nem szorosan időhöz kötött tevékenység. Az éves tervezés azonban segíthet abban, hogy lásd magad előtt, mik a hosszútávú céljaid. Ehhez nagy segítség lehet egy évtervező, amellyel nemcsak megtervezheted az előtted álló időszakot, de összefoglalhatod és lezárhatod azt, ami elmúlt.

Rekreációs tevékenységek

Akkor érjük el a legtöbbet, ha a kikapcsolódásról sem feledkezünk meg. A pihenés elmulasztásának már rövid távon is teljesítménycsökkenés, hosszútávon pedig akár kiégés is lehet az eredménye! Ha úgy szervezed a dolgaidat, hogy maradjon idő lazításra is, több munkát fogsz hatékonyabban elvégezni és több örömöt is fogsz találni benne. Ha úgy érzed, nem tudsz kikapcsolódni, érdemes feltenni magadnak a kérdést: 

“Miért félek a kikapcsolódástól? Mi fog történni, ha megengedem magamnak, hogy lazítsak?” 

Sokszor alaptalan félelmek állnak annak a hátterében, hogy mi történne, ha megengednénk magunknak a szórakozást, pihenést. Az például egy gyakori tévhit, hogy ilyenkor “nem csinálunk semmit”. Egy jó film, egy elgondolkodtató könyv vagy egy érdekes beszélgetés sokat hozzátehet az önismeretünkhöz, önbecsülésünkhöz.

Válassz egy eszközt a fentiek közül, és kezdd azzal a gyakorlást!
Ha érdekel az idő és az életed közötti kapcsolat, és szükséged lehet néhány könyvtippre, akkor olvasd el a sorozatunk további cikkeit, vagy keresd fel Debrecenben a Könyvpatika polcait.


Iratkozz fel hírlevelünkre!