Az emlékmegőrzés művészete – avagy hogyan őrizzük meg a boldog pillanatokat?

Élettörténetünket azok alapján az emlékek alapján meséljük el, melyek élénken élnek az emlékezetünkben. Mit tehetünk azért, hogy a lehető legtöbb napra vissza tudjunk emlékezni az életünkben? Hogyan idézhetjük fel a boldog emlékeket a múltunkból, és hogyan éljünk úgy, hogy szívesen emlékezzünk vissza mindennapjainkra? Cikkünkből a kérdésekre adott válaszok mellett azt is megtudhatjuk, mi a boldog emlékek kialakításának és megőrzésének nyolc hozzávalója.

Meik Wiking boldogságkutató azt vizsgálta, hogy milyen hozzávalók szükségesek egy-egy tartós emlék létrehozásához. Miért fontosak a pozitív emlékek? Azok az emberek, akik múltjukra pozitívan emlékeznek vissza, boldogabbak és elégedettebbek az életükkel, a nosztalgiázás ugyanis növeli az önbecsülésünket és pozitív érzéseket kelt bennünk. Emlékeink identitásunk sarokköveit képezik: formálják személyiségünket, alakítják tetteinket. Segítségükkel bármikor időutazókká válhatunk.

1000 boldog emlék

A Boldog Emlékek Kutatása a kellemes emlékek legnagyobb létező nemzetközi gyűjteménye. 2018-ban a Boldogságkutató Intézetnél egy globális kutatás vette kezdetét, melyben arra kérték a résztvevőket, hogy meséljék el legboldogabb emléküket. Több mint ezer történet gyűlt össze a világ minden tájáról. A felidézett történetek közel negyede valamilyen különleges eseményről szólt, például hogy milyen volt először egy idegen országban járni. Közel 40%-uk valamilyen jelentős életesemény volt, mint egy gyermek születése vagy az esküvő. Az emlékek 62%-a multiszenzoros emlék volt, azaz több érzékszervre hatott. Sok emlék egyszerű történetet foglalt magába: például hogy milyen volt, amikor a napsugarak simogatták a bőrüket. Több történet kalandokról szólt, utazásokról, győzelmi pillanatokról, a természetben töltött időről, a mindennapokról, vagy arról, hogy milyen, amikor számíthatunk valakire… De vajon ezek alapján mi is a boldog emlékek nyolc hozzávalója?

Emlékeink identitásunk sarokköveit képezik: formálják személyiségünket, alakítják tetteinket.

A boldog pillanatok receptje

A boldog emlékek kialakításának és megőrzésének nyolc hozzávalója van:

  1. Tartsuk számon az első alkalmakat! Keressük a regénybe illő kalandokat, és tegyük különlegessé napjainkat! Ha megkérdeznénk egy idős embert, hogy meséljen nekünk egy történetet a múltból, nagy valószínűséggel életének korai szakaszából válogatna, tinédzserkorától egészen a fiatal felnőttkorának végéig. Ez az úgynevezett reminiszcenciahatás. Az oka az lehet, hogy ezekben az években történnek velünk a legfontosabb és legmeghatározóbb dolgok, és ilyenkor tapasztaljuk meg a legtöbb első élményünket is: az első csókot, az első szerelmet, az egyetemi éveket, az első munkahelyet stb. Az identitásunk és az énképünk is ekkor fejlődik a legtöbbet és egyes tanulmányok alapján azokat az élményeket idézzük fel a legtöbbször, amelyek arról szólnak, hogyan látjuk magunkat.
  2. Vonjuk be minden érzékszervünket! Nem csak a látvány számít: koncentráljunk az emlékek hangjára, illatára, tapintására és ízére is. Egy különleges vagy új étel például könnyen emlékezetessé tehet számunkra egy adott pillanatot. Az emlékek elmélyítését elősegíti, ha odafigyelünk, milyen illatot érzünk, ha boldogok vagyunk, mit hallunk és mit érzünk ekkor. Ha például egy parfümöt három hónapon keresztül használunk, jó eséllyel újra megérezve illatát az a bizonyos három hónap fog eszünkbe jutni. Ha azonban egy illat rendszeresen jelen van a környezetünkben, akkor az az állandó illatkollekciónk része lesz, nem fog egy-egy adott időszakhoz vagy konkrét emlékhez kapcsolódni. Az illatok az agy limbikus rendszerével vannak kapcsolatban, ahol az emlékeink és az érzéseink is találhatók. Az illatok észlelése az emlékek felidézésénél az egyik legnagyobb ”húzóerő”, így ha egy-egy pillanatot emlékezetessé szeretnénk tenni, ajánlott hozzákötni egy (lehetőleg) különleges illatot.
  3. Fordítsunk figyelmet a boldog pillanatokra! Bánjunk úgy ezekkel az emlékekkel, mint szeretteinkkel és adjuk meg nekik a megfelelő figyelmet! Igyekezzünk úgy megélni az örömteli pillanatokat, mintha először tapasztalnánk meg mindent, ami akkor körülöttünk zajlik: figyeljünk a környezetünkre, a minket körülvevő illatokra, hangokra, zenékre, az ételek ízére. Csakúgy, mintha egy első randevún ülnénk, és szeretnénk a másikról a lehető legtöbbet megtudni. A figyelmünk összpontosításának gyakorlásához remek lehetőséget nyújt a mindfulness is (melyet itt kezdhetsz el könnyen gyakorolni: Headspace, Calm).
  4. Tegyük jelentőségteljessé és emlékezetessé a pillanatokat! Ahogy Shakespeare is mondta: „Semmi sem jó vagy rossz önmagában, csupán mi tesszük azzá”. Rajtunk múlik, hogy mit hozunk ki egy-egy pillanatból és hogyan fogunk rá visszaemlékezni.
  5. Használjuk érzelmi szövegkiemelőnket!
  6. Ünnepeljük meg a mérföldköveket: fordítsunk figyelmet a győzelmekre és a küzdelmekre. Ne feledjük: az elért célok örömmel töltenek el minket, de az odavezető út felejthetetlen. Olykor érdemes a könnyebb út helyett a kihívást jelentő irányt választani, mert egészen biztos, hogy több maradandó emléket alkothatunk meg általa.
  7. Osszuk meg történeteinket! Meséljük tovább emlékeinket, hogy azok ne vesszenek feledésbe… Minél többször idézzük fel történeteinket, annál jobban rögzülnek és annál emlékezetesebbé válnak.
  8. Örökítsük meg a szép emlékeket! Írjunk naplót, fényképezzünk, gyűjtsünk időkapszulákat (képeslapokat, apró különleges tárgyakat, melyek egy bizonyos helyhez vagy emlékhez kapcsolódnak), melyek visszarepítenek minket egy-egy pillanathoz!

Ha túl sokat időzünk a múltban, az megbénít minket…

A boldog emlékek mellett persze mindannyiunknak vannak olyan történések az életében, melyekről szeretnénk megfeledkezni. Szerencsére a memóriánk képes a felejtésre, és ez bizony egy pozitív tulajdonság! Létezik egy hipermnézia nevű betegség, melyben az önéletrajzi emlékek napra pontosan visszaidézhetővé válnak. A hipermnéziás embertől megkérdezhetjük, hogy mi történt 100 nappal ezelőtt, milyen volt akkor az időjárás, mit evett aznap stb., ő emlékezni fog ezekre. Az ilyen egyének memóriája azonban gyakran az emlékek folyamatos felidézéséből áll, így könnyen saját emlékeik rabjává válhatnak.

A boldog pillanatok megőrzésére való odafigyelés rohanó világunkban kiemelt jelentőségű. Biztosan mindannyian éreztük már úgy, hogy csak sodródunk az árral, és szinte azt sem tudjuk visszaidézni, hogy mit ebédeltünk aznap. Érdemes változtatni ezen és növelni a tudatosságunkat, hogy élettörténetünk minél gazdagabb legyen, és hogy unokáinknak minél több boldog és felejthetetlen emléket legyünk képesek elmesélni.

Felhasznált irodalom:

Meik Wiking: Az emlékteremtés művészete. Hogyan őrizzük meg a boldog pillanatokat?


Iratkozz fel hírlevelünkre!